A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapjához kapcsolódóan csütörtökön, illetve vasárnap tartanak megemlékezéseket.
 

Szeles, esős, zivataros, hófúvásos időben van igazán szüksége minden teremtett léleknek fedélre, melegre, biztonságra. Ferencváros Önkormányzata most, épp akkor, amikor volna miért elbizonytalanodni, biztonságot kínál. A versek – a jó versek – árfolyama stabilabb, mint a megbokrosodott „indexek”.
 

Emlékezni és Emlékeztetni mindannyiunk kötelessége!

Műsora végén a bűvész mindig kihúz egy nyulat a kalapból. Egyszer azonban levágott, véres nyúlfejet ránt elő, legközelebb pedig halott csecsemőt. Lebénul, mi történt, mit jelenthet mindez: “Mintha valaki megpróbálta volna megüzenni, ez most nem a legsikeresebb időszak a nyulak és a csecsemők számára… a bűvészeknek sem kedvez”.

Ahogy ránézünk a születési és halálozási évszámra, mindannyiunkat döbbenet fog el az élet szűkössége miatt. A döbbenetből ocsúdva gondolkodni kezdünk. Na, persze, a háború. De hiszen Magyarország éppen hogy belépett a háborúba! Életrajzának utánanézve újra érteni véljük: … Tovább »

„Az antiszemita véli csak úgy, hogy csupán antiszemita. Valójában a bármikor és bármilyen bűnbak-igényre átprogramozható gettóba zárja be magát.”

(Mészöly Miklós: Halk előszó az antiszemitizmushoz, Kirekesztők, Aura Kiadó, 1992., Budapest)

Már évekkel ezelőtt … Tovább »

Voltak-e boszorkányok a 16-18. század európai történetének időszakában, avagy csak boszorkánynak mondott (kiváltképp) asszonyok voltak, akiket nem ritkán megköveztek, megégettek? Az első pillanatban frivolnak tűnő megközelítés valójában rávilágít általában vett álláspontunk … Tovább »

Nagyon úgy fest, hogy magamévá tettem a Széder estén olvasott előírást, miszerint „minden nemzedékben köteles az ember úgy tekinteni magára, mintha ő maga hagyta volna el Egyiptomot”, ezért legyenek elnézőek, amikor tórai idézetekkel és rabbinikus kommentárokkal fordulok Önökhöz kedvenc ünnepem kapcsán. 

A Koldusopera (eredeti címén: Die Dreigroschenoper, azaz Háromgarasos opera) forradalmian új dramaturgiát és zenei világot hozott a színházba. John Gay és Johann Christoph Pepusch Beggars’ Opera („Koldusopera”) című 18. századi balladaoperáját Bertolt Brecht és Kurt Weill a kapitalizmust kritizáló, kiábrándult és cinikus művé dolgozta át. 

A Fővárosi és Legfőbb Ügyészség egyelőre nem vizsgálja az ügyet, és eddig feljelentés sem érkezett azzal a képpel kapcsolatban, ami a Magyar Fórum múlt heti címlapján jelent meg.
 

„Lehetek dekadens, mert vannak izomzsidók is” – vallott saját identitásáról Vázsonyi János művészettörténész.
 

„Tovaris ucsityelnyica, ja dakladivaju vam, sto szasztav gruppi voszemnadszaty ucsenyikov, nyikto nye atszusztvujet.” – rémlik fel bennem a középiskolai oroszórák maradványa, ahogy Moszkvában sétálunk. Sajnos, többre nem emlékszem, erős ellenállás élt bennem a kötelező orosztanulással szemben. Könyvbemutatóra érkeztünk…

Megdöbbentő, nyilas hecclapokat idéző címlappal jelent meg tegnap Csurka István lapja, a Magyar Fórum. Az oldalon hatalmas Dávid-csillag látható, amelynek közepébe Surányi Györgyöt helyezték. Egyébként az újságban előrehozott választást követelő közszereplők egy része nem is tud arról, hogy szerepel a Magyar Fórumban. Nem is csoda: ők sem olvassák a lapot.

Ne üssék fel fejüket soha többé az ordas eszmék, a leghatározottabban szembe kell szállni az etnikai, vallási kirekesztéssel – mondta a holokauszt idején történt embermentésért járó Bátorságért érdemjel ünnepélyes átadásán Gyenesei István önkormányzati miniszter Budapesten szerdán.

Gyurcsány Ferenc távozhatott volna kevésbé dicstelenül is a hatalomból. Megint hazudott ugyanis: sem ő, sem a frakció nem arra keres embert, amire az állást meghirdették. A manőver célja az időhúzás, Orbán elodázása; az ok a gyávaság és a szűklátókörűség; a járulékos kár (sok szocinál maga a cél): a reformok eltaknyolása.

PORUBSZKY ISTVÁN, vagy közismertebb nevén „Potyka bácsi” magyar szabadságharcos volt 12 napon át az 1956-os forradalom idején… fél évszázaddal később élt hívei azt is hozzátették, hogy a „kispesti nemzeti ellenállás vezéralakja”.

Tizenketten vehették át pénteken a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) által alapított Aranytoll-díjakat a nemzeti ünnep alkalmából, a Magyar Sajtó Napján. Az elismeréseket Eötvös Pál, a MÚOSZ elnöke és Szepesi György, az Aranytoll Bizottság elnöke nyújtotta át.

Hogyan lesz az egykori viccből kordokumentum, és a galád feljelentés hogyan alakul át kacagtató írássá, arról árulkodik két cikk az e havi folyóirattermésből. A múltat végképp szétröhögni persze így sem lehet, de a korfestőnek szánt szövegek egyszerre „tanítanak és szórakoztatnak”.
 

Tatárszentgyörgyön agyonlőttek két cigányt, egy ötéves kisfiú is sörétet kapott, hátulról. Esélye sem volt a menekülésre. Ehhez hasonló eset már többször is előfordult, az elkövetők szándéka akkor is egyértelmű volt, kilétük pedig bizonytalan.

Éltem, átéltem A zsidó munkaszolgálatosokat kegyetlen útjuk megtizedelte, kevesen élték túl