Összesen 555 találat (521 - 540) : Zeke Gyula.
Bár méreteiben a Dohány utcai megelőzi, a legszebb magyarországi zsidó-templomnak a szegedit tartják. Valóban lenyűgöző. A város polgári felvirágzásának idején, a század elején emelték, s vele, a jómódért is, hálát adtak az Örökkévalónak bőkezű építtetői. Legmagasabb … Tovább »
„Nyújtsd ki a nyelved!”
Apám a templom udvarán álldogál egy másik zsidóval taleszben és papucsban. Ő kéri, hogy nyújtsam ki a nyelvem. Jóm Kippur napja van, böjt; tizenkét éves vagyok. Hazaszaladtam a templomból valami apróságért, és apám azt akarja ellenőrizni, hogy ettem-e … Tovább »
Ritkán látni kiállításon akkora tömeget, mint amekkora 1991. december 7-én a Vízivárosi Galériában összegyűlt. Sokan az utcán rekedtek, amikor az Ájin-csoport kiállításának megnyitóján a hánukká hetedik napjának gyertyáit meggyújtották. Igazi képzőművészeti performance … Tovább »
A zsidóság szerepvállalása a társadalmi-politikai modernizációért vívott küzdelemben
A Huszadik Század, a Társadalomtudományi Társaság és tágabb értelemben a Nyugat s az új művészet társadalmi hátterét kell elemeznünk a zsidóság vonatkozásában. Egyszerűen és tényszerűen … Tovább »
Chagall-galéria
Ha kinézek az utcára, előttem az iskola kapuja.
Látom a gyerekeket, többen autóval jönnek. A szülők munkába menet teszik le gyermekeiket, és nyilván ugyanúgy búcsúznak tőlük, mint ahogy búcsúztatták valamikor a régi szülők a régi gyerekeket: Légy jó, … Tovább »
Konferencia a „magasban”
Nagyszabású konferencia helyszíne volt Budapest október végén. Míg a város az 56-os forradalomra emlékezett, a szeminárium résztvevői másfél évszázad rejtélyét igyekeztek megfejteni. Két tudósítónk – szerencsésen eltérő szemszögből és hangvétellel … Tovább »
Peyer Károly szociáldemokrata képviselő felszólalása 1939-ben a második zsidótörvény-javaslat parlamenti vitájában
Peyer Károly a Veszprém megyei Városlődön munkáscsaládban született 1881. V. 9-én. Géplakatos, gyári munkás lett. Huszonhat évesen a Vas- és Fémmunkás Szövetség … Tovább »
1991. szeptember 7-én és 8-án, a müncheni Éden Hotel dísztermében tartotta szokásos évi összejövetelét az 1945 óta emigrációban tevékenykedő Vitézi Szék. Pusztaszeri László, a vitézek történetének ismerője, az Új Magyarország című kormányhű napilap munkatársa részt vett … Tovább »
A zsidóság szellemi termékei két csatornán jutottak el az erdélyi olvasóhoz: nemcsak az izraelita közösségek útján, amelyek természetesen a magukénak vallották a judaizmus örökségét, hanem az érdeklődő keresztény értelmiségen át is. A történelem viharai jóformán megsemmisítették … Tovább »
Ismerős nóta
Ismerős érveléshez folyamodik Sándor András, miközben azt bizonygatja, hogy Magyarországon nincs antiszemitizmus (Új Magyarország, július 31.). Szerinte az antiszemitizmus látszatát a pozícióit féltő zsidó értelmiség kelti, hogy ezen az alapon eleve visszautasíthasson … Tovább »
Érdekes munka jelent meg két kötetben az MTA Filozófiai Intézet kiadásában, vallástudományi tanulmányok láncszemeként. Címe is utal átfogó tartalmára: Hét évtized a hazai zsidóság életében.
Szerzői nagyrészt a Jogtudományi, illetve Filozófiai Intézetnek olyan fiatal … Tovább »
Dési János a Magyar Nemzetben (ápr. 16.) a Belügyminisztérium volt III/III-as (állam- és belbiztonsági) ügyosztálya volt vezetői ellen folyó per kapcsán a vád alapját képező titkos jelentésekből idéz. Ezek egyike szerint:
„…a Kereszténydemokrata Néppárt egyes körei, … Tovább »
Egy zsidó politikus a dualizmus korában
Nagy és bonyolult gazdasági-társadalmi folyamatok nemcsak az általuk érintett tömegek és az általában a nagy mennyiségek szintjén és léptékében vizsgálhatók. Nemegyszer annál jobban (vagy legalábbis nem rosszabbul, de mindenképpen más … Tovább »
Ajánlhat-e valamit a tudomány az antiszemitizmus ellen? Alapvetően újat, az eddiginél sokkal jobbat nem. De azért a tudományos megközelítés és a tudományos tapasztalat segíthet e kérdés elemzésében, és az elméleti tisztázásnak gyakorlati haszna is lehet.
Előítélet
A tudományban … Tovább »
Válasz évkönyv I-II.
Vagy egy éve rakosgatom a könyvespolcomon a Válasz 1989-ben kiadott kétkötetes évkönyvét. Régtől foglalkoztat a gondolat, hogy elmondom róla a véleményem, leteszem a garast a népi–urbánus-vitában, de mindeddig hiányoztak hozzá a politikai előfeltételek. … Tovább »
A mi nemzedékünknek talán legnagyobb feladata lenne, hogy megteremtsük a lehetőséget egy átfogó magyar zsidó történelem megíráséra, amely felölelné a Magyarországon letelepedett zsidóság történetét a kezdettől a huszadik század végéig. Ennek a történelmi munkának mindenképpen … Tovább »
In memoriam Demény Pál
Megajándékozott kiadatlan kéziratának egyik példányával, amelyben ezer kortársáról – munkásmozgalmi militánsokról, antifasiszta ellenállókról, a szocialista eszme és gyakorlat eltorzítóival szembefordult egykori „frakciósokról” – írt többnyire rövid, … Tovább »
A többségi nemzet zsidókkal szembeni (vélt és/vagy valós) kisebbségi érzése egy Nessus-ing, amelyben bajos önként és dalolva masírozni az Európa-ház felé kijelölt menetvonalon.
A létező szocializmus öröksége sivár. A zsidókérdést sajátos módon állította takaréklángra: … Tovább »
1944 tragikus esztendejében működött Budapesten, az Erzsébet körút 13. szám alatt egy nyomda, amelyről ma már kevés szó esik. Pedig a benne tevékenykedő keveseknek nagyon sokan nagyon sokat köszönhetnek. Ez a néhány helyiség az embermentés szolgálatában állt. Nem könyveket nyomtattak … Tovább »
A keresztény magyar értelmiség, a politizáló közvélemény egészen 1944 júniusáig képtelen volt számot vetni azzal a ténnyel, hogy a Németország szövetségeseként elvesztett háború következményei Magyarország számára összehasonlíthatatlanul súlyosabbak lesznek, mint az 1918-as … Tovább »