Ungváry Krisztiánnal beszélget Várnai Pál

Vázsonyi Vilmos könyvének minden bizonnyal a legfontosabb magyar zsidó polgári családregények között van a helye

Hatvany Lajos (1880-1961) áttérésének pontos ideje máig ismeretlen. Az első világháború kitörése idején még a zsidó felekezet kötelékébe tartozott,

Rendkívüli tisztújítást tartott ma a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége. Bár zárt ülést tartottak, ahol a mobiltelefonokat és az internetet is blokkolták, a Szombat munkatársa a helyszínen követte az eseményeket. A kortesbeszédek váratlan fordulataként, Feldmájer Péter … Tovább »

Heves vitákat kavaró dokumentumok kerültek az elmúlt napokban a MAZSIHISZ-küldöttek postaládájába Horovitz Tamás elnökjelölt vállalkozásáról. Feladójuk, Feldmájer Péter, a MAZSIHISZ volt elnöke és a választ fogalmazó Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató, bő másfél évtizednyi … Tovább »

Szentendre, Dunaszerdahely és Pécs után a Balassi Intézet berlini Collegium Hungaricumában mutatják be Ámos Imre festőművész és a 20. század kapcsolatát bemutató összművészeti kiállítást.

A második világháborúban munkaszolgálatosként meghalt művész munkásságát és … Tovább »

Emlékezetközösség – a Szombat körkérdése 

Emlékezetközösség – a Szombat körkérdése 

Interjú Ungváry Krisztiánnal

Radnóti Zsuzsa dramaturg, az író özvegye és műveinek kiadója.

Huszadik századi traumáink

A zuglói nyilasper során elhangzott néhány tanúvallomás – üldözötteké és segítségnyújtóké egyaránt – örökítette meg egyes zuglói lakosok bátor kiállását.

Porból vesznek

Előkészületek a budapesti zsidók deportálására, 1944. május–október

A regény egy csodálatos klezmerhegedű „élő” vándorlását, történetét és sorsát beszéli el a XX. századi Magyarországon és a világon. A hegedű a történet kezdetén néma. Ettől maga a hegedű „szenved” a legjobban, hiszen ez a hangszer érez, sőt lelke van. Hangja azonban – legalábbis ekkor – nincsen.

Az Aranycsapat 12. tagjaként emlegetik, sportrajongók családtagként szeretik, hiszen évtizedekig lakások állandó vendége volt – a hangja mindenképpen. Elmúlt kilencven éves, de még mindig sportosan vezet, mindennap több újságot olvas, feleségével moziba jár, s készül a londoni olimpiára, ahol újra mikrofont ragad. Május 25-én a FIFA egyik legrangosabb díját, a nemzetközi szövetség érdemrendjét kapta meg Budapesten.  

Komoróczy Géza: A zsidók története Magyarországon című, két kötetes opus magnuma a zsidók magyarországi történelmének közel ezer évét próbálja áttekinteni. A magyar társadalomban, a polgári nemzetben sok száz éve van félreismerhetetlen zsidó komponens. Ezt a kettősséget írja le a könyv: a zsidók nemzetköziségét és részüket a magyar társadalomban. Részletet közlünk a kötetből.