Összesen 124 találat (21 - 40) : Varga Sándor.
„Ne meséljetek rólam történeteket! Várjátok meg, míg meghalok.” (Joseph Pulitzer)
– Bizonyára sohase hallotta a nevét szülővárosomnak, ahol, a családomban második gyerekként, világra jöttem. Bibliai nevet kaptam, Krisztus apjának nevét: ott Józsefnek hívtak, Amerikában … Tovább »
A budapesti Farkasréti temetőben ma kísérték utolsó útjára Székely Éva olimpiai bajnok úszót.
A gyászolók között családtagjai mellett ott voltak a sportág kimagasló egyéniségei, az olimpiai bajnokok közül Egerszegi Krisztina, Darnyi Tamás, Kovács Ágnes és Risztov Éva … Tovább »
A neves művész hosszan tartó, türelemmel viselt betegség után december 9-én hunyt el otthonában. Varga Imre a nemzet művésze, több magas hazai és külföldi állami kitüntetés birtokosa, a kortárs magyar szobrászművészet iskolateremtő megújítója, a klasszicista-realista eszményt … Tovább »
Radnótit társaival együtt gyalogmenetben hajtották nyugat felé, s végül 1944. november 9-én a Győr melletti Abdánál a már járásképtelen költőt a keretlegények agyonlőtték.
Budapesten született 1909. május 5-én Glatter Miklós néven. Születése anyja és ikertestvére … Tovább »
A szerdai versenynapon, a Nemzeti Lovardában megrendezett díjugrató csapatversenyben a magyar versenyzők megszerezték az első hazai érmet a Játékokon.
Az Esztergályos Kata (lova: Entertainer K), Lengyel Anna (Nazareth), Szarvas Dóra (Champion Gold) és Varga Nikolett (Cromwell) összetételű … Tovább »
Molnár Kálmán (1881-1961) a 20. századi polgári magyar alkotmányjog-tudomány legjelentősebb művelői közé tartozott.
Közel fél évszázadig tartó pályafutása során az Egri Érseki Joglyceum (1907-1925), a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Kara (1926-1946), … Tovább »
1918. október 31-én a „vértől és boldogságtól sáros” pesti utcát egyszerre vette át a mámor és a felfordulás. Kassák Lajos úgy emlékezett, hogy „az emberek, akárha hirtelen pénzhez jutottak volna, jókedvvel vásároltak, a katonák kiszabadultak a vasfegyelem alól, a munkásság … Tovább »
1918 októberében a Monarchia csapatai beszüntették a harcot, Tisza István miniszterelnök bejelentette: „A háborút elvesztettük!”. Sokat szenvedett katonák tömegei özönlöttek haza a frontokról. Felelőst kerestek szenvedéseikért, amelyekről egyre inkább kiderült, hogy nem hozták … Tovább »
Zsidókérdés 1917 – “Zsidókérdés” 2017
Száz éve, 1917-ben jelent meg a nevezetes zsidókérdés vita a Huszadik Század című folyóirat hasábjain. Ebből az alkalomból a Szombat az alábbi körkérdést intézte a magyar szellemi élet több mint hatvan képviselőjéhez.
Száz … Tovább »
Honnan jön a zseni?
Wisinger István könyvének – Egy elme az örökkévalóságnak – a Neumann János családi eredetéről és gyerekkoráról szóló fejezetét közöljük az alábbiakban az Athenaeum kiadó engedélyével:
A Neumann család
Neumann János Lajos 1903. december … Tovább »
Hosszú betegség után elhunyt Surányi Vera filmesztéta, sokoldalú és fáradhatatlan kulturális munkás, aki 1990-től egyik úttörője és motorja volt a budapesti zsidó filmfesztiváloknak.
Személyében lapunk rendszeres szerzőjét gyászoljuk, aki többek között a Szombat kiadásában … Tovább »
Magyar olvasóknak is ismerős lehet a szerzőnk által vázolt helyzet: egy kelet-európai nacionalista kormány nagyfokú megértést tanúsít Izrael és a cionizmus iránt.
Hogyan fér össze Ukrajna kormányának főhajtása egyfelől a pogromokért felelő Szemjon Petljura, másfelől a … Tovább »
Valószínűleg Gulyás Márton videójáig érdemes visszamennünk, ha arra keressük a választ, miért is színezett antiszemita gyűlölet-bűncselekménnyé a kormány egy radikális cicaharcot.
Az ellenzéki aktivista kampányában nemcsak Gálvölgyi János vagy Stohl András, de Pörzse Sándor … Tovább »
“A nagymama azt mondja, itt van eltemetve az a lány is, aki a szomszéd házban lakott,
mindjárt a nagymamáék mellett. Ott lőtték le a Liszt Ferenc téren, amikor egyszer kenyeret
hozott valahonnan. Napokig ott feküdt temetetlenül, a kenyeret sem vette el mellőle senki.
Letakarták egy barna … Tovább »
„Állíts útmutatókat,
teremts emlékjeleket,
s figyelj az ösvényre,
az útra, melyet megtettél.”
Jeremiás 31, 21[1]
Száz esztendővel ezelőtt, 1916. január 23-án nyitotta meg termeit a nagyközönség előtt a Magyar-Zsidó Múzeum a budapesti Hold utca 23. alatti … Tovább »
Kövér György történésszel beszélget Várnai Pál
Társadalomtudományok és bölcsészettudományok a 20-21 században – empirikus megközelítések címmel rendez közös konferenciát a WJLF, MSZT OSZ és az ELTE TÁTK OITK 2014. december 15-16-án.
A Budapesti Zsidó Hitközség a leginkább Zoltai Gusztávhoz köthető Schwezoff Dávidot választotta meg új ügyvezető igazgatójává.
Az ünnepi könyvhét zsidó témájú könyveiből adunk egy válogatást:
A MaNDA két korszakos jelentőségű alkotás DVD-kiadásával emlékezik a holokauszt 70. évfordulójára. Május 22-én 17.00 órától az Örökmozgó Filmmúzeumban kerül sor a kiadványok bemutatójára, amelyen a filmek vetítése előtt neves szakemberek beszélgetnek a holokauszt ábrázolásáról a magyar filmben.