avagy: Lefitymálva vidéken

A holokauszt roma áldozataira és a birkenaui lázadásra emlékeznek a 371 Csillag című előadás keretében a bátorság és a roma ifjúság napja alkalmából a Nemzeti Színházban szombaton.

A Roma Produkciós Alapítvány és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a Nemzeti Színházban … Tovább »

Hiány – A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Holokauszt Emlékközpont kiállítása a Metró Galériában 2016. április 18. – június 19.

A Varsóban 2014 októberében megnyílt Polint, a Lengyel Zsidók Történeti Múzeumát (melyről korábban itt írtunk részletesen) választották a 2016-os év európai múzeumának. Az Európai Múzeumi Fórum (EMF) zsűrije április 9-én, szombat este jelentette be döntését az észak-spanyolországi … Tovább »

A május 28. és június 14. között zajló összművészeti esemény komoly- és könnyűzenei koncerteket, színházi és irodalmi programokat, filmeket és táncelőadásokat is kínál, neves művészek fellépésével.

„Ha magyar író vagyok, miért nem vagyok része a magyar irodalomnak?”

Shakespeare: A velencei kalmár / Vörösmarty Színház, Székesfehérvár

Krakkó, Bánk, Zsidó Kulturális és Spinoza.

Február 10-én ünnepli hetvenedik születésnapját Jávori Ferenc (Fegya) Kossuth-díjas zenész, zeneszerző, a Budapest Klezmer Band alapítója, a tradicionális zsidó zene, a klezmer népszerűsítője. Bis 120, Fegya!

Jakubovics Ferenc néven az akkor a Szovjetunióhoz tartozó, kárpátaljai … Tovább »

Fonódó Budapest: Vitézy Dávid a Pozsonyi útról, dugódíjról, BuBi-ról, zsidóságról; interjú Bálint Andrással, Dés Andrással, Kende Péterrel és Kern Andrással, Láng Zsolt és Végel László esszéje, Jászberényi Sándor novellája

Január 27-én, a holokauszt nemzetközi emléknapján az Uránia Nemzeti Filmszínház (1088 Bp., Rákóczi út 21.) a Hajnali láz, Az Eichmann show és a Saul fia című alkotásokkal, valamint Szilágyi Varga Zoltán Mementó című animációjával emlékezik meg az áldozatokról. Január 30-án, az emléknaphoz kapcsolódva műsorra tűzik az 1984-ben Oscar-díjra jelölt Jób lázadását is.

A Magyar Humor Napja Karinthy Frigyes születésnapja: június 25. Emléket állítunk a klasszikus pesti humornak, amelynek a legjelesebb írói: Heltai Jenő, Molnár Ferenc, Királyhegyi Pál, Kishont Ferenc, Örkény István és Hollywood filmvígjátékainak magyar megteremtői: Lengyel Menyhért, László Miklós, Görög László, Lőrincz Miklós, Vadnay László. Műveik feledhetetlen tolmácsolói között olyan zsenik voltak, mint Kabos Gyula, Salamon Béla, Latabár Kálmán, Kellér Dezső, Alfonzó és Hofi Géza. A humor napja egyben tisztelgés a túlélés humora művelői előtt.Salamon Béla épp 50 éve halt meg.

Miként lehetséges, hogy a lengyelországi rendszerváltás óta épült legnagyobb középület éppen a POLIN nevet viseli? Olyan múzeum ez, amely a történelem során először a lengyelországi zsidóság történetét meséli el, a kezdetektől.[1]

Szabad-e többségi és kisebbségi közösségeket szimbolikus szobrokkal elválasztani, vagy szembeállítani? – fogalmazott Heisler András, a Mazsihisz elnöke kedden, az IHRA (Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség) plenáris ülése alkalmából megrendezett gálaműsorán a debreceni Csokonai Színházban.

A héten tartott rendezvénysorozat keretében amerikai, német, brit és izraeli delegációi bírálták a Hóman-szobor tervét.

Újra felépítenék a neológ zsinagógát Pozsony központjában, a Rudnay téren.

Magyar zsidó napok a Kincses városban Európa Ifjúsági Kulturális Fővárosában

A napokban tölti be 85. születésnapját Ungvári Tamás, akit barátai, tisztelői ma köszöntenek. Mi friss írása közlésével csatlakozunk hozzájuk.

A Magyar Nemzet által közölt információ, mely szerint Petrás Mária nem lépett fel a Magyar Sziget rendezvényein, végül nem bizonyult helytállónak: egy alapos facebook felhasználó utána járt és megtalálta a Magyar Sziget 2003. augusztus 13-i programját, ahol a fellépők között … Tovább »

Presser Gáborral interjút készíteni könnyű, mert rengeteg mesélnivalója van, és nehéz, mert az annyira rengeteg, hogy valójában interjúkötetet kellene készíteni vele. Lassan ötven éve van a pályán. Régi gyerek vagyok – jegyzi meg lakonikusan, amikor találkozunk a Vígszínházban.

Laczó Ferenc: „Magyar zsidó gondolkodás a Horthy-korban” alcímmel megjelent könyve azokat a reakciókat veszi számba, amelyekkel a hazai zsidó közvélemény a polgárosult nyugatias kultúrát elutasító, elzárkózó, múltba néző, autark rendszer által teremtett környezetben létezni próbált.