Találatok ‘ NOL’
Összesen 3,038 találat (1201 - 1220) : NOL.
Schmidt Mária új feladatot kap, de mi lesz a Sorsok Házával?
Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter az ATV-ben jelentette be: Schmidt Mária kormánybiztosként felel az 1956-os forradalom 60. évfordulója előtt tisztelgő emlékév eseményeiért. Kérdés, hogy mi lesz a Schmidt irányításával elindított, de az intézmény körüli viharok miatt megrekedt … Tovább »
Hét útlevél volt Ahmed H.-nál, amikor lecsaptak rá a terrorelhárítók
Elfogásakor hét különböző útlevelet találtak Ahmed H.-nál, s mindben volt schengeni vízum. A röszkei határátkelő elleni támadás egyik irányítója a rendőrség közlése szerint tagja a Tablighi Jamaat iszlám fundamentalista szervezetnek. Elfogása óta a titkosszolgálat vizsgálja a magyarországi migránsmegmozdulások hangadóit. Terrorszervezetek „küldötteit” keresik köztük.
És a zsidó biztonságérzet?
Nem fantomnép
A könyv címe egy bibliai idézet (Mózes 4. könyve, 24/17), egy prófécia: Bálám, a (nem zsidó) tévelygő „próféta”, pénzszerető mágus, a „kinyílt szemű embert” jövendölte: „Látom őt, de nem most, nézem őt, de nem közel. Csillag származik Jákóbból, és királyi pálca támad Izraelből.”A remény jele ez minden kétség közepette: szól zsidóknak és nem zsidóknak. Üzenet.
Szántó T. Gábor: Európa és a bevándorlók
Rokonaim közül sokan estek áldozatul üldöztetésnek. Más családtagjaimnak menekülniük, bujkálniuk kellett. Érzékeny vagyok a menekültek sorsára, de anélkül, hogy ideologikus alapon szemlélném a bevándorlás, a migráció kihívásait. Konkrét világhelyzetről kell ma gondolkodnunk, … Tovább »
Azt járom körbe, mit jelent az idegenség…
Hogy jelent meg zsidó téma, karakter, vagy karakterek a művében? Miért tartotta fontosnak a témát, vagy, hogy zsidó karaktert szerepeltessen? Milyen szerepet töltenek be könyveiben e karakterek, ha a téma nem közvetlenül érinti a zsidóságot, mi a dramaturgiai jelentősége figurájuknak, illetve zsidóságuknak a művekben? Miben látja e figurák sajátosságait, és hogyan próbálta érzékeltetni? – kérdeztünk írókat.
Orosz katonák harcolnak Szíriában
Számvetés
A beszéd mögötti beszéd
Petrás Mária népdalénekes meghívása a zsidó kulturális fesztiválra, majd ennek lemondása jelképes erejű: a magyarság legarchaikusabb népcsoportját, a csángókat megjelenítő énekesnő fellépése a zsinagógában valóban az „együttélés” (bármit jelentsen ez) szimbóluma; a … Tovább »
Heller Ágnes: Olvasónapló – Nyíri János: Madárország
Tudatlanság, rosszindulat vagy frakcióharc? – A Hóman-ügyről
Jelek a vízen
Harc Adele mosolyáért
„A neológia abban a csapdában van, amibe saját magát taszította”
Raktárként használják, pedig a harmadik legnagyobb zsinagóga volt
Meghalt a jeruzsálemi melegfelvonulás elleni támadás egyik áldozata
Megszűnik az Új Kelet, vagy mégsem?
Tényleg elkezdték építeni a kerítést
Kis magyar Jeruzsálem
„Munkácson még voltak igazi zsidók…ott még voltak nagy haszid rebék, ott még volt zsidó élet.” Ilyen és ehhez hasonló nosztalgikus mondatok sokaságát hallottam a múlt század ötvenes éveinek Kisvárdáján, a holokauszt után megmaradt ortodox és haszid zsidó közösség tagjaitól, akik számára Munkács, a „kis Jeruzsálem”, s a többi, vallási központnak számító kárpátaljai város: Ungvár, Beregszász, Huszt, s a szomszédos Máramarossziget még élő valóság volt. A nosztalgia jelzi, hogy az innen kiinduló kisugárzás révén egy jóval nagyobb térség, egész Északkelet-Magyarország zsidósága gazdagodhatott spirituálisan.













