Császár-királyunk, I. Ferenc József 1889. március 4-i rendeletében jelölte ki Abbáziát a birodalom első adriai klimatikus gyógyhelyének, ahová áradtak a Monarchia kékvérűi és nagypolgárai, sőt a külföldi nagyérdemű is.

Interjú Szegő Györggyel, a Műcsarnok igazgatójával

Szegő György neve ismerősen cseng azok előtt, akik a legendás kaposvári Marat/Sade előadás díszlettervezőjeként, művészetkritikusként ismerték meg, ahogy azok előtt is, akik a zsidó kultúra kedvelőiként olvasták írásait, … Tovább »

A volt miniszterelnök egyebe közt a „hálás budapesti zsidóságról” is szót ejtett.

Tárgyilagos képet kell festeni a Horthy-korszakról, amely alig megoldható problémákkal nézett szembe, és végül kényszerhelyzetbe került – mondta Boross Péter volt miniszterelnök pénteken … Tovább »

Emlékezetközösség – a Szombat körkérdése

Válasz György Péter Magyar Narancsban megjelent cikkére.

Az identitás szabad konstruálásának elve értékes, felvilágosult eszme. Az önazonosság megválasztásának lehetséges stratégiái, a tájékozódás a megválasztott identitások sokaságában a modern kor érdekes, sokszor terhes … Tovább »

Dés Mihállyal beszélget Várnai Pál

Reflexiók Zoltai Gusztáv kormánymegbízására

A dilemma A Közgazdász bukásában is az a sejtelem, hogy „most én vagyok az apám”.

Szegedy-Maszák Marianne Csókolom a kezét és Kornfeld Tamás Nem mindennapi élet című könyvéről.

Kőszeg Ferenc – irodalmár, szamizdatot szerkesztő egykori ellenzéki, a rendszerváltás után parlamenti képviselő, a Beszélő főszerkesztője…

A szerkesztőség azt kérdezi, hogy összeférhet-e ma a zsidó és a magyar „identitás”, bármi legyen is ez.

Egy letűnt korszak atmoszféráját nem könnyű érzékeltetni. Kövesi István műgyűjtő – akinek kollekcióját nemrég ismerhette meg a közönség – zárkózott világban élt.

Mire volt jó a szocializmus korában egy műgyűjtemény? Befektetés volt, szenvedély? … Tovább »

Az 1945 után született generáció szociálisan rászoruló tagjaival intézményesen nem foglalkozik egyik zsidó szervezet sem.

Új Holokauszt emlékhely, a Sorsok Háza létesítésére készül a kormány, a Holokauszt Emlékév keretében Budapesten, a józsefvárosi pályaudvar helyén. A projekt koncepciójáról keveset tudni. Felkerült az internetre a Sorsok Háza előkészítő anyagaként készült egyik tanulmány. … Tovább »

Interjú Földes Anitával, Fejtő Ferencről szóló könyvéről. 

A Magyarország német megszállására emlékeztető emlékmű állításáról szóló 2013. december 31-i kormánydöntéssel sikerült immár sokadjára a történelmi emlékezet darázsfészkébe tenyerelni. Könnyen belátható: ha azt mondjuk, és emlékműbe kövülve hirdetjük, a „németek megszállták” az országot, akkor egyben azt is sugalljuk, hogy ami a megszállás után történt (lásd deportálások: 1944. május 15. – július 6.) az nem a mindenkori magyar kormány és a magyar társadalom felelőssége, hanem a megszálló hatalomé, mely csak eszközként használt fel egy magatehetetlen apparátust.

Standeisky Éva történésszel beszélget Várnai Pál

A köztelevízió év elején egy háromórás dokumentumfilmet mutatott be a kommunista korszak bűneiről, és az elmaradt igazságtételről.
A film elkészültét a médiahatóság tízmillió forinttal támogatta.
Jogos kérdésfelvetések mellé zavaros, ostoba ámokfutást kaptunk.

Az … Tovább »

A Szombat folyóirat szervezésében, Szántó T. Gábor vezetésével zajlott irodalmi szeminárium-sorozat a Bálint Házban. A szeminárium kiemelt témája a vészkorszak és annak nemzedékeken átnyúló utóhatása megjelenése volt az irodalomban. 

Emlékezetközösség – A Szombat körkérdése