Kevés olyan könyv jelent meg az erdélyi magyar irodalomban – ha nem éppen Szilágyi Júlia könyve az egyetlen –, amelyik a románokhoz történő menekülésről szól az 1944-es Vészkorszakban. Erről a menekülésről valahogyan nem illett beszélni.

Csaplár Vilmossal beszélget Ayhan Gökhan

Gárdos Péterrel beszélget Szentgyörgyi Rita

2016-ban végre önálló kötetben is megjelennek magyarul a jiddis irodalom klasszikusának elbeszélései a Zachor Alapítvány gondozásában. Ebből közlünk egyet az alábbiakban.

A Szombat áprilisi számában körkérdést intéztünk a magyar zsidó közélet néhány szereplőjéhez illetve jó ismerőjéhez arról, honnan hová jutott a magyar zsidóság 25 év alatt.

Presser Gáborral interjút készíteni könnyű, mert rengeteg mesélnivalója van, és nehéz, mert az annyira rengeteg, hogy valójában interjúkötetet kellene készíteni vele. Lassan ötven éve van a pályán. Régi gyerek vagyok – jegyzi meg lakonikusan, amikor találkozunk a Vígszínházban.

Saul fia, Cannes-i magyar siker: interjú Nemes Jeles Lászlóval és Röhrig Gézával. Mezei Márk: Sayed Kashua – kötelező olvasmány. Török zsidók: szeretve, gyűlölve. Mazsihisz – mi kellene a rendszerváltáshoz? Gasztro és humor: Üzlet-e a kóserbiznisz? Dibbuk: Hacsek és Sajó a Kádárban, Kalmár Tibor Salamon Béláról. Rubin Eszter: Bagel.

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben

Szabó Magda születésének centenáriumán életművére, pályaképére és némely, vészkorszakot és zsidóságot érintő motívumára emlékezünk.

Mohácsi János rendezővel beszélget Váradi Júlia

A kormány, azon belül is az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) szándéka a szegedi Ságvári Endre Gyakorló gimnázium átnevezése. A cél a kommunista utalások eltüntetése és az az iskola méltó elnevezése lenne, az iskolában azonban mögöttes szándékokat is emlegetnek. Az iskolában és a városban is elsöprőnek tűnik a tiltakozás és az ellenállás, amelynek támogatására tízezer fős Facebook csoport szolgál. A fenntartó Szegedi Tudományegyetem nem nyilatkozik. A Jobbik, a Fidesz-KDNP és a kormány ennek ellenére határozottan egyetért abban, hogy a „rendőrgyilkos” Ságvári Endre, 1944-es kommunista-antifasiszta ellenálló neve nem maradhat. Ki volt Ságvári, mi a gond vele, illetve miért védik meg mégis?

Hosszú betegség után elhunyt Berkovits György, író, szociográfus (1940-2018).

A beregszászi magyar főiskola konferenciát szervezett a kárpátaljai deportálások hetvenedik évfordulójára, melynek vendége voltam.

Császár-királyunk, I. Ferenc József 1889. március 4-i rendeletében jelölte ki Abbáziát a birodalom első adriai klimatikus gyógyhelyének, ahová áradtak a Monarchia kékvérűi és nagypolgárai, sőt a külföldi nagyérdemű is.

Interjú Szegő Györggyel, a Műcsarnok igazgatójával

Szegő György neve ismerősen cseng azok előtt, akik a legendás kaposvári Marat/Sade előadás díszlettervezőjeként, művészetkritikusként ismerték meg, ahogy azok előtt is, akik a zsidó kultúra kedvelőiként olvasták írásait, … Tovább »

A volt miniszterelnök egyebe közt a „hálás budapesti zsidóságról” is szót ejtett.

Tárgyilagos képet kell festeni a Horthy-korszakról, amely alig megoldható problémákkal nézett szembe, és végül kényszerhelyzetbe került – mondta Boross Péter volt miniszterelnök pénteken … Tovább »

Emlékezetközösség – a Szombat körkérdése

Válasz György Péter Magyar Narancsban megjelent cikkére.

Az identitás szabad konstruálásának elve értékes, felvilágosult eszme. Az önazonosság megválasztásának lehetséges stratégiái, a tájékozódás a megválasztott identitások sokaságában a modern kor érdekes, sokszor terhes … Tovább »

Dés Mihállyal beszélget Várnai Pál

Reflexiók Zoltai Gusztáv kormánymegbízására