Mohácsi János rendezővel beszélget Váradi Júlia

A kormány, azon belül is az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) szándéka a szegedi Ságvári Endre Gyakorló gimnázium átnevezése. A cél a kommunista utalások eltüntetése és az az iskola méltó elnevezése lenne, az iskolában azonban mögöttes szándékokat is emlegetnek. Az iskolában és a városban is elsöprőnek tűnik a tiltakozás és az ellenállás, amelynek támogatására tízezer fős Facebook csoport szolgál. A fenntartó Szegedi Tudományegyetem nem nyilatkozik. A Jobbik, a Fidesz-KDNP és a kormány ennek ellenére határozottan egyetért abban, hogy a „rendőrgyilkos” Ságvári Endre, 1944-es kommunista-antifasiszta ellenálló neve nem maradhat. Ki volt Ságvári, mi a gond vele, illetve miért védik meg mégis?

Hosszú betegség után elhunyt Berkovits György, író, szociográfus (1940-2018).

A beregszászi magyar főiskola konferenciát szervezett a kárpátaljai deportálások hetvenedik évfordulójára, melynek vendége voltam.

Császár-királyunk, I. Ferenc József 1889. március 4-i rendeletében jelölte ki Abbáziát a birodalom első adriai klimatikus gyógyhelyének, ahová áradtak a Monarchia kékvérűi és nagypolgárai, sőt a külföldi nagyérdemű is.

Interjú Szegő Györggyel, a Műcsarnok igazgatójával

Szegő György neve ismerősen cseng azok előtt, akik a legendás kaposvári Marat/Sade előadás díszlettervezőjeként, művészetkritikusként ismerték meg, ahogy azok előtt is, akik a zsidó kultúra kedvelőiként olvasták írásait, … Tovább »

A volt miniszterelnök egyebe közt a „hálás budapesti zsidóságról” is szót ejtett.

Tárgyilagos képet kell festeni a Horthy-korszakról, amely alig megoldható problémákkal nézett szembe, és végül kényszerhelyzetbe került – mondta Boross Péter volt miniszterelnök pénteken … Tovább »

Emlékezetközösség – a Szombat körkérdése

Válasz György Péter Magyar Narancsban megjelent cikkére.

Az identitás szabad konstruálásának elve értékes, felvilágosult eszme. Az önazonosság megválasztásának lehetséges stratégiái, a tájékozódás a megválasztott identitások sokaságában a modern kor érdekes, sokszor terhes … Tovább »

Dés Mihállyal beszélget Várnai Pál

Reflexiók Zoltai Gusztáv kormánymegbízására

A dilemma A Közgazdász bukásában is az a sejtelem, hogy „most én vagyok az apám”.

Szegedy-Maszák Marianne Csókolom a kezét és Kornfeld Tamás Nem mindennapi élet című könyvéről.

Kőszeg Ferenc – irodalmár, szamizdatot szerkesztő egykori ellenzéki, a rendszerváltás után parlamenti képviselő, a Beszélő főszerkesztője…

A szerkesztőség azt kérdezi, hogy összeférhet-e ma a zsidó és a magyar „identitás”, bármi legyen is ez.

Egy letűnt korszak atmoszféráját nem könnyű érzékeltetni. Kövesi István műgyűjtő – akinek kollekcióját nemrég ismerhette meg a közönség – zárkózott világban élt.

Mire volt jó a szocializmus korában egy műgyűjtemény? Befektetés volt, szenvedély? … Tovább »

Az 1945 után született generáció szociálisan rászoruló tagjaival intézményesen nem foglalkozik egyik zsidó szervezet sem.

Új Holokauszt emlékhely, a Sorsok Háza létesítésére készül a kormány, a Holokauszt Emlékév keretében Budapesten, a józsefvárosi pályaudvar helyén. A projekt koncepciójáról keveset tudni. Felkerült az internetre a Sorsok Háza előkészítő anyagaként készült egyik tanulmány. … Tovább »

Interjú Földes Anitával, Fejtő Ferencről szóló könyvéről. 

A Magyarország német megszállására emlékeztető emlékmű állításáról szóló 2013. december 31-i kormánydöntéssel sikerült immár sokadjára a történelmi emlékezet darázsfészkébe tenyerelni. Könnyen belátható: ha azt mondjuk, és emlékműbe kövülve hirdetjük, a „németek megszállták” az országot, akkor egyben azt is sugalljuk, hogy ami a megszállás után történt (lásd deportálások: 1944. május 15. – július 6.) az nem a mindenkori magyar kormány és a magyar társadalom felelőssége, hanem a megszálló hatalomé, mely csak eszközként használt fel egy magatehetetlen apparátust.