Közös tanulás az éjszaka – programajánló ma estére.

Heller Ágnes ma tölti be 85-ik életévét.

Megjelent a Szombat áprilisi száma
Borbély Szilárd egyik utolsó írása és Jeszenszky Géza válasza az Emlékezetközösség körkérdésére. Holokauszt a magyar irodalomban: Osztovits Ágnes, Szegő János és Vári György kerekasztal-beszélgetése. Gyerekkönyvek a vészkorszakról, Heller … Tovább »

Március 19-e Magyarország német megszállásának évfordulója. Ebből az alkalomból a Dél-kaliforniai Egyetem (USC) Soá Alapítványa weboldalának címlapján foglalkozik a Magyarországon zajló oktatási programokkal.

Magyarország ad helyet a Soá Alapítvány leginnovatívabb oktatási … Tovább »

Heisler András: Majdnem biztos, hogy a Mazsihisz nélkül kezdődik a kormányzati emlékév.

„Sikerült kimenekítenie szorongatott helyzetéből a férfiút, akit a Caesar a szabadosának és barátjának, a saját vérei viszont árulónak tartottak és fejen találták egy kővel. Josephus volt a neve és valamikor a zsidó sereg egyik hadvezéreként harcolt a római ostromlók ellen Galileában, aztán egyszer csak átállt a hódítókhoz.”

Heller Ágnes volt az Összefogás tatabányai szervezete által indított, „Hitelesen első kézből” című rendezvénysorozat első vendége. A Széchenyi-díjas filozófus, esztéta, akadémikus „A múlt hamisításától a demokrácia meghamisításáig” címmel tartott előadást A Vértes Agorájában. Az emlékezetpolitika és a történelemhamisítás mibenlétéről, valamint a baloldali értelmiség szerepéről beszélgettünk vele néhány perccel beszéde megtartása előtt.

A Szombat folyóirat szervezésében, Szántó T. Gábor vezetésével zajlott irodalmi szeminárium-sorozat a Bálint Házban. A szeminárium kiemelt témája a vészkorszak és annak nemzedékeken átnyúló utóhatása megjelenése volt az irodalomban. 

Hogy beszélnek ma az antiszemiták? Kell félni a szélsőjobbtól? Minek Horthynak lovasszobor? Wass Albert, mint kötelező olvasmány?! Aki válaszol, Heller Ágnes.

Emlékezetközösség – a Szombat körkérdése

Berthold Beitz (1913 – 2013) neve Németországban fogalom volt, Magyarországon alig ismerik. 

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület zsidó oktatásért alapított Várhegyi György díját idén Verő Tamás, a Frankel Leó úti zsinagóga rabbija és felesége, Verő Bán Linda vehette át az egyesület vezetőitől. 

Lehet-e valaki antiszemita, aki kisebbségvédőnek, az emberi jogok hívének mondja magát?

A válasz: igen.

Heller Ágnes filozófusnak ítélte oda a Primo Levi 2012 nemzetközi díjat a holokausztot túlélő íróról elnevezett olaszországi Primo Levi Kulturális Központ, mely az elismerést vasárnap, Genovában adja át.
Heller Ágnes “szabad és bátor magatartást tanúsít a hatalommal szemben; … Tovább »

Szeptember 5-22.

Könyvfesztivál alatt/után élvezettel merülhet a könyvtengerbe a kíváncsi olvasó. A zsidók története Magyarországon kötelezően beszerzendő kötetein túl ajánljuk az MTA Judaisztika Kutatócsoport új kiadványait; a Múlt és Jövő új Heller Ágnes-kötetét; Szücs Teri tanulmányait az Auschwitz-elbeszélés lehetőségéről a magyar irodalomban; a világhírű Arnon Grunberg frissen fordított regényét; valamint egy politikával és repüléssel foglalkozó magyar thrillert.

A Szombat Szalon 2011. október 27-én tartotta estjét New Yorkról a Klauzál13 Könyvesbolt és Galériában.Az est vendégei voltak Heller Ágnes filozófus és Révész Tamás fotóművész.

„Tisztában kell lennem vele, hogy én nem drámaíró vagy író vagyok, hanem egy fityfiritty fütty, egy klapec, egy szövegeket prózában éneklő zsidó, saját nevén Kornis. Aki úgy néz ki, mintha profi lenne. De nem. A profizmusból én 1973-ban kiiratkoztam. Azóta csak játszom, abból élek, főleg írok, és aztán megmutatom, ha kedvem van, másnak is, amit tettem. Elő is adom. Élet-balettozom.” – Kornis Mihállyal Révai Gábor készített életút-interjút, amely a Kalligram kiadónál jelent meg. Az alábbiakban részleteket közlünk a szövegből