Zvolszky Zita képzőművésszel beszélget Szarka Zsuzsa

Berlin: Élete 89. évében elhunyt Angelika Schrobsdorff zsidó származású német író, Claude Lanzmann, a Shoah rendezőjének volt felesége. Egyik legnagyobb sikere a Te nem vagy olyan, mint más anyák című, édesanyjáról írt műve.

André Hajdu Budapesten született, gyerekként a gettóban élte át a vészkorszakot. 1956 után Párizsba, később Izraelbe költözött, ahol nagy karriert futott be mint zeneszerző és -pedagógus. Hat fiával ápolt különleges kapcsolatáról dokumentumfilm is készült. André Hajdu 84 éves korában, hétfőn hunyt el.

A 91 éves Saul Dreier, és a 88 éves Reuwen Sosnowicz, akik ezen a néven lépnek fel Floridában és Las Vegasban, ezúttal szülőhazájukban, az egykori varsói gettó területén adtak koncertet július 26-án. A két holokauszt túlélő a varsói gettó helyén nagy tömeg előtt koncertezett. … Tovább »

Sajtótájékoztatón harangozta be a Mazsihisz a szeptember elején induló Zsidó Kulturális Fesztivál eseményeit.

Az 1960-ban Prágában született, de 1970 óta Németországban élő Maxim Biller novellájában visszarepül a múltba, a korábban az Osztrák–Magyar Monarchiához, 1938-ban, történetünk idején azonban már Lengyelországhoz tartozó Drohobicsba, hogy belebújjon az ott élő Bruno Schulz fejébe, s megismertesse az olvasóval az író világát.

Bán Zsófiával beszélget Ayhan Gökhan.

Forgách András könyve családtörténet, melyet az író egyszerre „olvas” és kommentál. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárából előkerültek szülei, Forgách Marcell és Avi-Shaul Bruria aktái, és dramaturgiai mozgatóelemmé váltak.

A címként szolgáló idézet Orbán Ottó Színpompás ostrom (életműinterjú) című, a Tények és tanúk sorozatban a Magvetőnél 2016-ban megjelent posztumusz kötetéből való.

Persze láttunk már olyat, hogy valakit a felesége rokonai agyonvertek; csakhogy itt a rokonságot hangsúlyosan … Tovább »

2016. július 14-én, életének hatvanhatodik évében elhunyt Esterházy Péter. Búcsúként jeruzsálemi látogatását idézzük fel.

“…mind Sennyey-nagyapám, mind apám adott pénzt anyámnak az abortuszra, aki szerencsére bohó volt és fiatal, s egy ruhaboltban szép ruhákra elverte a pénzt. Azóta hálás vagyok a ruhaboltoknak, de magamban azért egy ideig eltartott, hogy elrendezzem: engem sem a Sennyeyek, sem a Weinerek végül is nem akartak, mégis itt vagyok.”

Péterfy Gergely és Weiner Sennyey Tibor írók beszélgetése.

Regényrészlet

129 éve, 1887. július 7-én született Marc Chagall.

Chagall a mai Fehéroroszország területén, Vityebszk városában született kilencgyermekes ortodox zsidó családba. A rajzolás alapjait az iskolában sajátította el, majd egy helyi realista festőtől tanult. 1907-ben Szentpétervárra … Tovább »

A psiszkei iskola.

Egyszer régen, amikor még voltak zsidók Krakkóban, zsidók, akik nem féltek éjszaka álmodni, élt egyszer abban a városban egy Eizik nevezetű ember, Jekel fia.

Elie Wiesel már életében intézménnyé vált. A khurbn, a soá emlékezete, egy kiirtott nép, füstté vált holtak nagykövete volt.

88 éves korában elhunyt Elie Wiesel, Nobel-békedíjas zsidó író.

Zsidó téma tuti téma?

Hogy jelent meg zsidó téma, karakter, vagy karakterek a művében?
Miért tartotta fontosnak a témát, vagy, hogy zsidó karaktert szerepeltessen?
Milyen szerepet töltenek be könyveiben e karakterek, ha a téma nem közvetlenül érinti a zsidóságot, mi a dramaturgiai jelentősége figurájuknak, illetve zsidóságuknak a művekben?
Miben látja e figurák sajátosságait, és hogyan próbálta érzékeltetni? 

Folytatjuk tavaly áprilisban elkezdett sorozatunkat, melyben ezúttal két magyar írót kérdezünk a műveikben megjelenő zsidó tematikáról.

Előhang

Apám, Gríger Lajos, azt mondta egyszer otthon a konyhában anyámnak, ha a zsidó el tud egy üzletet vezetni és még nyereséggel is dolgozik, úgy arra az ő két fia is képes lesz.

A könyvhétre jelent meg a kétnyelvű, kortárs héber versantológia, A szomjúság járványa. A verseket Rami Saari válogatta, Uri Asaf és Marno János fordította. A könyvbemutató és a MÜPA-ban tartott felolvasóest alkalmából Budapestre látogatott az antológia két izraeli szerzője, a Bagdadban született Roni Somekh és a drúz Salman Mashalha. Velük, és az egyik fordítóval, Uri Asaffal beszélgettünk.