Részlet Harag Ilona visszaemlékezéséből férjére, Harag György színházrendezőre.

„Az anyai nagyanyám házából csak a jó vaníliaillatra, a süteményekre meg egy falépcsőre emlékszem.” (13.) Ez Harag György egyik legfontosabb, pontosabban legjellemzőbb vallomása. Az immár klasszikus romániai magyar rendező előadásai ugyanis többek között az erős, érzékletes … Tovább »

A stand-up comedy műfajában elhíresült filmsztár saját „Sarah Silverman Podcast” műsorának egyik epizódja Zsidós színészek (Jewy Actors) címmel került adásba. Ebben arról panaszkodott, hogy a zsidó színésznők gyakran típusfigurákat alakítanak, és ritkán osztanak rájuk igazán … Tovább »

„Apai nagyszüleim sem az áldozatokhoz nem tartoztak, sem a hóhérokhoz. Emellett semmilyen hőstettel nem hívták fel magukra a figyelmet; nemhogy bármiféle bűnt nem követtek el, de még túlbuzgósággal se nagyon lehetett vádolni őket. Csak afféle Mitläuferek voltak, olyanok, akik »úsztak … Tovább »

2020. november 13-án Párizsban, 96 éves korában meghalt Méray Tibor, talán az egyetlen ember, aki felnőttkoromban a tanítómesterem volt, akinek a védence lehettem. Most szeretettel gondolok vissza rá, a csaknem egy évtizednyi együtt töltött időre, amikor valójában felnőtt és igazi … Tovább »

Minden éjjel egymást kerestük Cambridge bárjaiban és kávézóiban, együtt ücsörögtünk, és nagyjából egy órán keresztül franciául beszélgettünk Franciaországról, amit mind a ketten szerettünk és elveszítettünk. Ő azért volt Cambridge-ben, mert az adósságai elől menekült, … Tovább »

Erdélyi Ágnesnek, Radnóti Miklós féltestvérének saját jogon is értékelhető életműve a nagyközönség számára jobbára ismeretlen – a Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész szerkesztette Arckép szavakból című, a Jaffa kiadó gondozásában megjelenő kötetben először válnak … Tovább »

Pszichológiai mélység, intimitás, zavarba ejtő tabumentesség jellemzi a Variety által a tíz legígéretesebb forgatókönyvírónak választott Wéber Kata írói világát. A Ruhrtriennaléra készült Evolúcióban a múlt irtózatával való találkozás, a jelen traumatizált csendje, és … Tovább »

1940. október 31-én politikai okból Marrákesbe költöztek, melynek hangulata, kávéházi élete sokkal inkább tetszett Faludynak. Először a zsidó hitközséghez szállásolták be őket.

Itt laktak, amikor november 2-ának késő délutánján átélik a Faludy által versben megörökített … Tovább »

Ha már visszakanyarodtak a háborús évekre, Roni megkérdezte, hogy volt az az embermentés, amelyről előző este Friedl már nem akart szót ejteni. Most láthatóan szívesen kezdett beszélni róla.

– 1940-ben csatlakoztam a cionista mozgalomhoz, azért éppen a cionistákhoz, mert egész … Tovább »

Nem lehet egyértelműen definiálni a zsidónegyed fogalmát. Ha a zsidónegyed egy olyan városrészt jelöl, amelyben nagyrészt zsidók laknak, élnek, dolgoznak, azt gondolom, nem beszélhetünk zsidónegyedről. Hiszen Belső-Erzsébetváros egy kulturálisan és társadalmi szinten is sokszínű, … Tovább »

Interjú Kis Henriett-tel, a Rumbach zsinagóga – Együttélés Háza vezetőjével

 Mi a véleményed, létezik vagy sem zsidónegyed?

Ha a történeti tényeket nézem, akkor azt mondom, a zsidónegyed egy rendkívül negatív konnotációval bíró kifejezés, hiszen a II. világháború … Tovább »

Egy pillanatig sem hittem Isten létezésében, és nem reménykedtem benne, hogy ha volna, akkor a többiek rovására kivételezne a zsidókkal. 

Szerettem a disznóhúst. Utáltam a szakállat. A zsidó nyelv túlságosan is torokból szólt az ízlésemnek. Ráadásul visszafelé írták. … Tovább »

Nem mindennapi fotókiállítást tekinthet meg az érdeklődő 2020. október 16 és november 6 között Ipolyságon, a Menora Saag Artis Galériának helyet adó Bartók téri zsinagógában. A tárlaton szereplő fotók a Szeredi Holokausztmúzeum tulajdonában vannak, ahonnan eddig csak egyszer kölcsönözték … Tovább »

1944 május-június, Dunaszerdahely, vihar előtti csend. Stein Albert magas rangú katonatiszt, első világháborús hős, akit a Horthy rendszer ugyan mentesített a sárga csillag viselése alól, a zsidótörvények miatt mégis nyugállományba kényszerült. Földbirtokosként él, erős a magyarságtudata, … Tovább »

Részlet a gyerekkori és fiatalkori naplóból, amelyet Janikovszky Éva tizenkét és tizennyolc éves kora között vezetett. A korabeli naplóbejegyzésekből kibomlik egy különlegesen érzékeny lány története, aki a világháború éveiben lett felnőtt, ebben az időszakban volt először igazán szerelmes, és miközben életre szóló barátságokat kötött, szembesült a vészkorszak legdurvább intézkedéseivel, amelyek a családját is érintették.

A későbbi írónő – akit ekkor még Kucses Évának hívtak – remek stílusban, a rá később is jellemző iróniával mesél osztálytársairól, barátairól, saját magáról, és persze tágabb otthonáról, Szegedről. A vidám gyermeki hang folyamatosan komolyodik, és a késői – 1943-as és 1944-es – bejegyzések már egy olyan fiatal nőt mutatnak, aki érettségével, intelligenciájával, műveltségével kitűnik kortársai közül, és ezért a nála idősebbek barátságát keresi. A kötet gazdag képanyaga a hagyatékban maradt fotókból, valamint korabeli dokumentumok alapján készült.

Az 1943-ban New Yorkban született amerikai költő apai ágon Magyarországról, anyai ágon Oroszországból kivándorolt zsidó család leszármazottja. Bár kifejezetten kerülte azokat a témákat, amelyek alapján a kritika amerikai zsidó költőként skatulyázhatta volna be, családi öröksége … Tovább »

Ungvári Tamásnak volt hová visszanyúlnia, amikor élete utolsó évtizedeiben figyelme a „zsidókérdés” történelmi és kulturális gyökerei felé fordult.

Világszemléletében, veszélytudatában és cselekvéshorizontján bizonyára meghatározó szerepet játszottak ifjúkora üldöztetés-tapasztalatai. … Tovább »

Az idei irodalmi Nobel-díjat Louise Glück amerikai költőnő kapta.

Az apai ágon magyar zsidó származású költőnőről itt írtunk, s az alábbiakban egy versét közöljük, mely korábban a Versum Online-on jelent meg.

Elvesztett szeretet

A húgom egy egész életet töltött … Tovább »

“Költészete őszinte, kompromisszummentes, és világosan jelzi, hogy a költő megértésre vágyik… Három jellemzője emelkedik ki munkásságának: a családi élet témája, szigorú, de játékos intelligenciája, és a kompozíció kifinomult érzéke” – szól a Nobel-díj indoklása.

“But … Tovább »