Szerző archívum
Keresztény egyházfők: Kötelességünk felszólalni a gyűlöletkeltés ellen
A Szombat keresztény egyházi vezetőkhöz fordult a Jobbik képviselő Parlamentben elhangzott, a tiszaeszlári vérvádat felmelegítő, gyűlöletkeltő beszéde kapcsán. Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke és Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke közösen válaszolt kérdéseinkre.
Nader és Simin
Talán akadnak olyanok Iránban, akik tudják, hogy Asghar Farhadi próféta. Egy se nem európai, se nem amerikai, de mindenképpen egyetemes nyelvet beszélő filmrendező, aki a Nader és Siminnel (és annak jelentős mennyiségű díjával) tavaly belépett a legnagyobbak közé. A filmet április 26-án 18:30-kor nézhetik meg az Odeon Lloyd Mozi Szombat filmklubjában!
A gyerek
Megjelent a Szombat áprilisi száma
Szombat, a 21. század magyar-zsidó folyóirata
Márciusi „Esküvő, házasság” összeállításunk után, áprilisi lapunk „A gyerek” címmel közöl tematikus mellékletet. Zsidó demográfia, gyereknevelés, gyereklélektan mellett e számunkban … Tovább »
Grass-ügy – a németek többsége szerint nem tabu Izrael bírálata
A németek többsége szerint Izrael bírálata nem tabu, csaknem minden második választásra jogosult német pedig úgy gondolja, hogy Irán sokkal inkább fenyegeti a békét, mint a zsidó állam – mutatta ki egy felmérés, amelyet a Welt am Sonntag című vasárnapi német lap ismertetett Günter Grass Nobel-díjas német író Izraelt bíráló versével kapcsolatban.
A prágai temető – Umberto Eco új regénye magyarul
A hamisítás mibenlétét és problémáit kutatja Umberto Eco legújabb, a 19. század nagy összeesküvéseit megidéző regényében; A prágai temetőt a XIX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra jelentette meg magyarul az Európa Kiadó.
Elektronikus formában jelenhet meg Szálasi naplójának első két kötete
A tervek szerint mintegy két hónap múlva elektronikus formában megjelenhet Szálasi Ferenc nyilas miniszterelnök naplósorozatának első két kötete – közölte Karsai László, a Szegedi Tudományegyetem tanára pénteken az MTI-vel.Szálasi naplósorozatának első két kötete a Magyar Országos Levéltár online folyóiratában, az archivnet.hu-ban, Reflektor a sötétben II. címmel jelenhet meg – mondta a történész.
Kati Marton: Raoul Wallenberg magyar hős volt
Raoul Wallenberg valójában magyar hős volt, mert 1944-ben magyarokat mentett meg Budapesten – mondta az MTI-nek Washingtonban Kati Marton abból az alkalomból, hogy Magyarországon is megjelent a 100 éve született diplomatáról írt könyve.
Hende Csaba: Meg kell élnünk és tapasztalnunk az összetartozást
A huszadik század borzalmai után különösen fontos, hogy újra és újra felmutassuk azokat a pontokat, amelyek összekapcsolnak minket zsidó honfitársainkkal – mondta „A magyarországi zsidóság az 1848-49. évi forradalomban és szabadságharcban” című tudományos konferencia megnyitóján Hende Csaba honvédelmi miniszter április 20-án, Budapesten.
Keresztény egyházi vezetők a gyűlöletbeszéd ellen
A katolikus, református és evangélikus egyházi vezetők állásfoglalása a tiszaeszlári vérvád parlamenti emlegetése ellen.
Egyházi vezetői szolgálatunk kötelez minket, hogy szót emeljünk a gyűlöletkeltés ellen. Így utasítjuk el, hogy nemrégiben a Parlament falai között egy képviselői felszólalásban felidéződött a szégyenletes tiszaeszlári vérvád, amelynek felemlegetése egyedül az indulatkeltés eszköze lehet.
Embervadászat!
Az első számú magyar náci honlap, a kuruc.info fölelevenítette régi hagyományát, az embervadászatot. Vajon sikerül-e nekik ismét – mint 2006-2008 táján – zavartalanul, a hatóságok teljes tétlensége közepette megfélemlíteniük, otthonukból elüldözniük kiszemelt áldozatukat?
Szavakba foglalt tömegsír
„…tapasztalataimra, írói termékeimre a »nemzet« nem tart igényt: e fejlemények fényében tehát semmiféle szolidaritást nem tudok kialakítani magamban az úgynevezett »magyarsággal«, azaz nincs magyar identitásom, nem érzek, s nem gondolkodom együtt a kétségbeesett magyar ideológiával. S ez azért szomorú, mert az antiszemita prekoncepciót igazolja végül” – írja Kertész Imre: Mentés másként című, nemrég megjelent könyvében.
Az antiszemitizmus nem fér össze az emberséggel!
Április 15-én, a Holokauszt áldozatainak emléknapja előestéjén rendezték meg a magyarországi Élet Menetét Budapesten. A rendezvényen Gordon Gábor, az Élet Menete alapítvány elnöke, Horváth János, a Parlament korelnöke (Fidesz-KDNP), Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi, valamint Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek is felszólalt, akinek beszédét az alábbiakban közöljük.
Vérvád, Orbán Viktor, Köves Slomó és a feljelentett Jobbik
A magyar kormány garantálja a kisebbségek, beleértve a zsidók biztonságát – fogalmazott a miniszterelnök. Köves Slomó cikke a vérvádról a Magyar Nemzet másnapi számában jelent meg. Köves rabbi aznap feljelentette a Jobbikot, délután találkozott Orbán Viktorral. Kérdés: a feljelentés nyomán lesz-e végre elmarasztaló ítélet?
Orbán Viktor: A kormány garantálja a zsidó közösség biztonságát
A miniszterelnök – megismételve tegnapi parlamenti felszólalását – arról biztosította Köves Slomó vezető rabbit, hogy a zsidó közösség biztonságát minden körülmény között garantálni fogja, és nem engednek teret a szélsőséges indulatok elszabadulásának.
Nyomozás indult a jobbikos képviselő felszólalása miatt
Fazekas Géza szóvivő közölte: közösség elleni izgatás gyanúja miatt nyomozást rendelt el szerdán a Központi Nyomozó Főügyészség a parlamentben múlt héten elhangzott, Tiszaeszlár 130 éve című felszólalás ügyében.
„Bölcsek vigyázzatok szavaitokkal… !”
Dr. Köves Slomó: A vérvád négy tanulsága
Rabbi vagyok, és Magyarország polgára. Írásomnak a tanulsága szándékom szerint túlmutat közösségünk határain. Ugyanis ami pár napja a magyar Országgyűlésben történt, az a magyar nemzet egésze ellen volt merénylet. 70 éve nem hallott uszítás hangzott el a parlamentben, a legsötétebb idők hangja ez, amiről generációk hitték, hogy nem hangzik fel soha többé a törvényhozók között. A vérvád felemlítése talán nekünk zsidóknak fájt igazán, de a veszély, egy betegség szimptómája nem rólunk, hanem Magyarország egészéről szólt.
Az emberi jogi bizottság elítéli a társadalmi csoportok vagy kisebbségek elleni megnyilatkozásokat
Az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága – a Fidesz-KDNP frakciószövetség álláspontjával összhangban – a leghatározottabban elítél minden olyan megnyilatkozást, amely – akár nyíltan, akár burkoltan – bármely Magyarországon élő társadalmi csoport vagy kisebbség ellen irányul – közölte Lukács Tamás, a testület kereszténydemokrata elnöke szerdán az MTI-vel.
Mirjam prófétanő utolsó éneke a Dohányban
Megannyi ünnepünk liturgikus és talán történelmi háttere is egy megmenekülés-történet. Ezek közül kétségkívül Peszah a legnagyobb jelentőségű.
Nem tudom, feltűnt-e valakinek, hogy Magyarországon a neológ irányzat megszűnt. Persze a jogutód intézményrendszer néha felekezetpolitikai okok (értsd: állami támogatás) miatt használja a nevet, de ez senkit se tévesszen meg. Az eszmeileg neológ, vagy ahogyan magukat általában nevezték, a haladó (ha úgy tetszik, progresszív) párt identitását nem néhány kopott reverenda és az orgona adta. Ezt azért érdemes leszögezni, mert egy ideje hódít Magyarországon a felekezettörténeti fikció műfaja, így a neológ infrastruktúrát használó újtradicionalista rabbik által életben tartott történeti tévhit szerint a neológia esztétikai reform, nem teológiai, se nem vallásjogi.
A sajtó Günter Grassról – Londontól Pozsonyig
A nemzetközi sajtó nagy terjedelemben közölt kommentáló írásokat kedden Günter Grass Nobel-díjas író Izraelt bíráló verse kapcsán.
A londoni The Times a német író verse által kavart indulatokról azt írta: a politikusoknak tartózkodniuk kellene irodalmi alkotások bírálatától, és a demokratikus államoknak óvakodniuk kellene attól, hogy bírálóik előtt lezárják határaikat. Az izraeli hatóságoknak azonban ezúttal van mentségük az általuk alkalmazott eljárásra, és minden joguk megvan arra is, hogy felháborodjanak Grass megjegyzésein – tette hozzá az újság. A tekintélyes konzervatív brit napilap szerkesztőségi kommentárja szerint Grassnak megérdemelt helye van a tizenhárom német ajkú irodalmi Nobel-díjas sorában. A német író ugyanakkor már a múltban is mondott “gyújtó hangvételű képtelenségeket” politikai ügyekben, például amikor az 1980-as években a NATO európai rakétatelepítését a nácik wannsee-i konferenciájához hasonlította.

