A hét tragikus hírrel kezdődött: nem egyszerűen egy helyes kis erdélyi templomocska romja semmisült meg a „sehol” közepén. Bözödújfalu neve már léte alkonyán is egyet jelentett az értelmetlen romániai falurombolással.

A Budapesti Zsidó Hitközség a leginkább Zoltai Gusztávhoz köthető Schwezoff Dávidot választotta meg új ügyvezető igazgatójává.

Nem értem, hogy hónapok óta liberálisok/demokraták újra és újra indokolatlanul (is) támadják a MAZSIHISZ vezetőit, közülük nemegyszer kipécézve Heisler Andrást, a Szövetség jelenlegi elnökét.

Most ráerősítés érzékelhető, ugyanis egy magát általában antifasiszta aktivistának … Tovább »

Hetven éve kezdték deportálni a zsidókat Budapest környékéről, de részvételünk a népirtásban jóval korábban kezdődött. A deportálással kapcsolatos magyar felelősséget meghatározza az a tény, hogy mennyire tudtak a döntéshozók a zsidóság megsemmisítésének tervéről. Ungváry … Tovább »

Nicole Krauss örvénylő világától nehéz szabadulni.

Öt éhező zsidó nő 1944-ben a lichtenwörthi lágerben képzeletben ismét a családi tűzhelynél állt és főzött.

Június 21-én, szombaton lesz éppen 70 éve, hogy Budapest zsidónak nyilvánított lakóinak, azaz közel 200 ezer embernek néhány nap leforgása alatt 2000 kényszerlakhelyül kijelölt, kanárisárga-csillaggal megjelölt házba kellett költöznie. Az OSA Archívum több, mint száz egykori csillagos ház előtt szervez megemlékezéseket és városi sétákat. A szombati megemlékezés előtt a Gláser Jakab Emlékalapítvány sétáján vettünk részt, egy a zsidósággal kapcsolatban keveset emlegetett környéken, a Józsefvárosban. A rengeteg új információ mellett egy titkos zsinagógát is felfedeztünk.

Az újra-felfedezett írónő: Szenes Erzsi

„A történelem értékelése mindenkinek szíve-joga. Értékítélet kérdése, hogy tömeggyilkosoknak vagy nemzeti hősöknek tartjuk-e 1944 magyar politikai szereplőit. Mindenki jobban jár azonban, ha a történelmi értékelést se alkotmány, se más jogszabály nem írja elő…” – írja legújabb, ma megjelenő kötetének egyik tanulmányában Ungváry Krisztián történész. A Jaffa Kiadónál megjelent, krimiszerűen izgalmas könyvben a szerző az elmúlt száz év történelmi eseményei és figurái között vizsgálódva próbál válaszolni a címben feltett kérdésre.

A Herczeg család története[1]

Évről évre egyre több magyar filmest ünnepelhetünk a nemzetközi filmfesztiválokon, és úgy fest, a magyar film valóban feltámadóban van. Nem mintha ehhez az államnak minden esetben köze volna: sok díjazott alkotás valójában nemzetközi piacra készül, és gyakorta állami támogatások … Tovább »

Letartóztatása óta hallgatásba burkolózik az a francia állampolgárságú férfi, akit a brüsszeli zsidó múzeumnál elkövetett gyilkossággal gyanúsítanak a hatóságok. Közben a francia jobb- és szélsőjobb képviselői, illetve a francia zsidóság csúcsszervezetének vezetője azt szorgalmazzák, hogy a köztársasági értékeket nyilvánvalóan lábbal tipró iszlamistákat fosszák meg francia állampolgárságuktól.

A Jorge Maria Bergoglio (Ferenc pápa) és Abraham Skorka beszélgetéseiből összeállított kötetet június 3-án mutatták be a Hadik Kávéházban. A Magyar Kurír tudósítását olvashatják.

Nemcsak az összetételével, de már a puszta méretével is megrendít a Szabadság téren készülő német megszállási emlékműnek nevezett szoborzat ellen protestáló civilek emlékpontja.

Izraelről már a kétezres évek közepén is úgy tartották, hogy amióta megfékezte a hiperinflációt, egészen kivételes fejlődési pályát futott be.

Következetesen a II. Vatikáni Zsinat és Egyházunk útmutatását alapul véve folytassuk a párbeszédet – mondta Erdő Péter bíboros a II. Vatikáni Zsinat Nostra Aetate kezdetű, a katolikus Egyház és más vallások viszonyáról szóló dokumentumáról szóló tudományos konferencián.

A fideszes képviselő szerint a kormányzati holokauszt-emlékév bojkottját meghirdető Mazsihisz tagszervezetei a helyi polgármesterek segítségét kérték, hogy kerülő úton mégis hozzájussanak a pénzükhöz.

A Zoltai Gusztáv korábbi ügyvezető igazgató ellenében összeállt Heisler András–TordaiPéter-koalíció sem a BZSH, sem a Mazsihisz közgyűlésén nem tudta keresztülvinni javaslatát, hogy az ügyvezető igazgatót az eddigi gyakorlattal szemben ne a küldöttek válasszák, hanem a vezetőség nevezze ki.

Döntött a Mazsihisz vasárnapi közgyűlése: továbbra is a küldöttek választják az ügyvezető igazgatót.