Összesen 1,381 találat (1341 - 1360) : OS.
Külföldiekkel eszmét cserélve sokakhoz hasonlóan úgy érzem, a lehető legjobb színben kell fetüntetnem szülőhonomat, el kell oszlatnom a magyarokkal szemben táplált elmarasztaló előítéleteket. Ha például megemlítik, hogy honfitársaim nem beszélnek idegen nyelveket és részegesek, … Tovább »
Vagy két éve találkoztam egy korombeli férfival. Ő hozta fel a bútort a kilencedik emeletre. Nyakláncán Dávid-csillag lógott, de a fülbevalóját is az díszítette. Pofátlanul becsapott, de hajlandó volt velem beszélgetni. Megkérdeztem: nem piszkálják-e a kollégái a placcon a hatágú … Tovább »
Egy zsidó politikus a dualizmus korában
Nagy és bonyolult gazdasági-társadalmi folyamatok nemcsak az általuk érintett tömegek és az általában a nagy mennyiségek szintjén és léptékében vizsgálhatók. Nemegyszer annál jobban (vagy legalábbis nem rosszabbul, de mindenképpen más … Tovább »
avagy mit ér, ha történész a hadügyér?
Nyomban el kell oszlatnom egy félreértést: súlyosan téved, aki azt hiszi, hogy bármi bajom van a nagy királlyal. Ellenkezőleg: régi tisztelője vagyok Hunyadi Mátyásnak, a törökverő Hunyadi János fiának, aki a középkor végén néhány … Tovább »
Válasz évkönyv I-II.
Vagy egy éve rakosgatom a könyvespolcomon a Válasz 1989-ben kiadott kétkötetes évkönyvét. Régtől foglalkoztat a gondolat, hogy elmondom róla a véleményem, leteszem a garast a népi–urbánus-vitában, de mindeddig hiányoztak hozzá a politikai előfeltételek. … Tovább »
Minek nevezze magát egy majdnem tizenhárom éves zsidó félárva 1955 Magyarországán. A fülszöveg szerint erről – az identitás zavarairól – szól Dalos György kisregénye, a Körülmetélés. Meglehet. Valószínűleg nem csak az egyedi azonosság-válságon gondolkodott a szerző, aki darabonként … Tovább »
A keresztény magyar értelmiség, a politizáló közvélemény egészen 1944 júniusáig képtelen volt számot vetni azzal a ténnyel, hogy a Németország szövetségeseként elvesztett háború következményei Magyarország számára összehasonlíthatatlanul súlyosabbak lesznek, mint az 1918-as … Tovább »
Chagall galéria
Gergely Ödön ex libris-gyűjteménye
Amikor a könyv még nem egyszeri fogyasztásra, a rögtöni elhajításra szánt cikk volt, mint a papír zsebkendő vagy a hírlap, amíg kézben volt, bőrrel vagy szőttessel beburkolták, könyvjelzőt, esetleg támaszt készítettek … Tovább »
HEBRON mintegy 40 ezer lakosú arab város a Jordán nyugati partján, az Izrael által megszállt területeken. Hat magyarországi zsidó fiatal és izraeli kalauzunk, Mose, valamint a sofőr ül a kis mikrobuszban, amikor begördülünk a városba. Izraeli rendszámú autónk (a „területeken” … Tovább »
Nem kötelező a zsidókat szeretni. Veszélyessé a dolog csak akkor kezd válni, amikor a hatalom mozgósítja az antiszemitizmust a társadalmi feszültségek levezetésére. Napjainkban is fennáll ez a veszély. Még veszélyesebb a cigányellenesség, mert a cigányság a zsidóknál sokkalta … Tovább »
A Zsidó Diákok Magyarországi Szövetsége 1989 októberében alakult, körülbelül 110 tagja van és nevének ellenére jelenleg inkább ifjúsági, mint diákszervezet: tagjainak mintegy fele nem diák és tevékenysége nem az egyetemek falain belül zajlik. Az egyetemi diákság megnyerésére … Tovább »
Schmidt Mária: Kollaboráció vagy kooperáció? A Budapesti Zsidó Tanács
Azt, hogy hatmillió európai – s közte több mint hatszázezer magyar – zsidó sátáni racionalitással megszervezett elpusztítása az európai szellem legsúlyosabb elfajulása volt, s a társadalmi-politikai fejlődés … Tovább »
Beszélgetés Benedek Miklóssal
Benedek Miklós, a nemrégiben elhunyt újságíró régi, miskolci ismerősöm, kedves barátom volt. Utoljára az 1944 karácsonyáról készülő kötetemmel kapcsolatban kérdezgettem.
– 1943-ban a tényleges sorkatonai szolgálat helyett vonultam be Hangonyba, … Tovább »
TÖRTÉNETI MUNKÁKBAN és memoárokban többen megemlékeztek már az 1945 utáni kelet-magyarországi antiszemitizmusról, amelynek legriasztóbb megnyilvánulása az
1946. májusi kunmadarasi és az ugyanezen év augusztusában lezajlott miskolci pogrom volt. Ezekről a több halálos áldozatot … Tovább »
SZÁMOMRA MINDEZ akkor kezdődik, amikor délelőtt a Malév-gép meghozza a moszkvai átszállókat Tel Aviv felé. Vannak, akik már napokkal járatuk indulása előtt megérkeznek, többnyire idős emberek, akik attól félnek, hogy lemaradnak. Ilyenkor ott éjszakáznak a tranzitban, összetolt … Tovább »
Az ún. csodarabbik a XVIII. sz. óta tűntek fel Észak- kelet-Magyarországon és Erdélyben a Galíciából betelepült chaszid zsidó vallási közösségek körében. A chaszideus (héberül: jámbor) zsidó vallási irányzat Lengyelországban keletkezett a XVII. században, és innen terjedt … Tovább »
A hetvenes évek elején elindult, ma is még fiatalnak számító művész először virtuóz grafikai munkáival, majd könnyű kezű vízfestményeivel tűnt ki. Izraelben töltött évei is meghatározták e munkáinak témavilágát s talán formakultúráját is. Hazatérvén, a hiperrealista … Tovább »
A hírek szerint az idén ősszel nálunk is bemutatják Costa Gavras új művét, a Zenedobozt (Music box). A film egy, az Egyesült Államokban letelepedett magyar háborús bűnösről szól, s a felelősség kérdésével szembesíti mai nézőit, keresztényeket és zsidókat egyaránt. A … Tovább »
Leon Uris: Exodus
A Pentateüchosz, a Tóra második könyvében foglaltatik az Exodus históriája sziklánál is szilárdabb kőtáblákba vésetten. Benne Isten Mózes által szól hozzánk, megtudjuk, hogyan menekül el az egyiptomi rabság megalázó, ám szegényességében állandó „húsosfazekat” … Tovább »
Giosué Salamon a Milánó közelében fekvő Soncinóban ötszáz évvel ezelőtt nyomtatta ki először a Bibliát héberül. Családja, mely később fölvette a városka nevét, az első világhírű zsidó nyomdászdinasztia lett. Soncino-nyomdák nyíltak Pesaróban, Nápolyban, Szalonikiben, … Tovább »