Ayaan Hirsi Ali, a szomáliai születésű, Hollandiában élő aktivista a Foreign Affairs aktuális számában írt cikkében bemutatta, milyen következményekkel járt az, hogy az Obama-kormányzat tisztviselői – az elnök példáját követve – nem használhatják egymás után a „radikális” és az „iszlám” szavakat. A washingtoni polkorrekt szótár csak az „erőszakos szélsőségesek” vagy „szélsőséges fanatikusok” kifejezést engedélyezi. Michael Oren volt izraeli nagykövet egy másik írásban azt is megmutatja, miként vált a muszlim világ felé való nyitás csapdává Barack Obama számára. A Hetek cikke.

Portrék – utal szerényen az új kötetbeli írások műfajára Gergely Ágnes. Az olvasó ezúttal nem egyetlen, saját történetet kap, hanem mindjárt huszonnégyet. Portrékat, pályatársakét, elérhető klasszikusokét és barátokét. Füst Milánról és Kassákról, Vas Istvánról és Pilinszkyről, Hajnal Annáról, Zelk Zoltánról és Nemes Nagy Ágnesről, Weöres Sándorról és Székely Magdáról, Rába Györgyről és másokról. És mégis: a huszonnégy történetből valamiképpen csak kikerekedik, huszonötödikként, az önarckép folytatása is.

Több millió halálos áldozat, szétszakított családok, koncentrációs táborok, bujkálás a végzet elől. A holokauszt traumáját sokan sokféle képen próbálták feleleveníteni, ezzel egyfajta eszmei hagyatékot, tanulságot átadni az utókornak. Na, és ha valaki úgy gondolja, … Tovább »

Részlet a Kőóra – Agenda II. című kötetből

Nem is gondolnánk, az a tulajdonképpen örvendetes esemény, hogy a Duolingo egyre bővíti nyelvei választékát, micsoda vitákra ad okot.

Twitterezők segítenek a tanácstalan szakértőknek

A németek az 1934 és 1945 között elrabolt zsidó vagyon kevesebb mint 15%-át fizették vissza eddig minden kárpótlást beleszámítva. A kelet-európai országokban ez az arány az 5%-ot sem éri el, de az abszolút érték itt jóval alacsonyabb.

Következnek a számok.Egy német kutatás … Tovább »

Megbukott a Sorsok Háza eredeti koncepciója az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet antiszemitizmus elleni küzdelemmel foglalkozó személyes megbízottja szerint. Andrew Baker tegnap egy budapesti sajtótájékoztatón már arról beszélt, immáron csak az a kérdés, mi lesz … Tovább »

Az EMIH vezető rabbija a magyar zsidó közösségek összefogását szorgalmazó levéllel fordult a neológ országos főrabbit választó Mazsihisz elnökéhez

A kötelező holokauszttantárgy bevezetése a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen nagy vitát gerjesztett. A történészek véleményét már közvetítettük, most a Jobbik küldte el válaszait a témában, de nem mentünk el a párt holokauszthoz, a zsidósághoz fűződő kapcsolata mellett sem. Válaszában Vona Gábor még a Jobbik filmfinanszírozási terveibe is beavatott minket.

Clare Galambos, azaz Galambos Klára, akiről ez a cikk szól, már nem él. A Föld legelszigeteltebb államában, a még Ausztráliától is 1500 kilométerre fekvő Új­Zélandon nyugszik. De itt élt Szombathelyen, innen hurcolták el Auschwitzba 21 évesen.

Különös karácsony volt a németországi … Tovább »

Auschwitz és Trianon

Szabó Magda születésének centenáriumán életművére, pályaképére és némely, vészkorszakot és zsidóságot érintő motívumára emlékezünk.

Mit keres Budapesten az “Elektronikus Intifáda” vezéralakja? 

56. Nemzetközi Képzőművészeti Biennále

1944 augusztusában a lengyel ellenállás tagjai az auschwitzi táborba csempésznek egy fényképezőgépet. A gép Alexhez, a zsidóként elhurcolt görög Sonderkommandóshoz kerül. Alexnek az V. krematóriumból készített felvételei közül négy maradt fenn (vagy csak négyet készített, nem tudni). A négy felvétel talán egy szekvencia, talán nem – a negatívok eltűntek, így a sorrend utólag nem rekonstruálható. 

A világ legrangosabb mozgóképes eseményének, a cannes-i filmfesztiválnak a revelációja volt az elsőfilmes Nemes Jeles László Saul fia című alkotása. A film végül a zsűri nagydíját, a nemzetközi kritikusok FIPRESCI-díját és a francia Francois Chalais-díjat is megkapta.

A Sonderkommandós Saul Ausländert, akinek sorstársai gázkamrákba terelése, a holttestek eltakarítása a feladata, az Amerikában élő költő, Röhrig Géza alakítja. Az egyszerre nyomasztó és felemelő film új vizuális utat nyitott a holokauszt ábrázolásában. Szentgyörgyi Rita interjúja.

A München melletti Leipheimben készültek ezek a felvételek, ahol az amerikaiak átmeneti tábort rendeztek be a, főleg Kelet-Európából érkezett, Holokauszt túlélőknek. 

A képeken Sávuot ünnepét ülik a tábor lakói.

A további fotók itt … Tovább »

Izrael állam megalakulásáról és egy zsidó család tragédiájáról szól az Oscar-díjas film, melyet a színésznő maga rendezett. Natalie Portman Jeruzsálemben született, de Amerikában nőtt fel, és Hollywoodban csinált karriert.