Összesen 1,393 találat (1221 - 1240) : Ma.
Feldmájer Sándor rovata
Az internetes kalandozásban járatos szerzőnk ezentúl minden hónapban bemutat egy zsidó témájú ottlapot.
http//:bible.ort.orq
Biztos, hogy nagyon sokan szeretnék megismerni minden zsidó legfontosabb könyvét a Bibliát, annak használatát, a heti szakaszok … Tovább »
(Előzetes megjegyzés. – A kérdés, hogy zsidók lehetnek-e, legyenek-e konzervatívok, nem kérdés. A legfontosabb amerikai neokonzervatív folyóirat, a Commentary egyben az Amerikai Zsidó Bizottság hivatalos sajtószerve, az amerikai és brit neokonzervativizmus fő ideológusai kevés kivétellel … Tovább »
(Részletek)
Kezdetben voltam én, és volt az apám.
Látom magunkat az ötvenes évek elejének Budapestjén: középkorú, kissé testes férfi barna hajú kislánnyal lépked kézen fogva lakóházuk előtt az utcán. Ügyet sem vetnek a külvárosi környezetre, a játszótéri hintákra, … Tovább »
A Szombat hasábjain különös vita bontakozott ki a kisebbségek védelméről. Az előkelő tárgy persze nem téveszthet meg senkit A Szombat című közlöny, némi szeméremmel, a zsidó identitás problémáit feszegeti. Elébb egy olvasólevélben jelentkezett eddig jórészt ismeretlen szerzője, … Tovább »
E. P. – z .c .l.
1996. szeptember 20-án hunyt el Erdős Pál, azaz E. P., Pali bácsi, ahogy sokan hívták őt, matematikusok és nem matematikusok, egyaránt. Önmagát P. G. O. M.-nek, azaz Poor Great Old Man-nek nevezte. „Erdős-száma” – definíció szerint – 0-ás. Az Erdős-1- esek azok, … Tovább »
….mindenki felelős a szavaiért, szavainak következményeiért, s minél messzebbre hallatszik el a szava, annál inkább.”
(Komoróczy G., Hiány, 1990. nov. 50.)
Szomorkás nap volt a pénteki, a felhők közül is csak ritkán bújt elő a nap. Ilyen időben, ha csak teheti a városlakó, … Tovább »
Meghökkentem, amikor feltették nekem a kérdést, hogy ma, amikor hiányzik „a katasztrófa tapasztalata” és megszűnt „a fenyegetettség-érzés”, a vallásos tradíció pedig letűnőben van, összefűzheti-e egyáltalán valami a közép-európai zsidó kultúra képviselőit?
Én … Tovább »
Történelmet írni
Valahányszor egy német író meg akarja tudni tőlem, vajon miért csak zsidókról írok, ahelyett, hogy válaszolnék, visszakérdezek; no és az ő könyvei miért szólnak kizárólag németekről. Mit felel erre? Nem sokat, vagy hogy pontos legyek, az égvilágon semmit. … Tovább »
Végre egy őszinte hang, amely szokatlanul markáns, és ebből fakadóan talán egyeseknek elfogadhatatlan.
Nyilvánvalóan kivívja hivatásos kisebbségvédőink azon agresszív csoportjának haragját, akik a különböző társadalmi problémákat kizárólag a „befogadók anyatejjel … Tovább »
Értetlenkedve olvastam a szeptemberi számban a Magyar Zsidó Örökség Közalapítvány című cikkben, hogy a létrejövő szervezet kuratóriumába a kormány által delegálni kívánt, „köztiszteletnek örvendő, független zsidó személyiségek” (Vámos Tibor, Hanák Péter, Hutás … Tovább »
Samson Raphael Hinsch nevezte a „zsidók katekizmusának” a luach-ot, azaz a héber naptárat, mivel a meglehetősen összetett rendszerben a judaizmus minden lényegi eleme megtalálható, a vallás, a történelem, praktikus szempontok, különböző hagyományrétegek egyaránt nyomot hagytak … Tovább »
Bollók János válasza meggyőzött arról, hogy első dolgozatommal kudarcot vallottam. A jelek szerint nem sikerült Vitapartnerem számára világossá tennem, hogy milyen megfontolások alapján részesítettem kemény kritikában a Philón-kötetben található állításokat. Kritikám … Tovább »
Ekronban régészkedtem
Ekron1: egyike az öt, Bibliából ismert filiszteus városnak (Asdod, Askelon, Gáza, Gát, Ekron). Egyes tudósok – a bibliai leírás alapján – a Kibbuc Revadim területén lévő Tel Miqnével azonosítják. E helyen 1981-től egy amerikai- kanadai-izraeii expedíció … Tovább »
Komoly megrendüléssel olvastam a Szombat májusi számát: az ÁEH-dokumentumokat feltáró cikk nyomán régi emlékek tolultak fel bennem. Mivel az ott említett „cionista métely terjesztője”, néhai Richtmann Mózes professzor (az igaz emléke áldott legyen) köztudottan kedvenc mesterem … Tovább »
Jonathan Eybeschütz 1690 körül született Lengyelországban. 1714-ben Prágába költözött, és hamarosan megkezdte prédikációit a prágai közösségben. 1725-ben részt vett a sabbateánusok kiközösítésében. 1736-ban, David Oppenheim halála után ő lett a dajján (bíró) és a jesiva … Tovább »
Scheiber Sándor könyve
(Scheiber Sándor könyve, Válogatott beszédek. Múlt és Jövő Könyvkiadó, 428 oldal, ár nélkül)
Scheiber Sándor nemcsak a tudomány terén alkotott nagyot és maradandót, hanem komolyan és felelősségteljesen töltötte be a rabbi nemes hivatását. … Tovább »
Régi fényképein éppen olyan időtlen sugárzás, mint mostani arcán. Figyelő szemek, egyszerre néznek ránk, a világra, s a láthatón túlira – és ugyanakkor a pillantás befelé néz, önmagába mélyed. Az anyagot átszelő, abban eltűnő és mégis áttetsző tekintet. Minden képen … Tovább »
A Magyar Nemzet című napilap tudósítása szerint (1996. március 16., 5. oldal) Torgyán József úgy nyilatkozott a március 14-én megtartott budapesti nagygyűlésén, hogy – idézem a lap közlését – „miközben vidéken éheznek a gyerekek, a főváros XII. kerületében elitiskolát … Tovább »
David Schneider, a londoni zsidó vígjátékok harmincegy éves csillaga átírta a peszahi Haggadát, hogy az jobban megfeleljen nem zsidó élettársának s élettársa fiának. A Haggadát angolul olvassák fel, péntek esténként és hanukka ünnepén pedig gyertyát gyújtanak. Schneider, aki … Tovább »
A rémület bénító pillanatát ritkán idézték fel olyan erővel, mint Kertész Imre a Jegyzőkönyv című elbeszélésében.
Az elbeszélő fönnakad a vámon, polgárjogait tiporják meg a törvényesség látszatával. Pénzt koboznak el tőle, a sajátját, amit azonban valaminő rendelet … Tovább »