Értetlenkedve olvastam a szeptem­beri számban a Magyar Zsidó Örökség Közalapítvány című cikkben, hogy a lét­rejövő szervezet kuratóriumába a kor­mány által delegálni kívánt, „köztiszte­letnek örvendő, független zsidó szemé­lyiségek” (Vámos Tibor, Hanák Péter, Hutás … Tovább »

Samson Raphael Hinsch nevezte a „zsi­dók katekizmusának” a luach-ot, azaz a héber naptárat, mivel a meglehetősen összetett rendszerben a judaizmus minden lényegi eleme megtalálható, a vallás, a történelem, praktikus szem­pontok, különböző hagyományrétegek egyaránt nyomot hagytak … Tovább »

Bollók János válasza meggyő­zött arról, hogy első dolgoza­tommal kudarcot vallottam. A jelek szerint nem sikerült Vitapartnerem számára világossá ten­nem, hogy milyen megfontolások alap­ján részesítettem kemény kritikában a Philón-kötetben található állításokat. Kritikám … Tovább »

Ekronban régészkedtem

 Ekron1: egyike az öt, Bibliából ismert filiszteus városnak (Asdod, Askelon, Gáza, Gát, Ekron). Egyes tudósok – a bibliai leírás alapján – a Kibbuc Revadim területén lévő Tel Miqnével azono­sítják. E helyen 1981-től egy amerikai- kanadai-izraeii expedíció … Tovább »

Komoly megrendüléssel olvastam a Szombat májusi számát: az ÁEH-dokumentumokat feltáró cikk nyo­mán régi emlékek tolultak fel bennem. Mivel az ott említett „cionista métely terjesztője”, néhai Richtmann Mózes professzor (az igaz emléke áldott legyen) köztu­dottan kedvenc mesterem … Tovább »

Jonathan Eybeschütz 1690 körül született Lengyelországban. 1714-ben Prá­gába költözött, és hamarosan megkezdte prédikációit a prágai közösségben. 1725-ben részt vett a sabbateánusok kiközösítésében. 1736-ban, David Oppenheim halála után ő lett a dajján (bíró) és a jesiva … Tovább »

Scheiber Sándor könyve

(Scheiber Sándor könyve, Válogatott beszédek. Múlt és Jövő Könyvkiadó, 428 oldal, ár nélkül)

Scheiber Sándor nemcsak a tudo­mány terén alkotott nagyot és mara­dandót, hanem komolyan és felelős­ségteljesen töltötte be a rabbi nemes hivatását. … Tovább »

Régi fényképein éppen olyan időt­len sugárzás, mint mostani arcán. Fi­gyelő szemek, egyszerre néznek ránk, a világra, s a láthatón túlira – és ugyanakkor a pillantás befelé néz, önmagába mélyed. Az anyagot átsze­lő, abban eltűnő és mégis áttetsző tekintet. Minden képen … Tovább »

A Magyar Nemzet című napilap tudósí­tása szerint (1996. március 16., 5. oldal) Torgyán József úgy nyilatkozott a március 14-én megtartott budapesti nagygyűlé­sén, hogy – idézem a lap közlését – „mi­közben vidéken éheznek a gyerekek, a főváros XII. kerületében elitiskolát … Tovább »

David Schneider, a londoni zsidó vígjátékok harmincegy éves csillaga átírta a peszahi Haggadát, hogy az jobban megfeleljen nem zsidó élettársának s élettársa fiának. A Haggadát angolul olvassák fel, péntek esténként és hanukka ünnepén pedig gyertyát gyújta­nak. Schneider, aki … Tovább »

A rémület bénító pillanatát ritkán idézték fel olyan erő­vel, mint Kertész Imre a Jegyzőkönyv című elbeszé­lésében.

Az elbeszélő fönnakad a vámon, polgárjogait tiporják meg a törvényesség látszatával. Pénzt koboznak el tőle, a sajátját, amit azonban valaminő rendelet … Tovább »

Néhány hónapja nagy botrányt keltett Izraelben az a tény, miszerint az Etiópiá­ból bevándorolt zsidók (a „falasák”) által adott vért kiöntik, mivel körükben ötvenszer nagyobb a HIV-fertőzöttek aránya, mint az izraeli lakosság más csoportjai­ban. A falasák tüntetését a … Tovább »

A mai negyvenesek-ötvenesek közül sokan a 60-70-es években talán ma­guk is ott leselkedtek a Gerlóczy-klub elhíresült E épületében. Ott játszott valamiféle sajátos soult és dzsesszzenét egykor az Atlas. Veze­tője Flamm Ferenc rekedtes, lélekbe ható hangú énekes, „mellékesen” … Tovább »

Memento

előszó

Sötét emlékek, még meddig kisérttek?

Mért üldöztök az égő nap alatt?

Belőletek virult ki ez az ének.

Mint rózsaszál, mely trágyából fakadt.

Mi lesz? Boldog vagyok s mégis jajongva

Panaszlom múlt idők holt bánatát –

Ma vér freccsen a szóra … Tovább »

Alexandriai Philón: Mózes élete

Örvendetes tény, hogy az Atlan­tisz Könyvkiadó megjelentette Phi­lón értekezését Mózesről, hiszen Phi­lón művei hosszú ideje hiányoznak már a magyar könyvkiadók kínálatából1. A kötet jelentősége igen nagy, mi­vel jelenleg ez az egyetlen … Tovább »

Zájin Ádár, Ádár hó 7-e (ez évben február 27-ére esik) nevezetes dátuma a zsidó naptárnak. Az ággádá szerint e napon született és halt meg a zsidóság szellemóriása, minden „próféták atyja”, Mózes tanítómesterünk. A magyar zsi­dóság számára Zájin Ádár kettős jelen­tőséggel … Tovább »

Az 1895. évi XLII. törvénycikk bizto­sította azt, hogy a törvény szerint egyenrangú zsidó polgárok által gyako­rolt vallás egyenrangú legyen a többi vallással. Látszólag ez a helyzet ma is fennáll, hiszen a törvény nem tesz kü­lönbséget vallás és vallás között, egy­ház … Tovább »

Zsidó vonatkozásban is jelentős kiállításnak adott otthont de­cemberben a Cirkogejzír filmszínház. A tárlaton látható fo­tográfiák negatívjai Homonnai Nándor, makói műtermi fényképész hagyatéká­ból kerültek elő. Szűcs Tibor fiatal fotó­művész – kinek egyedüli érdeme … Tovább »

Száz év múltán egy törvényre emlékezünk, ám ál­tala arra is, hogy itt, Magyarországon a progresszió igenis győzedelmeskedni tudott: a liberális demok­ráciának komoly erői voltak, voltak és vannak ne­mes hagyományai – minden ellenkező híreszteléssel szem­ben. A progresszív gondolkodás … Tovább »

A világ közvéleményét mélyen megdöbbentette az izraeli mi­niszterelnök meggyilkolásának híre. Számunkra, zsidók számára külö­nösen szégyenteljes az a tény, hogy a Rabin életét kioltó lövéseket egy herclijai zsidó fiatal, Jigal Amir adta le a Nobel-békedíjas politikusra.

Az … Tovább »