Videó összeállítás

Tel Aviv megér egy misét (vagy Tóraolvasást)

Az utazást egy amerikai házasságközvetítő cég szervezte.

Mások mellett elsőként tiltakoztunk itt, a Szombat hasábjain, hogy Tormay Cécile utcát kapjon. Elértük célunkat.
Ki se helyezik az új utcanév-táblát, így csak “papíron” és úgy is csupán két hétig létezik Tormay Cecile-ről elnevezett közterület Budapesten – értesült a Népszava.

A … Tovább »

Magyar-zsidó együttélés a szociológus szemével

“A magyarság két elemének mai különállását cseppet sem érzem kisebbnek, mint az volt a harmincas években vagy a tízesekben, pedig akkor sokkal több zsidó élt Magyarországon. Nem azért, mintha Magyarország antiszemitább vagy éppen … Tovább »

Hagyományos többnyelvűség
A zsidók a babyloni fogság óta felvették vándorlásaik során a környező népek nyelvét, és így alakultak ki a speciálisan zsidó nyelvek, mint például az arámi, a judeo-arab, a ladino (judezmo / judeo-spanyol) és a jiddis is. A jiddis eredetileg a 10–13. … Tovább »

Majdnem egy évezredet fog át A halhatatlanság elixírje, a Norvégiában élő magyar-zsidó származású író regénye, melyet az Athaeneum Kiadó jelentetett meg magyarul.

Isten nemigen volt jelen a Szovjetben.

Kolozs öt év alatt egyetlenegy emberrel sem futott össze, aki vallásosnak mondta, vagy mutatta volna magát, kivéve a szerzeteseket, akiket egy szuzdali évfolyam-kiránduláson pillantott meg az ottani székesegyházban. Szovjet zsidót pedig végképp … Tovább »

Huszonöt éves mélypont felé közelít az iráni olajtermelés, miután az ország legnagyobb vásárlói az Egyesült Államok és az Európai Unió által meghirdetett gazdasági szankciók hatására folyamatosan csökkentik iráni olajimportjukat. Az ország legnagyobb vásárlói, Kína, India, … Tovább »

Ha mély lélegzetet veszünk, és egy pillanatra elcsöndesedünk, átélhetjük a Trianon ürügyén kirekesztő, előítéletes és gyűlölködő hangokon túl a magyar nemzet csendes fájdalmát, melyet értő, érző és szolidáris közösségként, mi, magyar zsidók is magunkénak tudunk érezni.

Orosz Ferenc a focimeccsek „rendjéről”, Wallenberg példájáról és a nyomasztó múltról

Válasz Bodansky György Miért nem bírok zsidó lenni című cikkére, mely az Élet és Irodalom 2013. április 5-i számában jelent meg.

Anyám, apám zsidó. Budapesten születtek mindketten. Anyám a háború után pár évvel,  apám negyvennégy tavaszán született. A családunkból senkit … Tovább »

„Én nem vagyok zsidó”, mondja az apám. Anyámnak mondja. Anyám mérges rá.

AQABAT JABER CAMP – adja tudtára a világnak Jerikótól alig két kilométernyi fekvő menekülttábor bejárat előtt öles betűkkel a kék-fehér színezetű ENSZ logóval megtűzdelt tábla.

Menekülttábor, ami már csak a nevében az. A tábort 1952-ben az ENSZ húzta fel, hajlékot és … Tovább »

Marton Lászlóval, a Vígszínház főrendezőjével beszélget Várnai Pál

Ramallahot, Palesztina de facto fővárosát, Betlehemhez és Hebronhoz viszonyítva, messzi elkerülik a turisták. Nagy kár.

Pedig Ramallahban csak úgy pezseg az élet. A városban nem politizálnak nyíltan. Alig látni palesztin zászlót, és a még mindig nagy tiszteletnek örvendező Arafat … Tovább »

2013. június 5-7. között két amerikai művész hozza el Budapestre Kertész Imre Kaddis a meg nem született gyermekért című kisregényének első angol nyelvű színpadi változatát. A darab a Kaddis címet viseli. 

Kertész Imre 2002-ben irodalmi Nobel-díjat kapott, ma Európa-szerte … Tovább »

Gantner Ádám a Nyugati Parton jár, a palesztin területeken, onnan küldi helyszíni tudósítását.

Ramallahtól északnyugatra, az alig húsz kilométerre fekvő arab településen, Bil’inben, kilencedik éve minden pénteken palesztinok demonstrálnak a településük illetve Palesztinát … Tovább »

Részlet a szerző V. és Ú. című regényfolyamának első könyvéből, melynek bemutatóját május 28-án, kedden 18.00-kor tartják a a Kossuth Klubban.

Felingerli Emmát a séta Párizsban, első úgynevezett nyugati utunk alkalmából, éppen a Luxembourg-kertben, tudniillik Emmát … Tovább »