Megjelent a Szombat márciusi száma

Írta: Szombat - Rovat: Kiemelt, Szombat magazin

Kapedli és kokárda: Lehetséges-e új magyar-zsidó identitás? – A Szombat körkérdése

A válaszadók:

Berkovits Balázs, Bodnár Dániel, Fónagy János, Fritz Zsuzsa, Gerő András, Heisler András, Hernádi Miklós, Karády Viktor, Kende Péter, Radnóti Zoltán, Rubin Eszter, Schweitzer Gábor, Tamás Gáspár Miklós

szombat_20c.indd

KAPEDLI ÉS KOKÁRDA?

A Szombat körkérdése a 21. századi magyar-zsidó identitásról

Lapunk az alábbi körkérdést intézte a szellemi és közélet néhány szereplőjéhez:
2013-ban az EMIH egy kokárdás, kapedlis kisfiú portréjával kampányolt az 1 százalékos adófelajánlásokért, s Identitás néven, ugyancsak a kisfiú portréjával Facebook-oldalt hozott létre a következő jelmondattal: „Emlékezzünk azokra a zsidó hazafiakra, akik a magyar szabadságért küzdöttek.

Értjük és tudjuk, fontos lenne pozitív viszonyt kialakítani zsidó és magyar identitásainkhoz.
Körkérdésünk arra irányul, hogy megtudjuk, Ön hogyan látja: ilyen harmonikusan összefér-e ma kapedli és kokárda, két markáns jelkép a 20. század történelme után.
Mi az – ha van ilyen –, ami továbbvihető a száz évvel ezelőtti ideálból?
Ön szerint mik lehetnek a 21. század magyar, illetve magyarországi zsidó identitásai?
A beérkezett válaszokat névsor szerint közöljük.

Berkovits Balázs: Sem kokárda, sem sárga csillag
A „túllépést”, azaz a felejtést az antiszemiták és a politikai és kulturális jobboldal követeli: „nektek a Holokauszt, nekünk Trianon”. Színtiszta mitológia, de kitűnő szimbolika, amely sűrítetten jelzi, a zsidók nem magyarok, mivel megsemmisítésük nemmagyar zsidóként történt, mégpedig megkésett válaszképp Trianonra, egyúttal megelőlegezett válaszként a „kommunizmusra”.

Bodnár Dániel: Az identitás csapdája – avagy: lehetséges és lehetetlen választások
Fontos volt a kampány végiggondolása során egy központi kérdés ébrentartása: a zsidó identitás és annak képződése nem feltétlenül problematikusabb, mint a magyar identitásé, a két önazonosság találkozási felülete viszont biztosan annál érdesebb, minél tisztázatlanabb egyik vagy másik.

Fónagy János: Dédszüleim is magyarok voltak
A válaszom az a – ritkán hozzáférhető – jelvény, amelyen a nemzetiszínű zászlószalag egy Dávid csillagot formáz, kifejezve a zsidóságát vállaló és magyarságához ragaszkodó viselőjének véleményét.

Fritz Zsuzsa: Utak és nem út
Kokárda és kapedli abban az esetben férhet meg egymás mellett, ha mindenki tisztázza végre viszonyát saját hovatartozásához, ha a kokárda hordói ugyanúgy egy feldolgozási folyamat végén tudatosan és szembenézve magyarságukkal, annak minden traumájával és szépségével teszik ki mellükre a kokárdát, mint ahogy a kapedli viselői is egy feldolgozás eredményeképpen veszik fel zsidóságuk szimbólumait, végiggondolva, feldolgozva a traumákat, a sérelmeket és a bűntudatot.

Gerő András: Kokárda és sárga csillag
Személy szerint úgy gondolom, hogy megmarad minden eddigi – sok esetben széttartó, egymásnak nem felelő – zsidó identitás, de a szabadság világa kedvez annak, hogy határozottabban megjelenjen egy zsidó integrációs identitásforma is. Ez alatt magyar vonatkozásban azt értem, hogy hangsúlyosabbá válhat: többféleképpen lehet magyarnak lenni, s azért mert valaki zsidóként magyar, joga és intellektuális kötelessége is másként értelmezni a magyar múlt meghatározott időszakait, jelenségeit, a magyar identitáskultúra meghatározott vonulatait.

Heisler András: Kettős kötésben
Mi zsidók, különleges helyzetben vagyunk. Van egy hazánk, itt a Kárpátok ölelésében, van közös történelmünk – hisz’ már a honfoglaló magyar törzsekkel is érkeztek zsidók a Duna-Tisza tájára. Közös a múltunk Moháccsal, Rákóczival, Petőfivel, Adyval. És vannak közös tragédiáink.

Hernádi Miklós: Van-e visszaút…
A követendő magatartás szerintem ez: ha Magyarország egykor szívességet tett azzal, hogy befogadta migráns felmenőinket, akkor mi hasonló szívességet teszünk azzal, hogy annyi csalódás után is Magyarországot választjuk földrajzi, közigazgatási és kulturális hazánkul.

Karády Viktor: „Mindig egyéni döntések kérdése”
Nyílt társadalomban (melyben talán még egyelőre élünk) a partikuláris önbesorolás minden változata, ennek nyilvános felvállalása, kifejezése, megélése egyaránt lehetséges, még ha ezek az érintettek között esetenként súlyos konfliktusokat is okozhatnak. Nem a kívülálló társadalomtörténész feladata, hogy ezek között döntőbíróként igazságot tegyen.
Az viszont igen, hogy emlékeztessen: minden kulturális vagy inkább ’partikuláris’ természetű önbesorolásnak tulajdonképpen háromféle forrása lehet: az örökség, a külső (a mások által történő) besorolás és az elkötelezettség valamilyen módozata (beleértve ennek hiányát is).

Kende Péter: „…Legszemélyesebb meggyőződésünk szerint”
Lehet-e egy mai magyarországi jó vagy rossz zsidónak némi reménye arra, hogy (kapedlivel vagy a nélkül) megfeleljen a magyarsághoz való tartozás éppen uralkodó elvárásainak? Még egyszerűbben fogalmazva: számíthat-e arra, hogy vallásával vagy vallástalanságával együtt és zsidóként érzékelt megnyilatkozásaitól függetlenül elfogadják őt „közülünk való jó magyarnak”? Nyilvánvaló, hogy a válasz ezekre a kérdésekre nem az illető zsidóságától, hanem környezete milyenségétől függ.

Radnóti Zoltán: Zsidó tudattól a tudatos zsidóig
A zsidóság számára a 1939–1945 egy olyan időszak, ami sosem ér véget, azaz a mai napig tart. A „holokauszt szindróma” egyik lényege, hogy mindannyian olyan lehetetlen történetet hordozunk magunkban, aminek mi magunk vagyunk a főszereplői, és amit egyszerűen nem vagyunk képesek – a maga valójában – befogadni. És ezt most ki is kell bővíteni: Nem csak mi nem vagyunk képesek, hanem az ország! Magyarország ebben a traumában él 70 esztendeje.

Rubin Eszter: Identitás szédelgők
Az asszimiláció zsákutcának bizonyult, az ebből levont tanulságok a hagyományok megőrzését, az asszimiláció helyett integrációt, a politikai nemzet ideájának megvalósítását helyezik előtérbe. Ennek azonban Kelet-Európában nincsenek hagyományai, valamint úgy tűnik, igény sincs rá.

Schweitzer Gábor: „A kettős identitás magától értetődő – volt”
A több mint másfél évszázados múltra visszatekintő kettős identitás gondolata – az alternatívák egyikeként – a „Mózes hitű magyar”, illetve „zsidó vallású magyar” jól ismert szóösszetételekben öltött annak idején testet. A magyar szabadságért küzdő zsidó hazafiakra történő utalás nemcsak az 1848/49-es forradalom- és szabadságharcra, hanem az 1956-os időszakra is vonatkoztatható.

Tamás Gáspár Miklós: Már megint magyarzsidómagyar
A magyarországi, a budapesti zsidó értelmiség visszavágyik a liberális nacionalizmus korszakába – amely az asszimilációért és az ún. magyar nemzeti célok kritikátlan elfogadásáért cserébe jogegyenlőséget és „befogadást” kínált – , azonban ez a liberális nacionalizmus pontosan száz évvel ezelőtt megszűnt.

*

És egy irodalomtörténeti kuriózum:

Jablonczay Tímea: Nagymihálytól Jeruzsálemig – az újrafelfedezett írónő: Szenes Erzsi
Szenes, noha a magyar lapokban, folyóiratokban megjelenő írásaiban valóban magyar (európai) irodalmi elődökre támaszkodó költészetet és prózát teremt, de az a kulturális, szellemei környezet és örökség, amely meghatározza világát, sokkal bonyolultabb, sokkal több jelentésréteget magába foglaló kulturális szövegeket eredményez, mint amely első, felszíni olvasatban látszik.

Szenes Erzsi három verse és Apám fái című novellája

*  *  *

Keresse a jobb könyvesboltokban és a nagyobb újságos standokon, vagy válassza a könnyebb megoldást: Fizessen elő a Szombatra! Vagy olvassa digitálisan!

A Szombat megvásárolható a Relay nagyobb újságos standjain, valamint az alábbi könyvesboltokban:

Láng Téka (XIII. ker., Pozsonyi út 5.)
Makkabi Könyvesbolt (VII. ker. Wesselényi utca 13.)
Kabbala bolt (XIII. ker., Hollán E. utca 25.)
Klauzál 13 könyvesbolt (VII. ker. Klauzál tér 13.)
Izraeli Kulturális Intézet (VI. ker., Paulay E. utca 1. )
Gondolat könyvesbolt (V. ker., Károlyi M. utca 16.)
Olvasók boltja (XIII. ker. Pannónia u. 35-37.)
Fröchlich Cukrászda (VII. ker. Dob u. 22.)
Concerto Hanglemezbolt (VII. ker. Dob u. 31/B.)
Bálint Ház – porta, illetve Sabre kávézó (VI. ker., Révay utca 16.)

Telefon/Fax: 311-6665.
E-mail: [email protected]
Facebook oldalunk eléréséhez kattintson ide


2014. március / XXVI. évfolyam 3. szám

Letöltés (PDF)

Címkék:2014-03, Borító

[popup][/popup]