A gyakorló jogászból lett művészettörténész, a Ben-Gurion Egyetemen doktori fokozatot szerző, és nemrég hazatérő Lánchidi Péter kabbaláról és szabadkőművességről szóló ismeretterjesztő előadásain megtelt a Magvető Kávézó a Dohány utcai zsinagóga mellett, háromszor is … Tovább »

Teljes terjedelmében eddig még sosem publikált Petri-interjúkötet jelent meg. A radikális nonkonform költővel készült életút-interjú kiadója a Schmidt Mária által igazgatott Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány ( a KKETTK Alapítvány) … Tovább »

A zsűri vasárnap jelentette be, hogy Maria Sztyepanová orosz írónőnek, költőnek és újságírónak ítélte az idei kitüntetést.

Sztyepanová 1972. június 9-én született Moszkvában. 1995-ben szerzett diplomát a Maxim Gorkij Irodalmi Intézetben. Nagy hatással volt a kortárs orosz … Tovább »

Szerzőnk zsidó verseiből nyújtunk át egy negyedik csokrot a verskedvelő olvasóknak.

Po nitmán

Itt a sírokon

már nincsenek nevek

eleven a bozót

egyre fényesebb

elnyeli a neveket a vadon,

a napsütötte túlvilág,

a temető végében

a pusztaság

ahogy … Tovább »

Pataki Éva forgatókönyvíró és dokumentumfilm-rendező is: nem csoda, hogy Tűzföld c. regényére is jellemző a forgatókönyvszerűség, miközben pszichodrámába illő jelenetekkel dokumentál egy kort, minden kortünetével. Letehetetlen olvasmány. Erős dramaturgia feszíti; a feszültség … Tovább »

Visky András Kitelepítés c. könyve lélegzetelállító mű lágertapasztalatról és az ember szabadságáról. A szerzővel beszélgettünk.

A Kitelepítés több mint lágerregény és autofikció. Versszerű prózája 822 szakaszból álló, többszólamú dialógus vagy monológ. Voltak … Tovább »

Nem tudom, hogyan értsem a kérdést. Érthetem úgy, hogy a magyar írók (szépírók) között vannak-e zsidók. (Úgy teszek, mintha a Ki a zsidó? kérdésre lenne egyértelmű válaszom, holott nincsen.) Vannak, szép számmal, s úgy vélem, hogy az utóbbi évtizedekben többen, mint korábban. … Tovább »

A feladat, miszerint összegzést kellene írnom a „kortárs magyar zsidó irodalomról”, pontosan annyi robbanótöltetet rejt magában, ahány jelzője van a kifejezésnek – de maradjunk csak a „zsidó irodalom” szóösszetételnél, amely a legnagyobb kihívást tartogatja a számunkra.

Az … Tovább »

Az egyik legismertebb izraeli író volt otthon és külföldön egyaránt. Könyveit huszonhat nyelvre fordították le, művei az eladási listák élére került nemcsak Izraelben, hanem Hollandiában és Németországban is.

Meir Shalev 1948-ban született Nahalalban, Izrael első mosavjában, … Tovább »

„Ünneplőbe öltözve ültünk a terített ünnepi asztalnál, anyám elővette a Szovjetunióból magunkkal hozott fehér selyem asztalterítőt. Egyik idősebb vendégünk szintén a Szovjetunióból származó fekete csokornyakkendőt vett fel. Apám felolvasta az Egyiptomból való kivonulás … Tovább »

76 éves korában Londonban elhunyt Keith Reid, a Procol Harum tagja, aki az együttes szinte összes dalának szövegírója volt.

Lehet, hogy Reid nevét sokan nem ismerik – különösen azok, akik nem követték a hatvanas évek óta a társadalom minden szegmensére kiterjedő rock-kultúrát … Tovább »

Pap Károly egyike azon magyar szerzőknek, akik szinte teljesen kiszorultak az irodalmi kánonból. Ha meg is említődik a neve, akkor is az „elsüllyedt” írók közé sorolják.[1] Pap saját korában azonban ígéretes szerzőnek számított.

Írói pályája az Est-lapoknál indult, … Tovább »

Szerzőnk zsidó verseiből nyújtunk át egy harmadik csokrot a verskedvelő olvasóknak.

Sötétben

Szobám alszik

az égbolt megvakult

laptopom elsötétült

a konyhai lámpa nem ég

hiába dörzsölöm a gyufát

gáz sziszeg csak

a rettenet mélyén megcsillan

íme … Tovább »

 Bródy Sándor öntudatosan, mégis szerényen, némi ironikus kicsinyítéssel vallotta magát magyar írónak. Egri születésére és zsidó származására azonban kifejezetten büszke volt. A családi eredet vállalását természetesnek tartotta, elvárta másoktól is.

Amikor Dóczi Lajos … Tovább »

Szerzőnk zsidó verseiből egy újabb csokorra valót nyújtunk át a verskedvelő olvasóknak.

Sófár
Belülről tisztítom a kos szarvát

meghajlik

hegyét levágom,

elul havában

fújom a tekiát

a sevárimot

és a teruát

Alulról felfelé hajlik a  szellem

alulról … Tovább »

Vázlatos áttekintés

A magyar irodalom zsidó témái iránt érdeklődő kutatóknak vagy olvasóknak a népmesék szerencsét próbáló hőseihez hasonlóan számos akadályt kell leküzdeniük, mindig újabb kásahegyeken, megnyugtató válasz nélkül maradt kérdéseken kell átrágniuk … Tovább »

Másnap unalmasan telt a délelőtt, a vadszőlővel befuttatott lugasba cipeltem a rozoga nyugágyat. A magammal hozott könyveim közül kihoztam egy mulatságosnak ígérkező Jókait, A nagyenyedi két fűzfát.

Jókat nevettem a történeten, különösen azon, amikor a nagyenyedi kollégisták … Tovább »

Ezeket a mondatokat hallva nem tudtam nem gondolni Jitzékére, Lejbman bácsi unokájára. Elképzeltem, hogy hányszor gondolhat ez az öregember olvasás közben a megölt unokájára, s ki tudja még ki mindenkire a családjából. Közben belépett Teichner Fáni néni, mögötte Smilu és Karádi … Tovább »

Rózsi hangja zökkentett ki ebből ki tudja mennyi ideje zajló, szorongással teli tűnődésemből.
– Megyek Bikur Holimba Grósz Bözsivel, meg Ella nénivel. Tudod mi az? Már magyaráztam a múltkor.

Valami rémlett, de inkább értetlen arcot vágtam, mert tudtam, hogy újra elmondja … Tovább »

Elköszöntem a fiúktól, éreztem, hogy haza kell mennem, mert már korgott a gyomrom, jóval elmúlt dél. Elihu bácsi épp a műhely előtt állt, s bádoglemezeket hozott ki a raktárból. Vastag munkáskesztyűben dolgozott, hogy a lemezek éle ne sértse fel a kezét. A munkásruhája elé egy … Tovább »