Szombat előfizetés 2017

Archívum


Találatok ‘Szántó T. Gábor’

Összesen 171 találat (1 - 20) : Szántó T. Gábor.

„Apám sírva fakadt” – interjú Jean Matternnel

Írta: Szántó T. Gábor - Rovat: Interjú, Irodalom, Kultúra-Művészetek

Szeptember címmel jelent meg Jean Mattern (1965) francia író regénye a Jelenkor Kiadó gondozásában, Tótfalusi Ágnes fordításában, melyből részletet is közöltünk. A könyv az 1972-es müncheni olimpián, tizenegy izraeli áldozat életét követelő merénylet és egy férfiszerelem története. A magyar zsidó felmenőktől származó író a Sorbonne-on tanult összehasonlító irodalmat, irodalmi szerkesztőként dolgozik Párizsban, s ez a harmadik könyve magyarul. A Margó Fesztivál alkalmából Budapestre érkezett szerzővel nemcsak irodalomról, hanem homályba vesző családtörténetéről is beszélgettünk.

Tudni, mit éltünk át – Sacha Batthyany-val beszélget Szántó T. Gábor

Írta: Szántó T. Gábor - Rovat: Irodalom, Kultúra-Művészetek

Néhány héttel a II. világháború befejeződése előtt Batthyány-Thyssen Margit grófnő mulatságot rendez az ausztriai Rechnitzben, régi magyar nevén Rohoncon. Éjfél körül a vendégek, köztük náci tisztek, Gestaposok, SS-ek, elhagyják a kastélyt, és agyonlövik a vasútállomáson továbbszállításukra várakozó 180 magyar zsidó munkaszolgálatost. Hogy pontosan mi történt azon az éjszakán, mindmáig tisztázatlan, ahogy az is, mit tudtak a mulatozó családtagok az éppen azon az éjszakán történtekről.

És nekem mi közöm ehhez? – teszi fel könyve címében a kérdést Sacha Batthyany.

„A 20. századi traumák nem hogy hegedtek volna, inkább elmélyültek”

Írta: Szántó T. Gábor - Rovat: Hazai dolgaink, Kiemelt

Kovács Mónika Kollektív emlékezet és holokausztmúlt című frissen megjelent könyve nemcsak a traumatikus történelmi múlt feldolgozásának szükségéről, kísérleteiről, lehetőségeiről és eredményeiről szól elméleti megalapozottsággal és nemzetközi összehasonlításra is lehetőséget … Tovább »

Mágnások és guruk – zsidók az amerikai jobb- és baloldalon

Írta: Szántó T. Gábor - Rovat: Politika

A hazai lapokból tájékozódó újságolvasó kapkodja a fejét, amikor az amerikai zsidó mágnások és kampánytanácsadók itt-ott vállalt szerepéről hall. Különösen az előítéletes embereket érintheti érzékenyen az a bonyolult jelenség, hogy zsidók a jobboldalon és a baloldalon is találhatók, és nagyjából ugyanolyan eltérően gondolkodnak, mint a nem-zsidók.

Ámokfutás és rombolás – avagy a Magyar Művészeti Akadémia és az új NKA döntései

Írta: Szántó T. Gábor - Rovat: Belpolitika, Kultúra-Művészetek, Politika

Van szerencsénk bejelenteni, hogy a Magyar Művészeti Akadémia által elfoglalt Nemzeti Kulturális Alap (NKA) – évtizedes hagyományt megszakítva – más rangos folyóiratok mellett, idén először nem támogatta a Szombat, zsidó politikai és kulturális folyóirat és honlapja, a szombat.org pályázatát sem.

„Csak nagyon idealisták hihették, hogy ez a projekt megvalósul”

Írta: Gadó János - Szántó T. Gábor - Rovat: Kultúra-Művészetek, Politika, Történelem

A Varsóban 2014 októberében megnyílt Polint, a Lengyel Zsidók Történeti Múzeumát (melyről korábban itt írtunk részletesen) választották a 2016-os év európai múzeumának. Az Európai Múzeumi Fórum (EMF) zsűrije április 9-én, szombat este jelentette be döntését az észak-spanyolországi … Tovább »

Szántó T. Gábor: Két vitához

Írta: Szántó T. Gábor / Élet és Irodalom - Rovat: Belföld, Hírek - lapszemle

György Péter esztéta két, Magyar Narancsban közzétett vitacikke után egy újabbat írt az Élet és Irodalom november 27-i számában (Lehetséges egy beszélgetés). Míg korábbi két írásában Köves Slomóval, az EMIH vezető rabbijával vitatkozott, ezúttal Komoróczy Gézával, az asszíriológia és hebraisztika professor emeritusával. György Péter az utóbbi időben számos írásában tesz a zsidóság, a zsidó identitás mibenlétére, vagy az abból fakadó, általa elvárt magatartásmintára vonatkozó, nemegyszer normatívnak tűnő, netán annak is szánt kijelentéseket. Kinek van joga képviselnie a zsidóságot, mit kell képviselnie a zsidósággal kapcsolatban, hogyan kell ma a zsidóknak gondolkodniuk menekültügyről, zsidóként említhetők-e a vészkorszakban zsidóként megöltek és meghurcoltak, ha ők esetleg nem tekintették magukat annak, valamint ezzel összefüggésben miért nem kell/szabad héber feliratot vésni az ELTE egykori növendékei között zsidók és rabbik emlékét is megörökítő második világháborús és vészkorszak-emlékművére.

1 / 912345...Utolsó »