Július 9. és 10. között megtartották a Claims Conference éves közgyűlését New Yorkban. A magyar delegáció tagjai a MAZSÖK kuratóriumi elnöke, Szabó György, Köves Slomó, és Sessler György kurátorok voltak, akik egyébként a Claims Conference-szel folytatandó tárgyalás-sorozat … Tovább »

Az antiszemitizmus elleni küzdelem céljából életre hívott Tett és Védelem Alapítvány, valamint az Anti Defamation League – Rágalmazásellenes Liga (ADL) harcot hirdetett az internetes gyűlöletkeltés ellen. Az együttműködésük első nagy eredményét tudhatták a héten maguknak. … Tovább »

Válasz Bodansky György Miért nem bírok zsidó lenni című cikkére, mely az Élet és Irodalom 2013. április 5-i számában jelent meg.

Anyám, apám zsidó. Budapesten születtek mindketten. Anyám a háború után pár évvel,  apám negyvennégy tavaszán született. A családunkból senkit … Tovább »

Az EMIH által is sürgetett változás az Alaptörvénybe kerülhet

Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség és a Tett és Védelem Alapítvány a zsidó közösség szempontjából történelmi előrelépésnek tekintik a nemrég közzétett alaptörvény-módosítási javaslatban található … Tovább »

Az önszervezõdés határozott igényével fellépõ, az egészséges énkép és önbecsülés fontosságáért küzdõ lelkiismeret hangja életre hívta a Tett és Védelem Alapítványt, egy olyan alulról jövõ kezdeményezésként, ami a zsidó tradíciókat követve kész határozott lépéseket … Tovább »

Aki még nem tudja, 24-én este hova menjen szórakozni…

Kálmán Mihály, a Harvard Egyetem Zsidó Tanulmányok programjának résztvevője a gázai helyzetről és Seres László cikkéről

 
„Minden vitában csupán a tisztelet hangján szabad szólnunk…

Konferencia és fórum

Bocsánatot kért Szegedi Csanád jobbikos Európai Parlamenti képviselő a zsidósággal kapcsolatos korábbi megnyilvánulásaiért.

Az EMIH vezető rabbija a nagy visszhangot kiváltott Szegedi Csanád látogatás kapcsán az alábbi közleményt hozta nyilvánosságra.

A Jobbik szónoka április 3-án a Parlamentben szükségesnek tartotta, hogy pészah és húsvét ünnepét megelőzően, s néhány nappal a Holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapja előtt a tiszaeszlári Solymosi Eszterre és a zsidókkal szembeni vérvádra emlékeztessen.

Megegyezett a Mazsihisz és az EMIH, valamint az ortodoxia az örökjáradék elosztásáról. Az egy éven át folyó alkudozás végére tett pontot a tegnapi megegyezés, melynek hivatalos szövegét közzétették a Mazsihisz honlapján. 

A Mazsihisz megnyilatkozásainál is fel szoktunk szisszenni, ha a
magyar zsidóság egésze nevében, illetve a magyar zsidóságról teszik
azokat, en bloc. Ezúttal a Magyar Köztársaság elnöke nyilatkozott
sajtóhíradások szerint a magyar zsidóság nevében – ami részéről sem volt
helyes. Még kevésbé, mint a Mazsihisz részéről.
 

Vasárnap este írták az utolsó betűket abba  a tóratekercsbe, amit a Frankel Leó úti zsinagóga kapott adományként.

Három zsidó szervezet: az EMIH, a Mazsike és a Cionista Szövetség levélben kérte a Magyar Országgyűlés képviselőit, a Magyar Köztársaság miniszterelnökét és minisztereit, valamint az államfőt, hogy vállaljanak szolidaritást Izrael államával, és az ENSZ Közgyűlésben Magyarország utasítsa el a tárgyalásos megegyezés nélküli Palesztin állam megalakítását célzó egyoldalú javaslatot. Mint fogalmaznak: „Izrael és mi magunk is támogatjuk a két állami megoldást, de ennek békeszerződés keretében kell létrejönnie”.

A kérdés nem csak irónia, vagy épp ellenkezőleg, provokáció. Tény és
való, hogy habár az izraeli chok hasvut, vagyis visszatérési törvény
lényegi ideája, hogy a Szentföldön minden zsidónak született ember
menedéket és állampolgárságot kapjon, a gyakorlatban mégis ez az
ideológia nem minden zsidó esetében teljesül. 

Savuot éjszakáját minden évben a tanulásnak szenteljük. A hagyomány
szerint így tesszük jóvá mi zsidók, hogy a Tóraadás éjjelén nem
maradtunk ébren. És így bizonyítjuk, hogy a dolgok megjavíthatóak, jobbá
tehetőek.

Mit csinálnak a zsidók karácsonykor? Mit ír a Talmud Jézusról? Egy este, ahol minden kiderül…