Lajtai Langer Péter író, költő, képzőművész. 1972-ig élt Budapesten, Halász Péter lakásszínházának aktív résztvevője volt, majd következtek a párizsi, antwerpeni évek és két év New York. A hetvenes évek elejétől ortodox zsidó életmódot folytatott. Nemrégiben ismét felbukkant Budapesten, hogy egyre inkább a képzőművészetnek szentelhesse az életét. Cserba Júlia a közelmúltban készített interjút a művésszel, akinek március 16-án nyílik kiállítása a Zsidó Múzeumban. 

A női egyenjogúsági mozgalmak által elért áttörésekről, és a Közel-Keleten élő nők helyzetéről is beszélt a Világhíradónak adott exkluzív interjújában Orit Zuaretz. Az izraeli parlament, a Knesszet képviselőnője szerint Magyarország jó barátjaként tudja, hogyan kell kritizálni a politikai döntéseket, ugyanakkor egyidejűleg támogatja is Izrael államát.
 

Schmitt Pál köztársasági elnökkel készült terjedelmes interjút közöl a Die Welt című német napilap; az újság a médiatörvényről, a készülő új alkotmányról és a magyar kormány gazdaságpolitikájáról is kérdezte az államfőt.
 

Ranschburg Jenő, a közismert és népszerű lélekgyógyász március 10-én, 76 éves korában elhunyt. A Szombat munkatársa, Várnai Pál napokkal korábban fejezte be a vele készült, alábbi interjút…

Hogyan találkoztál a zsidósággal? Mit jelent neked az, hogy zsidóság? Ezt a két kérdést kapartam le egy cetlire a kagylóval a fülemen. Hogy körülbelül ezekre válaszoljak, mint nem zsidó. Ideges lettem. Először is maga a ságség képző idegesít. Kenetes, hülye magyar szavakat csinál fontos magyar tőszavakból. A magyarság szó -ság-jától a falra mászom.

Szaniszló Ferenc a Világ-panoráma című összeesküvés-hívő egyszemélyes show-jában beszélt a cigányterrorizmusról. A Nemzeti Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda bejelentést tett az NMHH-nál.
 

Az természetes, ha az ember a nemzet nagy költőjéhez megy interjúzni, előtte hosszú listát készít a feltétlenül felteendő kérdésekről. És abban sincs semmi meglepő, hogy mindezt azonnal elfelejti, amikor háza kapujában találkozik a nemzet nagy költőjével, aki vagy tíz perccel a találkozó előtt odaállt, mert a kapucsengő nem működik. Miközben felfelé bakatatnak a lépcsőn a riporter rádöbben, hogy sokkal jobb, ha…

Tisztán csillogó szemű kereszténnyel beszélgettem múltkoriban. Filmekről esett szó, és mondtam, hogy szeretem Roman Polanskit. Összehúzta tisztán csillogó szemét, és megkérdte: a kis buzi zsidót, aki gyerekeket erőszakol?
 

2011 FEBRUÁRI SZÁM

Vajda Károly–Vári György Minden demokrata menjen el szavazni!
Szegő Dóri: Littmann Pepi, a pléhkrisztus és a mexikói hercegnô
Gadó János – Rabbiképző: legenda és valóság
Ardai Péter–Bitter Brunó Palotanegyed: A negyedek negyede
Szántó T. Gábor: … Tovább »

A huszadik század volt – a Templom lerombolása óta először – a zsidó évszázad. A zsidók példátlan, az európai modernséget meghatározó kulturális-tudományos teljesítménye és politikai radikalizmusa, majd az európai zsidóság kiirtása (a második világháború centrális eseménye, nem is olyan titkos lényege), Izrael állam megalapítása és védelme a szovjet tömb által támogatott arab hadseregekkel és gerillákkal szemben…

Úgy látszik, hogy Balczó Zoltán tényleg elhiszi a sok antiszemita maszlagot, amivel az internet mellett néhány hazai média-szereplő is tömi a magyar fejeket. Az a hang, stílus és érvrendszer, ahogyan a Fideszt, illetve a jelenlegi magyar kormányt a Jobbik és annak holdudvara támadja, méltatlan az európai műveltséghez és a magyar hagyományokhoz

Sok évtizede, nincstelen diákként érkeztem a kaliforniai San Francisco-ba, ahol egy kis lakást béreltem. Az épület házmestere és a fiatal lakók önzetlen istápolója egy középkorú, jól megtermett hölgy volt.  Ma is jól emlékszem Helga kemény német akcentusára. Gyakran segítettem a jókedélyű asszonyságnak felcipelni bevásárlókosarát a legfelső emeletre, hálából meghívott ebédelni olcsó kínai törzsvendéglőjébe, ahol nagy megdöbbenésemre kínaiul rendelt…

Daniel Cohn-Bendit már diákként igazi liberális volt, aki a 68-as párizsi tüntetések szószólójaként új társadalmat álmodott meg. Soha sem a hatalom érdekelte, a kormányzati pozíció. Inkább vállalta a száműzetést, az ellenzékiséget, de számára az eszme mindig szent és sérthetetlen maradt. Nyugat-Európában ma is ugyanúgy odafigyelnek arra, amit mond, mint harminc évvel ezelőtt.
 

Israel Meir Lau, Tel-Aviv főrabbija hétfőn a budapesti Páva utcai Holokauszt Emlékközpontba látogatott, ahol megtekintette a zsinagógaépületet, az Áldozatok Emlékfalát és a magyar vészkorszak történetét bemutató állandó kiállítást.
 

20 év. 200 lapszám. Három szerkesztő. Ennyien nézik át két évtized közleményeit, hogy néhányat – a lehető legnagyobb tárgyilagossággal és a lehető legnagyobb szubjektivitással – válasszanak a válogatásszámhoz. Szempont ezernyi, a feladat lehetetlen. Bármit hagyunk ki, frusztráltak vagyunk, mintha – mint mondják – az egyik kezünket vágnánk le.

Legkésőbb jövő év január 1-jétől életbe lép a magyar világörökség-törvény, tudtuk meg hétfőn egy tízóraiszünetben rendezett sajtótájékoztatón Réthelyi Miklós erőforrás-minisztertől és Tamási Judittól, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnökétől.
 

Zeneszerző, zongorakísérő, filmek, színdarabok, tévé- és rádiójátékok zenéjének szerzője, némafilmek zenei kísérője. Darvas Szilárdnak, a kiváló humoristának, kabarészerzőnek és konferansziénak az ifjabbik fia. Nemrég ünnepeltük apja születésnek századik évfordulóját. Testvérével, Lászlóval együtt apjuk számos írásának ihletői.

A magyar lakosság 25-30 százaléka egyetért azon kijelentések legalább egyikével, miszerint a hazai gazdaságot, illetve sajtót és kultúrát zsidó értelmiségiek tartják a kezükben. Az összeesküvés-elméletek és az antiszemitizmus kapcsolatát tárgyaló budapesti konferencián kiderült számos ok, ahogy az is, miféle híd létezik az egykori állampárt és a Csurka István-féle MIÉP között.

Piotr Rawicz Az ég vére című egyedi hangulatú regénye a vészkorszak idejét sajátos, személyes perspektívában jeleníti meg. Alább a Gondolat kiadó által megjelentetett kötet német kiadásához írott utószavát közöljük.

2000 szeptembere óta, amely a második intifáda kezdetét jelöli, gyakoribbá vált Franciaországban mind az Izrael-ellenes beszéd, megsokasodtak az antiszemita támadások. Az iraki háború ennek új lökést adott: Párizsban és másutt az Amerika-ellenes tüntetők között minduntalan feltűntek jelentékeny csoportok, amelyek közül némelyek Szaddam Husszein képekkel vonultak fel, mások a Hamasz és a Hezbollah jelképeivel…