Megtisztelő számomra, hogy a Szombatban megjelent írásomra Schweitzer Gábort követően Schweitzer József professzor is reagált…

Csak örülhetünk annak, hogy a Szombat internetes hasábjain fellángolt a vita a neológia mibenlétéről.

Március 19-e Magyarország német megszállásának évfordulója. Ebből az alkalomból a Dél-kaliforniai Egyetem (USC) Soá Alapítványa weboldalának címlapján foglalkozik a Magyarországon zajló oktatási programokkal.

Magyarország ad helyet a Soá Alapítvány leginnovatívabb oktatási … Tovább »

Körkérdés női irodalomról és identitásról, kisebbségi helyzetről, előítéletekről

Az ukrán rendőrség nyomozást indított egy kijevi rabbi elleni, feltételezések szerint antiszemita indíttatású támadás ügyében.

A mai napon átadták a Kossuth- és Széchenyi-díjakat. A Kossuth Nagydíjat Jókai Anna kapta, Kossuth-díjban részesült többek közt Jávori Ferenc, Mácsai Pál és Dobai Péter. A Széchényi Nagydíjat idén John Lukacsnak ítélték, Széchenyi-díjat vehetett át mások mellett Schmidt Mária is.

Orbán Viktor miniszterelnököt is meghívta a Mazsihisz a német megszállás hetvenedik évfordulójára, március 19-ére meghirdetett megemlékezésre, amely a Dohány utcai zsinagóga előtti Herzl téren lesz – adta hírül a Népszabadság.

A bökkenő csak az, hogy a kormányfő – Havasi … Tovább »

„Mindenható Isten, elismerjük mindenkori függőségünket Tőled, és könyörgünk áldásodért miránk, szüleinkre, tanárainkra és hazánkra. Ámen”  1959-től ez az egy mondatos fohász kavarta fel az amerikai közvéleményt.

Olvasónktól kaptuk az alábbi képeket, melyek a tatabányai zsidó temetőben készültek.

Ismeretlen tettesek horogkereszteket, valamint “holokamu”, “büdös zsidók” és “holokauszt nem volt, de lesz” feliratot festettek a sírokra.

Vázsonyi Vilmos (1868-1926), igazságügy-miniszter emlékezete

Konrád György Kossuth-díjas magyar írót, szociológust a keresztények és zsidók közötti megértésért végzett munkájáért a Buber-Rosenzweig-éremmel tüntette ki vasárnap Kielben a keresztény-zsidó párbeszéd ösztönzéséért dolgozó német egyesületek munkáját összefogó Német Koordinációs Tanács.

A káosz közepette nem mindig tudni, ki a barát és ki az ellenség

Rubin Eszter Barhesz című regénye kétségtelenül ennivaló könyv. Egy huszonegyedik századi zsidó család mindennapjaiba enged betekintést. Van benne élet, halál, méz és keserű üröm, mert „Nevetés közben is fáj a szív”, ahogy Salamon király egyik ősi bölcsessége mondja.

Az arab országok zsinagógái

Kapedli és kokárda: Lehetséges-e új magyar-zsidó identitás? – A Szombat körkérdése
A válaszadók:

Berkovits Balázs, Bodnár Dániel, Fónagy János, Fritz Zsuzsa, Gerő András, Heisler András, Hernádi Miklós, Karády Viktor, Kende Péter, Radnóti Zoltán, Rubin Eszter, Schweitzer … Tovább »

Két és fél kudarcot vallott kísérlet után szkeptikusan látja a magyarországi zsidóság integrációjának esélyeit. A volt szerkesztő, ellenzéki aktivista, jogvédő, politikus az ország jövője miatt is aggódik, mert úgy látja, ismét egy agresszorral szövetkezünk, és ismét a vesztes oldalra kerülhetünk, mint annyiszor a történelemben.

Emlékezés dr. Garai Yuda Andrásra (1928-2014), Az ördög vigyorgott a lángokból c. könyv szerzőjére.

Mennyire osztotta meg a Mazsihisz döntése a zsidóságot? Elég erősek-e ahhoz, hogy véghezvigyék terveiket? Mi lesz a választások után az emlékévvel? A hétvégén ezektől a kérdésektől volt hangos a Bálint Ház.

Nincs szüksége zsidókra a mai antiszemitáknak: az előítéletük nélkülük is tovább él egész Kelet-Közép-Európában – egyebek mellett ez is elhangzott azon a konferencián, ahol a modern antiszemitizmust éltető mítoszokról volt szó.