Furcsa, sajátos kettősség jellemzi a közel-keleti konfliktus, szűkebben: a palesztin-izraeli háború magyarországi tudati “lecsapódását”.
 

Elsősorban nem a múlt feltárása aggaszt, hanem a feltáratlan múlt következményei – hangsúlyozzák fiatal reformátusok. Az ügynökkérdés megnyugtató rendezésével szerintük az egyház súlyos tehertől szabadulna, és fontos szolgálatot tenne a társadalomban.
 

Általános felháborodást váltott ki Franciaországban a már korábbi hasonló megnyilvánulásairól is elhíresült humorista, Dieudonné legújabb provokációja.
 

Több mint egy éve nem sikerül felállítani a zsidó közösségi vagyon rendezését szolgáló bizottságot
 

Kellemetlen igazságok következnek. Amit Erdélyről tudunk, nem magunktól tudjuk, hanem bizonyos szűrőkön keresztül jut el hozzánk. Ránk hagyományozta a közösségi-családi emlékezet, vagy éppen – ha nem is tudatosan – de mi magunk formáljuk a képet. Ezek a megjelenések azonban nem tükrözik azt a történeti és geopolitikai valóságot, melyet Erdélynek nevezünk. 

Hatvanhat éve, 1943. január elsején hal meg Ukrajnában Rejtő Jenő. Munkaszolgálatosként. Előbb megírja színdarabjait, P. Howard-regényeket, még előbb közbeutazza Európát, él, ahogyan lehet. Hol dokkmunkásként, hol illatszerárusként, hol heringhalász, máskor építőmunkás, gobelinkereskedő. De megfordul cirkuszban is.

„A Gázai övezet elleni támadás elsődleges célja, hogy Izrael rábírja a Hamászt a rakétatámadások és a fegyverkezés beszüntetésre. De Izrael egyúttal arra is törekszik, hogy lemossa a libanoni Hezbollah elleni 2006-os fiaskó emlékét, és elrettentse ellenségeit” – írja a The New York Times. A lap szerint Izraelnek több oka is van a rendkívül kemény fellépésre. 

Acsádi Aczél Endre Egy vérfürdőről című írása heves reakciókat váltott ki – legalábbis azok a jóérzésű, tisztességes emberek, akik érzékenyek az “anticionizmusnak” becézett szoftantiszemita klisékre és propagandára, érhetően felháborodtak Aczél sorain. 

Úgy másfél évvel ezelőtt felhagytam itt a blogolással; a neokon (vagy mi a szösz) urak véleményeit cigányügyben s rajongásukat az olyan ribancok iránt, mint Ann Coulter (vagy Ayn Rand) már nem találtam mulattatónak.
 

A Budapest Bár Farkas Róbert zenekara és projektje. Robit a Besh o dromból, a Romano Dromból és a Kistehén tánczenekarból ismerheti a közönség. A Száztagú Cigányzenekar prímásaként kezdte pályafutását, de néhány éve nagyon sok műfajban otthonosan mozog, és jövőre fejezi be hegedű tanszakon a Zeneakadémia Tanárképző Intézetét. 

A szerzőt regény- és esszéírói ténykedésének közös kérdéseiről és eltérő kérdésirányairól faggatnánk következő rendezvényünkön. 

Szerintem igen, bár ez nem a hagyományos antiszemitizmus. Az előző poszt vitáihoz szeretnék hozzátenni egy-két dolgot. Mit is képvisel Aczél? Nézzük meg Szántó T. Gábor egy írását:
 

Száz éve, 1908. december 31-én született Simon Wiesenthal, a náci háborús bűnök felkutatója és üldözője, a bécsi Zsidó Dokumentációs Központ igazgatója.

Budapesten, a Keleti pályaudvar oldalában, a Baross tér egészen otthonos mocskában található egy múlt rendszerből itt felejtett késdobáló, melynek működésképtelen neonja – lassan egyedüliként – emlékeztet arra hogy valaha virágzott ebben az országban a lovassportnak nevezett úri, burzsoá, kispolgári és reakciós foglalatosság, amely még a munkásosztályt is megrontotta bizonyos időszakokban.

Németh Zsolt a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke cikket közölt a Szombatban Esterházy János második világháborús zsidómentő tevékenysége kapcsán. Yehuda Lahav izraeli magyar újságíró vitába szállt Németh Zsolt álláspontjával, majd az Esterházy János Emlékbizottság reagált Lahav írására. Yehuda Lahav viszontválaszát közöljük az alábbiakban, s várjuk a további hozzászólásokat. (A szerk.)

Avihu Ben-Nun tartalékos tábornok 34 évig szolgált az izraeli légierőben, több évig annak főparancsnokaként. Többek közt irányítása alatt bombázták le a 80-as évek elején az épülő iraki atomlétesítményt, szállították az etióp zsidókat Izraelbe, a Salamon hadművelet keretében. Nyugdíjazása után a General Motors izraeli érdekeltségeinek vezetője lett. A gázai háború hátteréről kérdezte a hvg.hu jeruzsálemi tudósítója.

Jane Haining skót presbiteriánus missziós nővér Magyarország 1944 márciusi német megszállása után sem hagyta el a rábízott zsidó gyermekeket – Budapesten maradt, jóllehet szabadon hazatérhetett volna hazájába. Tettéért még ugyanezen év augusztusában életével fizetett Auschwitzban.

Perczel Anna építész, az ÓVÁS Egyesület alapítója vehette át az idei “Magyar Zsidó Kultúráért” díjat, a “Várhegyi György – a Magyar Zsidó Oktatásért” elnevezésű elismerés kitüntetettje pedig Kovács András szociológus lett – tájékoztatta a most tizenegyedik alkalommal átadott díjakat létrehozó Magyar Zsidó Kulturális Egyesület hétfőn az MTI-t. 

Teljesen kívül érzik magukat a jelenlegi demokratikus intézményrendszeren a radikális jobboldal tagjai, és erre úgy válaszolnak, hogy fizikai támadást intéznek ezek ellen az intézmények ellen – mondja a lapunknak adott interjúban Kriza Bori, a Romantikus Erőszak nevű együttesről szóló Dübörög a Nemzeti Rock című dokumentumfilm rendezője, aki szociológusként is a szélsőjobboldallal foglalkozik.

Több tucatnyi gyermek Belgiumban is született annak a programnak a keretében, amelyet a második világháború idején a hitleri Németország indított az árja faj gyarapítására Lebensborn (Az élet forrása) néven – adta hírül hét végi számában a Le Soir című patinás belga lap.