Dés Andrással beszélget Ayhan Gökhan

Legendák, szokások, furcsaságok

“Ezeknek a dolgoknak a gyümölcsét az ember ezen a világon élvezi, de a tőke a másvilágon vár rá.”

Hazánkban immáron tizennyolcadik alkalommal ünnepelhetjük a Hanukát nyilvánosan.

Klezmer-Hanuka-Jótékonyság – Mert segíteni jó!

György Péter esztéta két, Magyar Narancsban közzétett vitacikke után egy újabbat írt az Élet és Irodalom november 27-i számában (Lehetséges egy beszélgetés). Míg korábbi két írásában Köves Slomóval, az EMIH vezető rabbijával vitatkozott, ezúttal Komoróczy Gézával, az asszíriológia és hebraisztika professor emeritusával. György Péter az utóbbi időben számos írásában tesz a zsidóság, a zsidó identitás mibenlétére, vagy az abból fakadó, általa elvárt magatartásmintára vonatkozó, nemegyszer normatívnak tűnő, netán annak is szánt kijelentéseket. Kinek van joga képviselnie a zsidóságot, mit kell képviselnie a zsidósággal kapcsolatban, hogyan kell ma a zsidóknak gondolkodniuk menekültügyről, zsidóként említhetők-e a vészkorszakban zsidóként megöltek és meghurcoltak, ha ők esetleg nem tekintették magukat annak, valamint ezzel összefüggésben miért nem kell/szabad héber feliratot vésni az ELTE egykori növendékei között zsidók és rabbik emlékét is megörökítő második világháborús és vészkorszak-emlékművére.

A múlt heti EU-Törökország-csúcstalálkozót értékelve Orbán Viktor azt mondta: az európai nagyhatalmak azért akartak megállapodni Ankarával, mert a törököket akarják rávenni arra, hogy védjék meg az érdekeiket és Európát. A kormányfő ma reggeli rádiós interjújában sem felejtette el megemlíteni Soros Györgyöt: Azt is mondta, hogy “Soros Györgyék, az általuk fenntartott alapítványok és azok aktivistái, az eurobürokraták tekintélyes része Brüsszelben”, balliberális európai vezetők azt gondolják, a nemzetek rossz dolgok. Magyarország szerint viszont “nemzetek nélkül nincs Európa” – fogalmazott.
Magyarország szerint ez hibás logika. Magyarország támogatja a megállapodást Törökországgal, de annak az az előfeltétele, hogy Európa saját erejéből is képes legyen megvédeni a határait, “nem koldulhatunk biztonságot” – fejtette ki. Megjegyezte ugyanakkor, nem látta volna bölcs dolognak, ha Magyarország megvétózza az EU-Törökország-megállapodást az európai nagyhatalmakkal szemben.

Kanada kormányával és egyes ottani szervezetekkel – különösen a magyar gyökerű zsidó közösségekkel – tárgyalt a kulturális együttműködés elmélyítéséről az elmúlt hat napban öt városban Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára.

Részlet Sayed Kashua – angolul Second Person Singular címen megjelent regényéből. 

Mesterségesen létrehozott emberszerű lényekkel szinte valamennyi kultúrában találkozunk. Ezek közül talán a legismertebb és legnagyobb hatású a zsidó gólem legenda. A magyar értelmező szótár szerint a gólem a középkori prágai zsidó misztikában életre keltett óriási agyagszobrot jelöli. Noha a prágai gólem valóban a legismertebb, a történet jóval távolabbra nyúlik vissza.

Teun Voeten hadifotós és kulturális antropológus csaknem egy évtizedig élt a merénylők származási helyén, a Brüsszel melletti Molenbeekben. A Politico című lapban jelent meg az EU fővárosában működő terrorista-keltetőről szóló írása, melyet rövidítve közlünk. A Hetek cikke.

Huszár Gábor, Szentgotthárd fideszes polgármestere hétfőn közleményben kért elnézést “egy bizottsági ülésen nem a nyilvánosságnak szánt, a vita hevében szerencsétlenül megfogalmazott, kellőképpen át nem gondolt” mondata miatt.

A holokauszt utáni magyar történelemben a zsidóság mintha tabu lenne. Az volt a Rákosi-rendszerben, aztán a Kádár-rendszerben, de erről a témáról a rendszerváltás után is alig esett szó. Talán azt gondolják sokan, hogy az ’56-os forradalmat gyalázná meg, ha bizonyos negatív eseményekről is beszélnénk, mások esetleg a zsidók és a kommunista hatalom viszonyának boncolgatásától tartanak. A tabusítás okairól és hatásáról beszélgettünk Standeisky Éva történésszel, akinek Demokrácia negyvenötben címmel jelent meg nemrég könyve arról a történelmi pillanatról, amikor az egész folyamat más irányt vehetett volna.

A nyugat-európai közvélekedés szerint antiszemita megnyilvánulások az átlagot meghaladó mértékben köthetők a moszlimokhoz. Erre a következtetésre jutott Günther Jikeli is, a párizsi ISGAP (Institute for the Study of Global Antisemitism and Policy) igazgatója is, aki közelmúltban publikált tanulmányában (Antisemitic Attitudes among Muslims in Europe: A Survey Review) összegezi az európai muszlimok antiszemitizmusára vonatkozó kutatások eredményeit.

Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője újságírói kérdésre azt mondta, magánemberként beszélt Szentgotthárd fideszes polgármestere, amikor azt mondta, hogy a párizsi terrormerényletek mögött a zsidó állam is állhat.

 Ahogy azt korábban megírtuk, Huszár Gábor, Szentgotthárd … Tovább »

Tudományos konferencia 2015. december 7-én a Goldmark teremben (1075 Budapest, Wesselényi u. 7.)

Huszár Gábor, Szentgotthárd polgármestere szerint „bizonyos üzleti körök” és a zsidó állam állhat a párizsi terrortámadások mögött. A fideszes városvezető erről az önkormányzat november 16-i bizottsági ülésén beszélt a többi képviselő előtt. Az ülésről készült hangfelvétel felkerült az internetre – hozta nyilvánosságra a Nyugat.hu.

Mahátma Gandhi levelét megírta…

„Most talán jobban megértik majd az izraelieket” – mondta Dan Diamant. A Tel-Avivban élő újságíró és idegenvezető rendszeresen publikál különböző zsidó témájú lapokban, és elég markáns véleménye van Izraelről és a terrorizmusról. „Ha van ország, amelynek polgárai évtizedek óta kénytelenek együttélni a terrorral, akkor az Izrael. Igen, van olyan, hogy egy őrült hátba szúr valakit az utcán, fényes nappal, de őrültek mindenhol vannak – vallja Dan Diamant. – Ettől nem áll meg az élet. Mi azt mondjuk: mit csináljunk? Bújjunk az ágy alá? Mit gondolnak, most jobb lenne bárkinek Párizsban vagy Brüsszelben?”