Összesen 179 találat (141 - 160) : Zsigmond Anna.
Sárdi Dóra
A magyar-zsidó irodalom
definícióját már rengetegen próbáltak megfogalmazni, de még nem született minden korra és történelmi helyzetre érvényes meghatározás. Elképzelhető – bármily paradoxul is hangzik, hogy a definíciókra egyébként általánosan jellemző örök … Tovább »
„Nekem szülőhazám…”
Magyar zsidó festők a Budapest Galériában
Az idei zsidó nyári fesztivál alatt (2000. augusztus 27.-szeptember 3.) először rendeztek képzőművészeti kiállítást zsidó származású magyar mesterek remekműveiből a Budapest Galéria reprezentatív … Tovább »
Esettanulmány vagy kirívó példa?
Felszántott temető
A lenti fénykép – noha ezt senki nem láthatja – egy zsidó temetőről készült. Az 1629 négyzetméteres földterület Dömsöd nagyközség határában helyezkedik el, Budapesttől ötven kilométerre.
Mint arról szerkesztőségünket … Tovább »
Kókai Károly
A fiatal Lukács György és a zsidóság
A zsidókérdés, úgy tűnik, nem sokat foglalkoztatta Lukács Györgyöt. Sem életének fellelhető dokumentumaiban, sem irodalomelméleti vagy filozófiai szövegeiben nem találhatók ezzel kapcsolatos lényegesebb tények vagy megállapítások. … Tovább »
A „zsidókérdés” 1914-ben
Vámbéry Ármin és Szabó Dezső
A századforduló utáni szellemi felbuzdulás jelentős fóruma a Huszadik Század című folyóirat volt. Története, miképpen csúszott át eredetileg konzervatív kézből Jászi Oszkár fórumává, meghaladja még a jelenlegi … Tovább »
Exkluzív Sorozatunkban politikusokkal, művészekkel és más ismert személyekkel beszélgetünk. Érdekes emberekkel, akikben talán csak annyi a közös, hogy valami módon zsidók, bár ez különböző hatással van életükre, eltérően vállalják származásukat, a közösséghez tartozást. … Tovább »
Őrségváltás előtt, őrségváltás után
Zsidóság a magyar filmiparban és a magyar játékfilmben (1930-45)
A vásári mutatványként induló film az első világháború éveiben került először közeli kapcsolatba a politikával. A kormányok ekkor használták fel először a … Tovább »
Heller Ágnes
A hagyomány megtartó ereje
A hitetlen, az ateista többnyire tisztázza a valláshoz való viszonyát, míg az agnosztikus, a szabálytalanul hívő vagy a kételkedő ezt nem mindig teszi. De csak a hívő van abban a helyzetben, hogy vallást válasszon: vagy újraválasztja … Tovább »
Szerződést köt a Hitközség a kormánnyal
A vallásgyakorlás, sőt a magyarországi hitközségek teljes körű működésének jövőjét meghatározó ügyről tárgyalt 1997. július 24-én a Budapesti Zsidó Hitközség, július 27-én pedig a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének … Tovább »
(Tudósítónktól)
A Zsidó Gimnázium Baráti Társasága (ZSBT) 1997. április 6-án megtartott tisztújító közgyűlésének résztvevői abban a megtiszteltetésben részesülhettek, hogy megtekinthették a Hitközség Laky Adolf utca 38-40. szám alatti ingatlanán jövő szeptemberre … Tovább »
Kedves Barátaim!
A magyar-zsidó együttélés 1100 éve a történelem viharainak kitett keserves, a hatalom harcainak és a hatalomért folyó harcnak kiszolgáltatott történet. Ennek az együttélésnek a története nem függetleníthető az európai zsidóság történetétől. A kezdetektől … Tovább »
Budapest -Nyizsnij Novgorod
A volgai város hajdani fényes vásárainak felélesztésére tavaly egész éves ünnepségeket rendeztek. Ősszel kiállítottak Moszkvából érkezett festményeket, szobrokat, s azok között fedeztek fel magyar művészet- történészek tizenöt, Budapestről … Tovább »
A „magyar kormány mindazoknak a személyeknek, szervezeteknek vagy közösségeknek Magyarországon lévő összes javait, akik, illetőleg amelyek egyénenként vagy mint összességek tagjai faji, vallási vagy más fasiszta szellemű zaklató rendszabály tárgyai voltak, amennyiben azokra nézve … Tovább »
Lasik figyelmeztetése ellenére
Mottó:
„Ha két zsidó egy talleszt talál – kié legyen a tallesz? Azé-e, aki először megpillantotta, vagy azé-e, aki felemelte? Próbálják csak meg önök ezt a kérdést megfejteni! (…) Lasik (…) már régen elfeledte a tanító botját s … Tovább »
A „zsidó-magyar irodalom” fogalmának felvetése sohasem volt pusztán irodalmi és irodalomtörténeti kérdés: mindig a magyar zsidóság asszimilációjának és történelmi-kulturális identitásának ügyét érintette, és annak függvényében kapott értelmezést, hogy valaki helyeselte, … Tovább »
Csehovtól tudjuk, hogy az író feladata kérdéseket feltenni és nem megoldásokat találni. Vajon mi vállalkozhatunk-e itt többre? Aligha. Az elmúlt hónapokban sokat töprengtem a magyar-zsidó irodalom fogalmán. Eszembe jutott az a szellemes megállapítás, amit az Újság című lap … Tovább »
Zsolt Béla, a zsidó önismeret szociográfusa
ZSOLT BÉLA HÍRÉT, pályáját torz felemásság, a megítélés bizonytalansága lengi be. Mondják, a zsidó érdekvédelem harcosa volt, sorstársai védelmében elfogultságoktól, szélsőséges megnyilvánulásoktól sem volt mentes. És beszélnek … Tovább »
Amikor Luther Márton, akkor még névtelenül Augsburgban közreadta a Liber vagatorumot, azaz „A tolvajok könyvét” 1512-ben, azt figyelte meg, hogy a tolvajok és csalók szóhasználatában feltűnően sok a jiddis és héber szó.
S tüstént ráolvasta a következtetést, hogy a tolvajok … Tovább »
Gera Évával beszélget Szegő György
– Kicsiny budai privát-galéria, a Vizuálart rendezett nemrégiben kiállítást Bokros Birman Dezső műveiből. Véletlen vagy sorsszerű, hogy a szinte egyedüli magyar expresszionista szobrásznak, huszadik századi plasztikai művészetünk kiemelkedő … Tovább »
Az Üvegház békésen csillogtatja óriási üvegtábláit az utca nyugodt, napsütéses csendjében.
Az utolsó hetek (…) után szinte megnyugtatóan hat ez a nagy kőfalak közé beékelt kis csillogó ékszer, teljesen néptelen bejáratával. Az ajtón túl (…) egész váratlanul megnyíló … Tovább »