Közmondáskincsünk, melyből ez alkalommal mu­tatványt kívánunk közreadni, a délkelet-európai sze­fárd zsidó szórvány körében fogantak, s ezért darabjai egy Atlantisz kiálló szilánkjainak tekinthetők. Szilán­koknak, mert ezer darabra tört tükrének szemcséit csillogtatják. … Tovább »

Irodalmi kalauz
A vietnami háború után és a ’67-es közel-keleti háború nyomán lábra kapott alternatív zsidó kezdeményezések egyikének, egy washingtoni csoportnak az értesítőjében ol­vashatjuk az alábbi közleményt, a 60-as évek végén: „Heti szeminárium a marxiz­musról, anarchizmusról, … Tovább »

Ez év márciusában Madridban a Balmes utcai zsinagógá­ban rendezett ünnepélyen Hájim Herzog Izrael államelnöke mellett maga Juan Carlos, spanyol király is részt vett, amikor megemlékeztek a kiűzés 500. évfordulójáról. Májusban a külföldön élő, spanyol származású zsidók számára … Tovább »

Régi vicc, hogy az iskolában a tanító felszólítja a gyere­keket, soroljanak fel híres embereket. Ezek elkezdik: Ábrahám, Mózes, Dávid, Jézus, Marx, Einstein, Freud… Móric­ka jelentkezik: „Tanító bácsi kérem, lehet nem zsidó is?”
Ez juthat eszünkbe most, amikor Amerika felfedezőjé­ről, … Tovább »

Egyszer elfelejtjük, milyen
Egyszer elfelejtjük, milyen a pusztulás –
a lerombolt szív-szentély, a gőzölgő tudat
s világtérképen az atomvillanás.
Egyszer elfelejtünk emlékezni,
az öröklét üvegkupoláiban hűsölünk,
ki feljebb, ki lent, attól függően,
hol szorított … Tovább »

Peszáh első napjától hét héten át számoljuk az „ómert” – ez a hét hét a „sávúót” („svüesz”), „hetek” -, és az 50. napon egy újabb zarándokünnep kezdődik. (Az „ötvenedik” görö­gül: „pentekoszté” – íme a magyar „pünkösd” szó eredete.) Ez a kétnapos … Tovább »

A sötét színpadon egyetlen árva fénycsóva lányok gyűrű­jét világítja meg. A kör közepén fekete, göndör hajjal, borostás arccal, fekete ingben és nadrágban a próféta, kezében óriási bot. A gyűrű szétnyílik, a próféta a színpad szélére jön, és bot­jával kimérten, … Tovább »

Beszélgetés Erdei Grünwald Mihállyal és Beck Annával

Hallgatjuk és olvassuk a híradásaikat. Az Öböl-háború idején sietve kerestük a tőlük érkező jelentéseket. Korrekt és tárgyszerű információkat adnak Izraelről, s nem is gondolnánk, hogy ezért olykor küzdeniük kell. Az … Tovább »

Nemrég láthattuk a televízióban azt a filmet, amely egy hőslelkű orosz zsidó asszony kálváriájáról, valóságos pokoljárásáról szólt, a brezsnyevi Szovjetunióban.
Az oroszországi zsidók már a múlt század végétől tömegesen hagyták el hazá­jukat, amelyben sanyarú sorsuk … Tovább »

Leáldozott az amerikai zsidóság aranykora?

Az amerikai zsidóság helyzetének romlása és más egyéb kisebbségek megerősödése az elmúlt évben te­ret engedett a fokozott mértékben jelentkező antiszemita megnyilvánulásoknak. Emellett az egyre terjedő vegyes házasságok is árnyékot … Tovább »

Bennfentes üzletemberek ismernek egy ügyvédi irodát a Belváros szívében, amely egy kicsit más, mint a többi ügyvédi iroda a fővárosban. Izraeli munka­rend szerint üzemel, fogadóórák tehát nincsenek, reg­geltől estig várják az ügyfelek jelentkezését, gyakran még vasárnap is … Tovább »

Egy olimpikon élete

Megilletődve kerestem fel volt tanáromat, az egy­kori Debreceni Zsidó Gimnázium minden diákjának “fi­vérét”, Kárpáti Károlyt. Közös a múltunk egy darabja és nem is akármilyen az a négy esztendő.
Ő bizony birkózó lesz
Édesapja a Kállósemjénhez közeli … Tovább »

Magyarországon a zsidó hitközségi anyakönyvezés a mohéi (körülmetélési) könyvekkel kezdődött az 1780-as években. Országosan a XIX. sz. közepére terjedt el, majd az állami anyakönyvezés bevezetése után (1985) azzal párhuzamosan folyt. A jelenleg rendelkezésünkre álló legjobb … Tovább »

Ki tanítson az Abonyi utcában?

Magyarországon 1945 előtt – a jasivákat nem is számítva – közel negyven zsidó iskolában oktattak. Több­ségük elemi ismereteket adott, volt továbbá szakmai végzettséget biztosító, a középiskola alsó négy osz­tályának számító polgári, Budapesten … Tovább »

Az utóbbi időben sok szó esett a Magyar Rádió vallási műsorairól. Ezzel kapcsolatban az érdeklődés homlokterébe került a frissen megindult ökumenikus rádióműsor, a Pax Rádió is. Tulajdonképpen mit takar ez az elnevezés? – kérdeztük Landeszman György főrabbit, aki az egyházak … Tovább »

Szegő Krisztina: Washingtoni szédertől a Vállalkozók Pártjáig
(róbert): A kárpátaljai megmaradtak
Kroó László: „Tiszteletbeli zsidó lettem”
Széljegyzetek
Minden zsarnok mögött kezében spongyával egy történész áll…
Válasz Raj Tamásnak
(g.j.): Hitközségi küldöttgyűlések
Bognár … Tovább »

Szegő Krisztina interjúja Zwack Péterrel

Amikor Zwack Pétert, a Zwack Unikum Kft. tulajdonosát felkerestük, még mindenki a közelgő peszáhra készülődött. Ennek jegyében tettük fel a kérdést: „Mit csinált Ön tavaly ilyenkor”?

Feleségemmel egy szeder estét rendeztünk … Tovább »

A Szombat 1992. márciusi számában indulatos cikk jelent meg Raj Tamás tollából. Ebben a segélyezetteinkhez kiküldött körlevelünk tartalmát kifogásolja. A körlevél okozta sajnálatos félreérté­seket Kuratóriumunk maga is tapasztalta, és éppen ezért még 1992. februárban főtitkára … Tovább »

Kinek a feladata a kultúra?
Mintegy 70 ember, köztük 57 képviselőtestületi tag volt jelen március 31-én a Budapesti Zsidó Hitközség zárszám­adó (1991) és költségvetési (1992) küldöttgyűlésén.
Hiába a rendszerváltás, a magyarországi zsidó fiatalság a vallásellenes nyomás … Tovább »

 Szénási Sándor, a művelődéspolitikai rovat munkatársa
Rózsa T.-nél napirenden volt az, hogy ez a goj meg az a goj, amivel önmagában engem nem lehet megsérteni, de nem tudom, hogy egy embernek miért fontos ez? És ak­kor valahogy kialakult bennem mondom, nem volt ben­nem személyes sértettség, … Tovább »