Női képzőművészek Tóra értelmezése a „Woman of the Book” kiállításon.

A Zsidó Tanulás Világnapja [Global Day of Jewish Learning] a Bálint Házban

A középkori zsinagóga Táncsics utcai maradványaira Dr. Zolnay László régész 1964-ben véletlenül bukkant rá, amikor a Várnegyed tatarozásához előzetes régészeti kutatásokat végzett.

Felfegyverzett katonák és biztonsági őrök várakoznak a vörös szőnyegen, a Tel Aviv Divathétre érkező fashionisták pedig készségesen nyitogatják ki táskáikat, hogy a rend őrei belekukkantsanak.

Nem akarok senkinek az idegein táncolni, még kevésbé szeretnék pánikot kelteni, de a tények tények maradnak.

Kizárta soraiból az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) egyik parlamenti képviselőjét amiatt, hogy a Facebookon posztolt bejegyzésében támogatóan szólt hozzá egy antiszemita megnyilatkozáshoz.

Kiskorúak millióit taszítja házasságba a családjuk

Vajon tudták a náci vezérek, hogy kedvenc autójuk névadója egy zsidó lány volt?

Egy budapesti fiatalasszony 1944-ben, a német megszálláskor terhessége ötödik hónapjában jár második gyermekével. Miután férjét munkaszolgálatra viszik, családfővé avanzsál, és egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe kerül. Naplója – melyet a megszállástól 1945 júliusáig vezet -, egy kismama hőstörténete: tanúi lehetünk küzdelmének, elszántságának, mellyel a legzordabb körülmények közepette sem adja fel. Cselekedeteit egyetlen cél vezérli: mindenáron életet adni második gyermekének, és megvédeni őt, amennyire csak lehet. 

A naplóból képet kapunk a zsidóellenes rendeletek fogadtatásáról, a csillagos házakról, a bujkálásról, a szabadulásról, valamint az azt követő állapotokról is. A naplót kísérő tanulmány, mely három történész munkája (Huhák Heléna, Szécsényi András, Szívós Erika), a történeti-politikai kontextust mutatja be, és számot ad a szöveg keletkezésének körülményeiről.

“Milyen áldást mondanak a gyümölcsre? A fa gyümölcsére azt mondja: ‘A fa gyümölcsének teremtője’, kivétel a bor, mert a borra azt mondja: ‘A szőlőtő gyümölcsének teremtője’.”

Újra olvashatók a kismartoni (Eisenstadt) zsidó temető sírfeliratai. Az Osztrák Zsidó Múzeum munkatársai nyolc hónapon át tanulmányozták a mintegy 1082 sírfeliratot. A legrégebbi sírkő 1679-ből való. A városban nyugszik a település első rabbija is.

A migránsválság miatt a Hit Gyülekezete végleg szakított a liberális értelmiséggel, a párt egykori képviselője pedig – a keresztény cionizmus jegyében – a Beszélőben vitatkozik egykori társaival.

Interjú Trócsányi László igazságügyi miniszterrel

Interjú Avishai Cohen izraeli jazz trombitással

Több mint egy évtizedes szünet után, ismét készítenek kóser bort Tokaj-Hegyalján. A zsidó vallási szertatásokhoz használt italt, különleges szabályok szerint, az arra jogosult személyek, általában rabbik állíthatják elő.

A közösségi hálót azzal vádolják, hogy eltekint a zsidók meggyilkolására felszólító, uszító tartalmak törlésétől, és ezzel hozzájárul a hosszú hetek óta tartó izraeli erőszakhullám további terjedéséhez.

Az Egyesült Államokban, New York állam legfelsőbb bíróságán … Tovább »

Bálint András: Szenvedélyem a színház

Debreczeni József regénye alig néhány évvel a második világháború vége után, 1950-ben jelent meg első alkalommal. Riportszerű leírásai miatt az irodalomtörténészek az egyik legautentikusabb táborregénynek nevezték. A Hideg krematórium cím azoknak az embereknek a halálára utal, akik nem a táborok krematóriumaiban égtek el, hanem az út, az erőltetett menet, a kényszermunka, az éhség és a betegség következtében vesztették életüket.

A regény most újra megjelent, magyar és szerb nyelven is.

Az ellenzéki Munkapárt új csillaga, a harminc éves Sztáv Safír vázolja, mi a megoldás szerinte az ismét fellángoló palesztin erőszakra.

Az ellenzéki képviselőnő Benjamin Netanjahu Kneszetben elhangzott beszédére válaszolt. Ezt a baloldali felfogást bírálta Jáir Lapid, jobboldali … Tovább »

A New Yorkban élő építész szenvedélyes szakács: 450 kötetes szakácskönyvgyűjteménye mellett leginkább kéziratos családi receptjeiből szeret főzni. Körner András első kötete, a Kóstoló a múltból egy XIX. századi magyar zsidó háziasszony mindennapjait ábrázolta. Második könyve … Tovább »