Az izraeli és az amerikai változat s néhány közép-európai licenc nyomán, Magyarországon az HBO vetítette a Terápiát.

CSAK CSAJOK…  –  NŐK A POLITIKÁBAN, KULTÚRÁBAN, KÖZÖSSÉGBEN.

Purim hónapjában, Eszter ünnepe előtt megjelent a Szombat februári száma.

Izrael: Három női pártvezér – Shiri Zsuzsa

Mitől lesz Izraelben sikeres egy nő, ha a közélet alakításának szenteli … Tovább »

Nagy mérkőzésre számíthat a Jobbik abban a perben, melyet a párt indított egy nemzetközileg is jegyzett holokauszt-szakértővel szemben, aki egy nyilatkozatában tavaly lenácizta őket. Karsai László tudományos kutatásokkal akarja igazolni, hogy a Jobbik náci jegyeket mutat, viszont jogászok … Tovább »

…egy amerikai, egy orosz, egy kínai és egy izraeli.*

A  regény, melyből ízelítőt közlünk, a napokban jelent meg. Az író, három másik frissen megjelent könyv szerzőjével együtt a Szombat Szalon vendége december 8-án, szombat este 18.00-kor a Bálint házban. Részletek itt

Könyvfesztivál alatt/után élvezettel merülhet a könyvtengerbe a kíváncsi olvasó. A zsidók története Magyarországon kötelezően beszerzendő kötetein túl ajánljuk az MTA Judaisztika Kutatócsoport új kiadványait; a Múlt és Jövő új Heller Ágnes-kötetét; Szücs Teri tanulmányait az Auschwitz-elbeszélés lehetőségéről a magyar irodalomban; a világhírű Arnon Grunberg frissen fordított regényét; valamint egy politikával és repüléssel foglalkozó magyar thrillert.

Carl Lutz, svájci diplomata emléke előtt tiszteletét rója le az „Üvegházban” (Budapest V. kerület, Vadász u. 29.) a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Szombat folyóirat. A megemlékezésre a Szombat Szalon keretében kerül sor 2012. március 27-én, kedden, délután 4 órától.

Tóth – Balogh II, Laborcz, Kirádi, Szűcs Sándor, Balogh I, Suhai,
Szusza, Zsengellér, Sárdi, Várnai… Emlékszik még valaki erre a csapatra?
Ők hódították el az első helyet 1945-ben a “Budapest” bajnokságnak
nevezett vetélkedőn, majd az 1945-46-os országos ill. az 1946-47. évi
Nemzeti Bajnokságon.

A semmit nem felejtő és soha meg nem bocsátó Moszad-ügynökök újabb
kanyarja ezúttal a Kelet-Berlinnek álcázott Budapestre visz, ahol három
lelkes, de ügyetlen zsidó fiatal próbál elbánni egy megkötözött,
hatvanéves nőgyógyásszal. Aztán mégis egy hetvenes éveit taposó
matrónára marad a bosszú.

Esterházy János tragikus sorsa megmutatta, hogyan lehet két nemzetet
szemben állítani. Igazi ellentét pedig, a magyarok és szlovákok között
sohasem volt. Szembenállás, gyűlölet csak a vezetők és egy vékony réteg
között található. Tény: Nagy-Magyarországon a nemzetiségek sohasem
kaptak autonómiát. Ez súlyos hiba volt. Ma hasonló történik ellenkező
előjellel.

…legalább haló porában igazságos elégtételt kapjon gróf Esterházy János.
Esterházy jó keresztény, humanista ember volt, aki szembeszállt a náci
eszmékkel a Tiso rezsim alatt és emberek ezreit mentette meg.

Ómédinél evett utoljára jóízűen spenótot, aztán a folytatásban velük együtt veszett el az étvágya. Amíg Pénzeséket a szomszédjukból el nem hurcolták a Moskovits-téglagyárba, Menyétke hozzájuk járt kosztolni. 

Éppen annyi idő telt el a rendszerváltástól napjainkig, mint a két
világháború között. Csak hisszük e kétszer huszonegy évről, hogy mindent
tudunk róluk, homály fed sok mindent. Azt is jószerivel, hogy miért
került Anikó, a pesti polgárlány brit egyenruhában nyilas kivégzőosztag
elé. Most lenne kilencvenéves. Bokor László emlékriportja. 

A kódexmásoló apácák, zsoltárokat és önéletírásokat papírra vető
úrasszonyok után pár száz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a zsidó nők
is vegyék a bátorságot, és tollat ragadjanak. Az ő esetükben mindez
sokkal nehezebbnek bizonyult, mint keresztény társaikéban. Az ortodox
neveltetés, a lányokat kizárólag „jiddise máménak” szánta, az írás a
férfiak privilégiuma volt.

Ez év március 13-án két terrorista besurrant a Nablusz közelében lévő Itamár településre, behatoltak a sabati vacsora után korán nyugovóra tért Fogel család házába, és késekkel lemészárolták a szülőket, valamint három gyermeküket, akik közül a legfiatalabb mindössze három hónapos volt. Az esemény alig vetett visszhangot a magyar médiában, amely – akárcsak az egész világ – két súlyos témára fókuszált: a líbiai polgárháborúra és a japán földrengésre. 

Tom Segev: Simon Wiesenthal. The Life and Legends. London: Jonathan Cape, 2010. 482 Pgs. A héber eredetiből angolra fordította: Ronnie Hope.

Tom Segev az izraeli „új történészek” egyik legismertebb reprezentánsa. E csoport az elmúlt évtizedek során kulcsszerepet … Tovább »

Mindennek, ami Izraelben történt velem, ez a másnaponta ismétlődő lótrágya-takarítás adja a hátterét, az istálló ugródeszkaként szolgált kalandjaimhoz, egyúttal erős vár is volt, amelybe bármikor visszatérhettem. A kibuc ma az új bevándorlók lábtörlője, egy másik kornak azonban alapmítosza.

Koen Peeters flamand író A Nagy Európai Regény című kötetét a szerző jelenlétében mutatták be október 18-án. A regény tétje nem kevesebb, mint hogy lehet-e Európában múlttudat és identitások nélkül élni. Gyógyíthat-e a feledés, vagy egy emlékezet- és identitásvesztett világban az érzelmek is elenyésznek. A Gondolat Könyvkiadó „Akcentusok” sorozatában megjelent kötet lapunk főszerkesztője által írt előszavát közöljük és egy részletet a regényből.
 

Akkor, a háború végével, mindenkinek volt története. Hihetetlen, csodálatos, abszurd, arról, hogyan menekült meg, hogyan úszta meg, a frontot, a bombázást, a deportálást, a bezártságot, a menetet, az ínséget és az elmebajt. Élvezettel és szörnyülködve meséltük, magunk sem hittük, hogy megtörtént, hogy megtörténhetett, hogy megúsztuk, hogy túléltük.