A haladó (neológ) zsidóság szellemi útkeresése az 1920-as, 1930-as években és napjainkban.

Alig tíz évvel azután, hogy a deportált zsidók töredéke hazatért a haláltáborok poklából, 1956-ban újabb dilemmák sorával kellett szembesülniük.

Sokadszorra is válaszút elé, megint új életstratégiák kialakítására kényszerültek. Felocsúdni még nem volt idejük, arra … Tovább »

A psiszkei iskola.

Egyszer régen, amikor még voltak zsidók Krakkóban, zsidók, akik nem féltek éjszaka álmodni, élt egyszer abban a városban egy Eizik nevezetű ember, Jekel fia.

Zsidómentességet kérő levelek Jaross Andor belügyminiszterhez.

A 100! című tárlat a Zsidó Múzeumban a kortárs zsidó muzeológia – „kommentár muzeológia” –  szellemében „kiragadott” emlékeken keresztül folytat diskurzust időről, közösségről, a gyűjteménygyarapítás dinamikájáról.

Tipikus és atipikus tárgyakkal, az újrafelfedezés … Tovább »

Gáli József (Gyula, 1930. febr. 10. – Bp., 1981. márc. 5.). író, költő, drámaíró mára feledett alakja a 20. századi irodalomnak, s a hősök panteonjában sem jutott neki hely. Sokszor halt meg, de sohasem jókor.

Az író szerint Európát ma az iszlamista “közösségi gonoszság” fenyegeti

Konrád György szerint Európa a nácizmussal és a kommunizmussal szemben naiv és felkészületlen volt, és az iszlamizmussal szemben is az.  “Nyolcvanhárom évem során három totalitarizmusról … Tovább »

Szántó Erika filmrendezővel beszélget Várnai Pál

Észrevételek a politikai korrektség fogalmához.

A Jobbik egy ideje próbál mérsékeltebb, néppártibb – cukibb – képet mutatni magáról. Abból a megfontolásból, hogy egy igazán radikális párt nehezen nyer választást, a győzelemhez középre kell húzni, aztán, amikor megvan a többség, már sok mindent el lehet intézni. (Lásd … Tovább »

Horthy Miklósné három vékony, kézzel írt naplókötete évtizedeken keresztül hevert elfelejtve Portugáliában, majd egy dél-angliai garázsban. ,,Holnapután lesz három hete, hogy idehoztak minket.” – így kezdődik az első füzet Bajorországban, Szálasi Ferenc hatalomátvétele s a Horthy család Németországba hurcolását követően, 1944. november 6-án. 1945 decemberében ér véget a harmadik kötet.

Vas István manapság az elfeledett írók népes táborába tartozik, szinte már a bölcsészek sem olvassák. Pedig egy nehéz korszak szemtanúja és krónikása volt, aki letehetetlenül izgalmas emlékiratokban írta meg tapasztalatait és elemzését. Most itt az alkalom, hogy emlékezzünk rá: ma 105 éve született.

Az 1874-ben hivatalosan Teleki László térnek elnevezett józsefvárosi terület már az 1790-as létrehozásától fogva piactérként szolgált.

Presser Gáborral interjút készíteni könnyű, mert rengeteg mesélnivalója van, és nehéz, mert az annyira rengeteg, hogy valójában interjúkötetet kellene készíteni vele. Lassan ötven éve van a pályán. Régi gyerek vagyok – jegyzi meg lakonikusan, amikor találkozunk a Vígszínházban.

Van-e válasza az EU-nak a szíriai, líbiai és iraki tragédiára? Van-e jövője a schengeni övezetnek? A Fidesz európai parlamenti képviselőjét, Schöpflin Györgyöt kérdezte a Hetek újságírója.

Szíriában tizenegymillió ember vesztette el otthonát az elmúlt évek polgárháborújában. … Tovább »

Egy avatás előtt álló rabbinövendék vonzódni kezd a női ruhákhoz…

Nemes Jeles Lászlóval beszélget Szántó T. Gábor

Interjú Mérő Verával

Napjainkban újra szóba került a halálbüntetés. Érdekes lehet végigkísérni, hogy a Tórában hangsúlyosan megjelenő büntetést hogyan és miként formálta a halácha. Ezzel párhuzamosan meg kell vizsgálnunk az élet védelmét szolgáló haláchikus forrásokat is.

Újabb válasz Gerő Andrásnak