Dr. Lőwy Adolf, Marcali utolsó főrabbija

Tábor Ádám író, költő, esszéista régóta meghatározó alakja a magyar szellemi, irodalmi életnek. Vele beszélgettünk legújabb, Versmező című verseskötete, valamint az európaiság mibenléte és a zsidóság kapcsán.

A józsefvárosi zsidó vallásos élet keretei 1890–1960 között

A Kuruc.info internetes oldal mögött álló Varga Béla eltűnt az őt kereső amerikai hatóságok szeme elől. Bár a nyomravezetőnek komoly díjat tűztek ki, pontos információk nincsenek arról, hol bujkál. Többen sejteni vélik, hogy Kanadába menekült az Egyesült Államokban őt és feleségét fenyegető eljárás elől. Bár Kanada ki is adhatná, ha megtalálnák, de az ügy „csekély” súlyára való tekintettel ez egyáltalán nem biztos. Persze ha Varga úgy érzi, a nyomában vannak, Kanadából is továbbáll. És hova mehetne? Vajon a magyar állampolgárságát megtartó Varga viszonylag gyakori nevével el tudna tűnni Magyarországon?

Gerő András történész vitacikkben bírálja a Mazsihisz 1 %-os kampányát. Felajánlottuk a válasz lehetőségét a Mazsihisznek.

”  A múltat, – zsidó származásukat – tagadó apák gyerekeit különösen készületlenül érte, amikor egyszerre találkoztak a maguk zsidóságával és környezetük antiszemitizmusával.”

1944. március 19. Hajnali 4 órakor, a Margaréta-terv alapján, német csapatok lépték át Magyarország határát, ellenállás nélkül eljutottak Budapestre. Horthy Miklós és Adolf Hitler  előző esti találkozóján kormányzó beleegyezett Magyarország megszállásába, és elhatározta, … Tovább »

“Idén száz éves a Radnóti gimnázium épülete.” Ez az állítás már két éve is igaz volt, és még nagyon sokáig igaz is lesz.

A március 17.-re, keddre előrehozott izraeli választásokon összesen 26 párt indul. Közülük 11 az, amely a különböző felmérések alapján túllépheti a 3¼ százalékos bejutási küszöböt, és képviselőt küldhet az állam fennállása óta a huszadik Kneszetbe.

A két, legszélesebb … Tovább »

Az Ártatlanok? 1944-es bemutatója

Császár-királyunk, I. Ferenc József 1889. március 4-i rendeletében jelölte ki Abbáziát a birodalom első adriai klimatikus gyógyhelyének, ahová áradtak a Monarchia kékvérűi és nagypolgárai, sőt a külföldi nagyérdemű is.

Az érdeklődő olvasó bőségesnek tűnő szakirodalmat böngészhet a budapesti zsidóság 1944–1945 közötti üldöztetésének történetéről. Ha azonban figyelmesebben vizsgáljuk a témát, azt tapasztalhatjuk, hogy még alapvető kérdések sincsenek megnyugtatóan feltárva. A világháború … Tovább »

Lassú, méltóságteljes beszéde volt, ha anekdotát, ha viccet mondott, akkor is. Azt hiszem, írásaiban sem tudta a tempót felgyorsítani. A színész Sinkovits Imre évekig járta az országot Egy katona megy a hóban című hosszú versével; az emberekben még nem fakult el a havas … Tovább »

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben – A Szombat körkérdése

A válaszadók: Böcskei Balázs, Gerő András, Heller Ágnes, Kovács Éva, Köves Slomó, Radnóti Sándor, Somogyi Zoltán, Szilágyi Ákos, Szerbhorváth György, Szőnyi Szilárd, Wekerle Szabolcs.

Franciaországban a hagyományos katolikus antiszemitizmus gyakorlatilag megszűnt, annál erőszakosabb zsidóellenes támadásokat követnek el arab származású merénylők, akik Izraelen vélnek ily módon bosszút állni. A szociológus szerint válságban van a franciaországi zsidóság társadalmi … Tovább »

Kasser (Kasza) Sándor és felesége, Aranyi Erzsébet 1944-45-ben Wallenberg segítőiként dolgoztak. 

Az államigazgatás segítségét kéri a Radnóti november 26-i rendezvényén dr. Mezey Barna, az ELTE rektora, dr. Molnár Katalin az iskola igazgatója és Zoboki Gábor építész, egykori diák.

Az ELTE Holokauszt- és második világháborús emlékművének felavatásához kapcsolódó konferencia

Kapedli és kokárda
A Szombat körkérdése a 21. századi magyar-zsidó identitásról.

A Jobbikkal kapcsolatos karantén-politikáról egy megállapítás bátran tehető: csőd.