A varsói gettólázadás évfordulójára

A Szabad Zsidó Tanház, barangolás az orosz film történetében záró előadásán, április 23. szerdán, 18:00 órakor az 1925-ben készült „Zsidószerencse” (Jewish Luck) című némafilmet vetítik, amelyet élő zongorajátékkal kísér Darvas Ferenc zeneszerző zongorista. A film időtartama kb. 70 perc, rendezte Alekszej Mihajlovics Granovszkij, a főszerepet játssza Altman Mihoelsz.

Kivándorolt tanítványa emlékezett Scheiber Sándor születésének centenáriumán édesapja kollégájára, a diktatúra idején az állambiztonság által zaklatott rabbira, professzorra.

Vérfagyasztó videó borzolja a kedélyeket francia földön: még január végén készült, azóta kering a világhálón, de a franciák azóta is képtelenek napirendre térni fölötte. „Zsidók, Franciaország nem a tiétek!” – skandálták kormányellenes tüntetők, miközben a Marseillaise-t, a francia himnuszt énekelték. Utóbb egy-két protestáló azzal próbálta mentegetni magát, hogy az a szó, hogy „zsidó” nem is hangzott el, hanem a CRIF-et emlegették, s „csak” a hangzás volt félreérthető. (A CRIF ernyőszervezet, neve: Franciaország Izraelitáinak Reprezentatív Tanácsa).

A modern Izrael megalakulását kezdeményező mozgalom két atyja, Herzl és Nordau pár utcányira született egymástól Pesten. Ugyanabba az iskolába jártak, mégsem ismerték egymást. A városképből nagyrészt már kitörölték az emléküket. Merker Dávid szociológus a Cionista Budapest címmel rendezett sétán idézte fel ezt a rég elfeledett történetet.

mondta a Noé-ról a rendező, Darren Aronofsky.

A szélsőjobb parókiája
Nemrég fejeződött be ifj. Hegedűs Lóránt pere első fokon a Budapest-Északi Református Egyházmegye Bíróságán. Ismert: tavaly november 3-án a lelkész által vezetett Szabadság téri Hazatérés Templomában Horthy-szobrot avattak. Az ünnepségen egy jobbikos … Tovább »

avagy dióhéjban a zsidókról, Tórájukról és a hamisítványoktól való viszolygásukról

Megtisztelő számomra, hogy a Szombatban megjelent írásomra Schweitzer Gábort követően Schweitzer József professzor is reagált…

Mindig is izgatta a fantáziámat a háború előtti és alatti magyarországi cionizmus históriája…

A magyar történelem és mindnyájunk gyásznapja 1944. március 19-e – mondta Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke az ország német megszállásának 70. évfordulóján Közös a múltunk, közös a jelenünk címmel tartott megemlékezésen szerdán Budapesten.

Schweitzer Gábor cikkemre írt válaszcikkének „aktuálpolitikai indítékaival nem foglalkoznék…

A zsinagóga kertjébe vallási okokból nem kerülhet az alkotás, közterületen való felállítását támogatná a szegedi hitközség, de Botka László polgármester nem – a pályázat beadási határideje március 17-e.

Orbán Viktor miniszterelnököt is meghívta a Mazsihisz a német megszállás hetvenedik évfordulójára, március 19-ére meghirdetett megemlékezésre, amely a Dohány utcai zsinagóga előtti Herzl téren lesz – adta hírül a Népszabadság.

A bökkenő csak az, hogy a kormányfő – Havasi … Tovább »

„Mindenható Isten, elismerjük mindenkori függőségünket Tőled, és könyörgünk áldásodért miránk, szüleinkre, tanárainkra és hazánkra. Ámen”  1959-től ez az egy mondatos fohász kavarta fel az amerikai közvéleményt.

A szobor a zsinagóga kertjében állna a Szeged Ma híradása szerint.

Michael Wolffsohn a Sorsok Háza nemzetközi tanácsadó testületének tagja, nyílt levélben éles hangnemben támadta Heisler Andrást, a Mazsihisz elnökét. Közleményét a Sorsok Háza Facebook oldalán tett közzé. Ezt és Heisler András válaszlevelét közöljük alább magyar és angol … Tovább »

Rubin Eszter Barhesz című regénye kétségtelenül ennivaló könyv. Egy huszonegyedik századi zsidó család mindennapjaiba enged betekintést. Van benne élet, halál, méz és keserű üröm, mert „Nevetés közben is fáj a szív”, ahogy Salamon király egyik ősi bölcsessége mondja.

Az arab országok zsinagógái

A marketing összetett dolog. Rengeteg elem együtthatásából kellene a kívánt eredményt elérni – azaz a terméket vagy szolgáltatást eladni.