Hagyományos többnyelvűség
A zsidók a babyloni fogság óta felvették vándorlásaik során a környező népek nyelvét, és így alakultak ki a speciálisan zsidó nyelvek, mint például az arámi, a judeo-arab, a ladino (judezmo / judeo-spanyol) és a jiddis is. A jiddis eredetileg a 10–13. … Tovább »

Majdnem egy évezredet fog át A halhatatlanság elixírje, a Norvégiában élő magyar-zsidó származású író regénye, melyet az Athaeneum Kiadó jelentetett meg magyarul.

2013.június 2-án 16,00 órai kezdettel mutatta be Fekete Dániel és Mike Ádám szerzőpáros az általuk komponált rockoratóriumot a Debreceni Református Nagytemplomban.

Az eseményen ott volt és köszöntőt mondott Horovitz Tamás a Debreceni Zsidó Hitközség elnöke, a Közép- és … Tovább »

Isten nemigen volt jelen a Szovjetben.

Kolozs öt év alatt egyetlenegy emberrel sem futott össze, aki vallásosnak mondta, vagy mutatta volna magát, kivéve a szerzeteseket, akiket egy szuzdali évfolyam-kiránduláson pillantott meg az ottani székesegyházban. Szovjet zsidót pedig végképp … Tovább »

Ha mély lélegzetet veszünk, és egy pillanatra elcsöndesedünk, átélhetjük a Trianon ürügyén kirekesztő, előítéletes és gyűlölködő hangokon túl a magyar nemzet csendes fájdalmát, melyet értő, érző és szolidáris közösségként, mi, magyar zsidók is magunkénak tudunk érezni.

Orosz Ferenc a focimeccsek „rendjéről”, Wallenberg példájáról és a nyomasztó múltról

Válasz Bodansky György Miért nem bírok zsidó lenni című cikkére, mely az Élet és Irodalom 2013. április 5-i számában jelent meg.

Anyám, apám zsidó. Budapesten születtek mindketten. Anyám a háború után pár évvel,  apám negyvennégy tavaszán született. A családunkból senkit … Tovább »

Az amerikai és a német külügyminiszter szerint elnyújtják a polgárháborút az orosz fegyverek.

Oroszországnak nem lenne szabad fejlett légvédelmi fegyvereket szállítania az Aszad-rezsimnek, mert azok csak elnyújthatják a szíriai polgárháborút, veszélybe sodorhatják az átmeneti … Tovább »

Lapunk főszerkesztője, Szántó T. Gábor író Szentendrén találkozik az olvasókkal.

A P’Art Mozi kistermében, a Duna Korzó 18. alatt június 5-én 18.00-kor rendezett beszélgetésen regényei és verseskötete éppúgy téma lesz, mint a közélet és folyóiratunk.
… Tovább »

„Én nem vagyok zsidó”, mondja az apám. Anyámnak mondja. Anyám mérges rá.

Izrael nagy kihívása a vallásos közösség integrálása a munka és a modern ismeretek világába. Az új pénzügyminiszter erre buzdít.

Részlet a Múlt és Jövő Kiadónál megjelent Mátyásföld, alkonyuló éden című regényből, melyet június 4-én, 18.00-kor mutatnak be a Bálint Házban.   

Többen mondták, ez a téglagyár, de magam is rájöttem volna. Láttam az égetőkemencéket és a gyárkéményt. A  fészerek … Tovább »

AQABAT JABER CAMP – adja tudtára a világnak Jerikótól alig két kilométernyi fekvő menekülttábor bejárat előtt öles betűkkel a kék-fehér színezetű ENSZ logóval megtűzdelt tábla.

Menekülttábor, ami már csak a nevében az. A tábort 1952-ben az ENSZ húzta fel, hajlékot és … Tovább »

A Tormay Cécile írónőről, műfordítóról történő közterületi elnevezés újratárgyalását kezdeményezi Tarlós István főpolgármester.

Június az izraeli szerzők és a héber nyelvű irodalom jegyében telik az Izraeli Kulturális Intézetben. A hónap során az intézet vendége lesz A. B. Yehoshua és Robbie Friedmann, Szántó T. Gábor pedig Amosz Oz munkásságáról tart előadást. Az intézetben már megszokott filmklubban … Tovább »

Az I. zsidótörvény elfogadásának 75. évfordulójával egybeesve, Budapest Főváros Önkormányzata 2013. május 29-én utcát nevezett el a II. kerületben az az antiszemita írónőről, Tormay Cécile-ről. A Fidesz és a Jobbik támogatta a javaslatot a Fővárosi Közgyűlésben, az MSZP … Tovább »

Az első zsidótörvény hatálybalépésének hetvenötödik évfordulóján, Budapest Főváros Tarlós István vezette Önkormányzata úgy határozott, hogy utcát nevez el a II. kerületben Horthy Miklós kedvenc írónőjéről, az antiszemita és rasszista Tormay Cécile-ről. 

A homoszexuálisokkal … Tovább »