Mégsem kérték a rendőri biztosítást, ezért történhetett meg szeptember 28-án a Király utcai Sirály kávézónál a támadás.

Amikor egy izraeli apuka megpróbálta beíratni hatesztendős ikerlányait a helyi ultraortodox iskolába, boldogan írta alá azt a formanyomtatványt, amely szerint gyermekei sem tévét nem néztek, sem internetet nem használtak otthon. De megdöbbenve fedezte fel, hogy meg kell adnia egy „kóser telefonszámot”, amivel sajnos nem rendelkezett. 

Egyikünk sem hitt komolyan a dologban, mégis megtörtént: az immár évek óta minden augusztus végén megrendezésre kerülő (most már a tizenegyedik alkalomnál tartó) Zsidó Nyári Fesztivál képes volt felfrissülni, újat nyújtani.

Sarah Palin, alaszkai kormányzó, a Republikánus Párt alelnök-jelöltje egy október 2-i televíziós vitában amellett foglalt állást, hogy az Egyesült Államok Izraeli követségének Jeruzsálemben a helye. Mint tudjuk, a külföldi követségek – egy-két jelentéktelen kivétellel – mind Tel Avivban vannak, annak jeleként, hogy a mögöttük álló országok nem ismeri el Jeruzsálemet Izrael fővárosának.

Forrás: 168 ÓraAz Amerikai Egyesült Államokban tiszteletbeli állampolgárrá avatták, Magyarországon viszont évtizedekig nem állíthattak neki emlékművet, hiába akarta kifejezni háláját a pesti zsidóság. A Wallenberg-szobor történetének Székely Ilona nézett utána.Wallenberg édesapja … Tovább »

Erős jóindulattal maximum ötezer ember vonult fel szombat délután Budapesten, hogy tiltakozzon az utcai erőszak ellen. Szerencsére a radikális őrjöngés is elmaradt, csupán maroknyi ellentüntető kísérte figyelemmel az eseményt. 

Patrick Buchanan, aki többször is elindult az amerikai elnökválasztáson, az Egyesült Államokban igen olvasott szerző. Legújabb könyve (Churchill, Hitler, and the Unnecessary War: How Britain Lost Its Empire and the West Lost the World. Crown, 544 oldal) már témája miatt is igen nagy visszhangot váltott ki. John Lukacs, a jól ismert magyar származású történész, a The American Conservative hasábjain fejtette ki véleményét.

A holokauszt zsidó, egyetemes és magyar tragédia. Megtörténtét tagadni és az áldozatok tudományosan megállapított számát politikai vagy ideológiai okokból kisebbíteni morálisan és történelmileg elfogadhatatlan” – szögezik le a Kommentár folyóirat idei 3. számában, Tizenkét állítás a Soáról címmel megjelent tézisek.

Megtámadtak egy magyar színházat, egy kabarét, bántalmazták a szereplőket, a közönség tagjait, az előadás rendezőjét Budapesten 2008. szeptember 28-án este. Mindig így volt, mindig így lesz. Néha van szünet. Verésszünet. Ölésszünet.
 

Forrás: Hírszerző “Pöttyös az inged? Buzi-e vagy?Fested a hajad? Buzi-e vagy?Piros a cipőd? Buzi-e vagy?Mit eszel? Mignont? Buzi-e vagy?Füvet szívsz bazze’? Buzi-e vagy?Kefíret iszol? Buzi-e vagy?Ilyen törpe, szar a kutyád? Buzi-e vagy?Szemüveges vagy? Buzi-e vagy?Nem eszel húst? Buzi-e … Tovább »

Városnéző sorozatunk első darabjában, melyet magunk között csak Hunvald György-túraként emlegettünk, a régi pesti zsidónegyedben jártunk. Egy óra után jelentkeztek nálunk az első figyelmeztető jelek öngyilkossági gondolatok formájában.
 

I. B. Singer: Szerelmes történet
Egy poligámista regénye

Válogatás osztrák műhelyekből, valamint a budapesti Pszichiátriai Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből.

Ellenvonulást jelentett be egy magánszemély a rendőrségen, a Tarka Magyar! néven szervezett civil demonstráció elleni tiltakozásul; a két csoport az eredeti tervek szerint egymással szemben vonult volna szombat délután az Andrássy úton. Gyurcsány Ferenc jelenlétére hivatkozva azonban elkezdték lefújni a szembemenetelt.

Lapunk múlt heti számában írtuk meg: az Expressz hirdetési újság internetes portálján valaki egy cég nevében „zsidók kiirtását” vállalja. 

Olivier Le Cour Grandmaison francia történész a Cultures and Conflits című folyóiratban azt vizsgálja, hogy milyen hagyományai vannak a bevándorlókkal szembeni állami rasszizmusnak és idegengyűlöletnek.

Az ÉS-ben ismét fellángolni látszik a “Kasztner-vita”. Két nem történész, Sárközi Mátyás és Fischer István is foglalkozott a II. világháborús magyar cionista ellenállás hazánkban és Izraelben is egyik legvitatottabb vezetőjének, Kasztner Rezsőnek 1944-es tevékenységével. (Sárközi Mátyás: Az érintett jogán a Kasztner-dilemmáról, 2008/34., aug. 22.; Fischer István: Kalapáccsal?, 2008/36., szept. 5.)

1989-ben úgy tűnt, hogy a hidegháború befejeződésével és a kommunizmus bukásával a volt szocialista országok megindulhatnak a demokrácia útján. A kezdeti eufóriát gyorsan kiábrándulás követte – írja Slomo Avineri a baloldali The Nationben. 

Magyarország a két- és többoldalú fejlesztési együttműködésben is fontosnak tartja, hogy megossza a rendszerváltás tapasztalatait az érintett államokkal – erről Göncz Kinga külügyminiszter New Yorkban, a Demokráciák Közösségének tanácskozásán beszélt.

Nem a bevonult Werhmacht tábornokai, ezredesei, alezredesei, századosai diktálták az iramot. Az ütemet és a ritmust meghatározó energia egyik középpontja a budai hegyekben a Majestic panzió melletti villa (zsidó tulajdonosa „önként” fölajánlotta az SS számára), benne egy szoba, a szobában pedig az izgága Eichmann volt.