A közös nevező: az iszlám fenyegetés

– mondja az izraeli védelmi miniszter.

Az Iszlám Állam (IÁ) hét járművét és egy épületét semmisítették meg amerikai légicsapások a kurdok lakta Kobani szíriai város térségében – közölte vasárnap az amerikai hadsereg.

A bejelentés szerint az amerikai légierő öt csapást mért IÁ-célpontokra. Koalíciós … Tovább »

Tel-Avivban a magyar származású Jaír Lapid pénzügyminiszter képviselte az izraeli kormányt a magyar nagykövetség ünnepi fogadásán. Az eseményen megemlékeztek a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének 25. évfordulójáról is.

A tel-avivi nagykövet herzliai rezidenciáján … Tovább »

Önszorgalomból állt neki a borsodi falu múltjával foglalkozni. Járt kinn Izraelben, és sok mindent megtudott Cserépfalu holokauszt-vonatkozásából. Amióta a témával foglalkozik, Tóth Péter fenyegetőző levelet is kapott.

Jó reggelt. Épp negyedszer szólalok meg nyilvánosan. Egyszer próbaképp 20 fő előtt. Egyszer egy olyan rendezvényen, ahova nem engedték be a sajtót. Aztán az öcsém lagziján, ott volt is egy alkoholszint. Úgyhogy ha most idegesnek látszom, bocsássanak meg érte, de az vagyok. Kicsit … Tovább »

A Göteborgs Posten október 21-i számában jelent meg Bo Rothsteinnek, a Göteborgi Egyetem államtudományi professzorának nyílt levele, amelynek címzettje Magyarország stockholmi nagykövete, Makkay Lilla.*

A professzor nemrég Budapesten járva megszemlélte a magyar kormány által … Tovább »

A nyírbátori zsidókra emlékeztek – hetven év múltán először

Kapedli és kokárda
A Szombat körkérdése a 21. századi magyar-zsidó identitásról.

Trieszt irodalma

Osztovits Ágnessel, Szegő Jánossal és Vári Györggyel beszélget Várnai Pál

Emlékezetközösség – a Szombat körkérdése

Izraelben súlyos elégedetlenségi hullámot váltott ki egy Berlinbe emigrált ismeretlen fiatalember bolti számlája, amely bizonyítja, hogy Izraelben legalább háromszor annyit kell fizetni a csokipudingért.

A Berlini Zsidó Múzeum és a jeruzsálemi Jad Vasem

Szerdán lesz hetven éve, hogy Horthy Miklós megpróbálta kivezetni Magyarországot a második világháborúból, ami csúfos kudarccal végződött. Egy új kutatásból most az is kiderül, hogy Kállay Miklós miniszterelnök már 1943-ban közvetítőn keresztül tapogatózó tárgyalásokat kezdett a szlovákokkal egy esetleges közös kiugrásról. Ám Pozsony előbb Kassát akarta cserében, majd inkább a románokkal és a horvátokkal fogott össze a területi revízió érdekében. Végül a szlovákok a románokat követve szakadtak el Németországtól és kezdtek háborúba a megszállt Magyarország ellen. Janek Istvánnal, az MTA BTK Történettudományi Intézetének munkatársával a friss kutatásairól beszélgettünk.

1944. október 15-én a magyar vezetés megpróbált kiugrani a második világháborúból, de Horthy akciója nem sikerült. A németek által megszállt országban a nyilasok – és vezérük Szálasi – jutott hatalomra, aki még Horthyt is felelősségre akarta vonni. Ezzel Magyarország sorsa megpecsételődött, de néhány egyéni sors is hátborzongatóan alakult. Akadt olyan eset, amikor valaki zsidómentőből a nyilasok áldozatává vált, végül pedig maga is csatlakozott a kegyetlenkedőkhöz.

Tompa Andreával beszélget Eszéki Erzsébet

A Veritas Intézet főigazgatója Ungváry Krisztián történésszel folytatott nyilvános vitát, ahol alkalma nyílt kifejteni: ma is mindent úgy gondol az 1941-es „idegenrendészeti eljárásról”, mint ominózus kijelentései idején.

Hogy miért nem rasszista, hanem csak egy közhelyes barom Bánó András?

Kapedli és kokárda
A Szombat körkérdése a 21. századi magyar-zsidó identitásról.