Zvolszky Zita képzőművésszel beszélget Szarka Zsuzsa

André Hajdu Budapesten született, gyerekként a gettóban élte át a vészkorszakot. 1956 után Párizsba, később Izraelbe költözött, ahol nagy karriert futott be mint zeneszerző és -pedagógus. Hat fiával ápolt különleges kapcsolatáról dokumentumfilm is készült. André Hajdu 84 éves korában, hétfőn hunyt el.

A szombatév idejére elengednek minden adósságot, akár váltó ellenében vagy anélkül. A boltosnál lévő adósságot nem engedik el, de ha a boltos azt kölcsönnek tekinti, akkor igen.

A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, … Tovább »

A 91 éves Saul Dreier, és a 88 éves Reuwen Sosnowicz, akik ezen a néven lépnek fel Floridában és Las Vegasban, ezúttal szülőhazájukban, az egykori varsói gettó területén adtak koncertet július 26-án. A két holokauszt túlélő a varsói gettó helyén nagy tömeg előtt koncertezett. … Tovább »

Párbeszéd a párbeszédről.

Akinek maradt a hetedik év gyümölcséből és elérkezett a biur ideje, három étkezésnek megfelelő mennyiséget ajándékoz mindenkinek.

A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. … Tovább »

Sok szempontból nehezen értelmezhető interjút adott Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus (World Jewish Congress – WJC) elnöke a brit Observer c. lapnak.

„A faji élet, mely nem puszta fiziológiai, tehát nem is csupán a testi származás kérdése, hanem mélységes lelki folyamatok és tradicionális átélések kitevője, valóság. Ez nem zsidó-irtó szer, melyet az antiszemitizmus idejében gyártanak, hanem csodálatos valóság. Az Isten és … Tovább »

“[Szombatévben] nem fizetnek a kútásónak, se a fürdőszolgának, se a borbélynak, se a révésznek, de ad a kútásónak innivalóra. És mindegyiknek ad valami ajándékot.”

A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli … Tovább »

Az utóbbi időben újra cikkek jelentek meg magyarországi kisegyházakkal kapcsolatban, amelyek vitás ügyüket az Európai Emberi Jogok Bírósága elé vitték. A pert megnyerték, de a megítéltek mégsem teljesültek, mert a bíróság nem rendelkezik kényszerítő erővel. Ítéletet hoz, de a végrehajtást már az adott államra bízza. Tudnunk kell, hogy az ilyen esetekben a bíróság nem ember és ember között ítélkezik, hanem sértett és elkövető között, ami ezen nemzetközi bíróság előtt mindig egy adott állam.

“Nem szabad vadon termő zöldséget gyűjteni és azzal kereskedni a piacon. De árulhatja a fia, miközben ő mellette áll.”

Több más projekttel, így egyebek mellett a paksi bővítéssel együtt elvehetik Lázár Jánostól a Sorsok Háza felügyeletét, és az emlékközpont átkerülhet az Emberi Erőforrások Minisztériumához

A psiszkei iskola.

Egyszer régen, amikor még voltak zsidók Krakkóban, zsidók, akik nem féltek éjszaka álmodni, élt egyszer abban a városban egy Eizik nevezetű ember, Jekel fia.

88 éves korában elhunyt Elie Wiesel, Nobel-békedíjas zsidó író.

A Mozaik Hub múlt hónapban ünnepelte 1 éves születésnapját – erről az utóbbi egy évről és legfontosabb történéseiről szeretnénk beszámolni.

A Mozaik Hubban folyó munka első számú célja a zsidó közösségi szervezetek és kezdeményezések hatékonyságának, … Tovább »

„Megöltek egy palesztin nőt izraeli katonák” – így szól az Euronews egyik tudósításának címe,

A könyvhétre jelent meg a kétnyelvű, kortárs héber versantológia, A szomjúság járványa. A verseket Rami Saari válogatta, Uri Asaf és Marno János fordította. A könyvbemutató és a MÜPA-ban tartott felolvasóest alkalmából Budapestre látogatott az antológia két izraeli szerzője, a Bagdadban született Roni Somekh és a drúz Salman Mashalha. Velük, és az egyik fordítóval, Uri Asaffal beszélgettünk.

Ezek azok a szerszámok, melyeket kovács nem árulhat a hetedik évben: Az eke és tartozékai, [ekéhez köthető] iga, vasvilla és a csákány. De sarlót árulhat, kaszát, és szekeret minden tartozékával.

Részlet Halbrohr József: “Élettörténetem” című kötetéből [1]

Halbrohr József 1895-ben Halbrohr Adolf fiaként a város legelőkelőbb családjainak egyikébe született bele. A kiegyezést követő boldog békeidők egyik utolsó gyermeke, amikor Szabadka a Magyar Királyság … Tovább »

Szondi-Radványi Lili, aki férjével, Szondi Lipóttal, a világhírű pszichológussal együtt a Kasztner-vonaton menekült el 1944-ben Magyarországról, megírta visszaemlékezéseit bergen-belseni napjairól. A kézirat évtizedekig lappangott, sorsáról a közzétevő Kovács András Bálint írásában olvashatnak, az alábbiakban pedig közreadjuk magát a dokumentumot.