Ma Magyarországon a demokratikus jogállamunk törvényei ellen lázító, nyíltan politikai terrorizmusra uszító, antiszemita és rasszista kisebbség garázdálkodik, egyesek nem riadva meg semmitől sem embereket ölnek.
 

A budapesti zsidóság sorsát mutatja be a fővárosi Páva utcai Holokauszt Emlékközpont augusztusi tárlatvezetése, amelyet az állandó kiállítás anyagából állítottak össze – közölte Pécsi Tibor, az intézmény oktatási programjának vezetője.
 

Augusztus 4-én ünnepelte 48. születésnapját az Egyesült Államok elnöke. De vajon tényleg 48 éves-e Obama? Megszületett-e egyáltalán, és ha igen, hol? Az összeesküvés-elméletek hazájában egy szélsőséges csoport úgy véli, hogy a kenyai születésű Obama törvénytelen elnök, sőt illegális bevándorló, akit ki kellene toloncolni az országból. Egy ilyen jellegű hiedelmet pedig sem racionális érvekkel, sem a puszta tényekkel nem lehet eloszlatni.
 

64 éve vetették be először a világtörténelemben az atombombát az amerikaiak Hirosimában. Ma feltételezhetően 11 állam rendelkezik atomfegyverrel, közülük mindössze öten tagjai az Atomsorompó Egyezménynek.

Tudomásul veszem, hogy aki szeret délibábokat kergetni, az lustaságból, kényelemszeretetből hajlik a bűnbakkeresésre. De azért csak bízhatunk abban, hogy a magyar társadalom növekvő része ésszerűen gondolkodik, nem? El lehet kezdeni újra egy illúziókra épülő politikát, de az katasztrófába sodorná az országot.
 

Az izraeli külügyminiszter hétfőn kilátásba helyezte, hogy lemond tisztségeiről, amennyiben korrupció és pénzmosás miatt vádat emelnek ellene. Avigdor Liberman Jeruzsálemben újságíróknak nyilatkozva leszögezte: a kormány jogi tanácsadójának a döntését veszi mérvadónak.
 

Június 29-én a parlamentben a Fidesz nem szavazta meg a kormánynak a holokauszt-tagadás szankcionálását célzó alkotmánymódosító javaslatát. Ehelyett saját javaslatát terjesztette be, amely hangsúlyozottan együtt említi a náci és kommunista bűnöket. A magyar politikai életet olyannyira a konfrontáció légköre hatja át, hogy ez az ügy, amelyet tőlünk nyugatra teljes egyöntetűséggel ítélnek meg a civilizált politikai erők, nálunk csak tovább szítja az ellentéteket. Mi ennek a kérdésnek a jelentősége és milyen esély van rendezésére a mai Magyarországon?

A 34 éves Radnóti Miklós sorai, 1943 végéről. A kamaszkor már messze van, az erőszakos halál közel. Férfi már, még egy pár évig fiatalember volna, lehetne, ha megérné. Érezzük szavaiban a hiány és a nosztalgia mellett a bujkáló, még kamaszos büszkeségét is. „már múltja … Tovább »

2009. július 24. Önéletrajzának, a Bicikliző majomnak a végén kijelenti, hogy „Egész életemben Auschwitzot és a Gulágot akartam megérteni.” S miután kiderült, hogy, különösen Auschwitzot, nem lehet megérteni, e nagy kitérő után végre foglalkozhatott azzal, amivel szeretett … Tovább »

Az izraeli kormány eltávolítja az arab diákok tankönyveiből azokat az utalásokat, amelyek katasztrófának (arab szóval nakba) nevezik a zsidó állam 1948-ban történt létrehozását. 

Az ultrajobb pozitív hallucinációira (hogy olyat látnak, ami nincs, pl. zsidó világkonspiráció), nem felelet, hogy olyat sem akarunk látni, ami van: jobbszélső kihívás a pluralista többpártrendszernek.
 

A holokauszt bűncselekményeire való emlékezést, a szabadság, a demokrácia és a jogállamiság melletti kiállást Németország alapvető kötelességének nevezte Angela Merkel német kancellár, aki a Hitler ellen 65 évvel ezelőtt elkövetett merénylet évfordulóján, hétfőn este mondott ünnepi beszédet Berlinben.
 

Egyéves huzavona után, ötödik próbálkozásra választotta meg az Országgyűlés a Legfelsőbb Bíróság elnökének. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács reformja tehát arra az emberre marad, aki 16 esztendőn át a strasbourg-i Emberi Jogok Európai Bíróságának tagja volt, így több nemzetközi tapasztalatot szerzett, ám kevesebb élmény köti a felemás módon átalakított magyar jogélethez.

Milyen ország az, amelynek egyik országos napilapjában le lehet írni a következőket? “Fellármázták Európát bértollnok álíróikkal, Kertésszel, Nádassal, Esterházyval és még sok más szarházival, hogy Magyarországon rasszizmus van, antiszemitizmus, ölik a cigányt, és a potens entellektüelek becsomagolt bőrönddel várják az ordas eszmék megjelentét.” 

A Jobbik gárdaegyenruhás bevonulása nyomán a szociáldemokrata EP-frakció arra kérte a testület elnökségét, szerezzen érvényt a házszabálynak, amelynek értelmében katonai és félkatonai szervezet uniformisában nem lehet az ülésterembe lépni.

Egy esztendő a múlt félhomályából: 1938. Az amerikai Time magazin címlapján Hitler az év embere. Még tart a spanyol polgárháború. Budapesten az Eucharisztikus Világkongresszus. Bekopogtat a feltartóztathatatlan történelem: Anschluss, müncheni egyezmény, első bécsi döntés s a magyar csapatok bevonulása a Felvidékre. Kristályéjszaka és az első hazai zsidótörvény. Szálasi és Rákosi egyaránt a szegedi Csillag börtön lakója. Csak kőhajításnyira a II. világháború hetven évvel ezelőtti kitörése. Mi éltette vajon a (mindhalálig) reményt – az illúziók kergetésén kívül – az „idillikus” utolsó békeévben? Nem kizárt, hogy önmagát ismétli a történelem.

A magyarországi zsidók deportálásának 1944. júliusi leállítása és annak nemzetközi visszhangja a téma a budapesti Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban ebben a hónapban – mondta el Csősz László, az intézet gyűjteményének vezetője.
 

Egy hónap alatt tízezer aláírás gyűlt össze a Nem az ÉN Nevemben mozgalom honlapján, amelyet az Európai Parlamentbe bejutott Jobbik elleni tiltakozásul indítottak civilek. Az aláírók azt jelentik ki, hogy őket a Jobbik három mandátumot szerzett politikusa nem képviseli.

Egy különleges, színes fotót tettek közzé a holokausztról egy nemrég megjelent könyvben, amely a népirtás eddig ismeretlen fejezetit is bemutatja.
 

Henry Ford, az amerikai autógyártás legendás úttörője, a Ford autógyár megalapítója volt Hitler példaképe.