Magyar zsidó napok a Kincses városban Európa Ifjúsági Kulturális Fővárosában

A Holokauszt a legvégső érv, ultima ratio, aki ezzel él, egyben azt is mondja, hogy mindazok, aki nem vele vannak, automatikusan a másik oldalra – a Holokauszt tettesei vagy közönyös szemlélői közé – kerülnek. 

Schönberger Ádám egyik cikkemet bírálta „A Holokauszt nem … Tovább »

Az izlandi külügyminisztérium szerint nem fogja befolyásolni a szigetország és Izrael közötti kapcsolatokat a fővárosi tanács által napokban kihirdetett bojkott.

Hogy jelent meg zsidó téma, karakter, vagy karakterek a művében? Miért tartotta fontosnak a témát, vagy, hogy zsidó karaktert szerepeltessen? Milyen szerepet töltenek be könyveiben e karakterek, ha a téma nem közvetlenül érinti a zsidóságot, mi a dramaturgiai jelentősége figurájuknak, illetve zsidóságuknak a művekben? Miben látja e figurák sajátosságait, és hogyan próbálta érzékeltetni? – kérdeztünk írókat. Ezúttal Ménes Attila válaszol.

Menekült nőtársakat és még gyerekeket is megerőszakolnak a német gyűjtőpontokon, de a kényszerprostitúció is gyakori – számol be a Huffington Post német kiadása. A Huffingtonpost.de olyan dokumentumot is közöl, amelynek dátumából kiviláglik: a hírportál szerint tömeges probléma … Tovább »

Irodalmi veszteségeink című sorozatában a Tevan Könyvtár a Magyar Zsidó Kulturális Egyesülettel együttműködve három könyvvel emlékezik a Holokauszt áldozatául esett írókra, költőkre, újságírókra. A három könyv ismert és kevésbé ismert írók, költők újságírók műveiből áll össze, amelyekben a közös a történelmi háttér, hasonlóak a sorsok, a megpróbáltatások. A szorosan vett irodalmi tematikájú kötetek, A valóság valószínűtlen lett. Szemelvények a magyar Holokauszt-irodalomból I. és Lépés a képtelenség sötétjébe. Szemelvények a magyar Holokauszt-irodalomból II. mellett Oly korban éltek. A vészkorszak újságíró-áldozatainak almanachja címmel jelent meg a harmadik. Ennek Murányi Gábor által írt előszavát közöljük.

A napokban tölti be 85. születésnapját Ungvári Tamás, akit barátai, tisztelői ma köszöntenek. Mi friss írása közlésével csatlakozunk hozzájuk.

Az 1874-ben hivatalosan Teleki László térnek elnevezett józsefvárosi terület már az 1790-as létrehozásától fogva piactérként szolgált.

– mondta Márkus Sándor, a zsidó hitközség elnöke a Szemtől szemben – Képek az elhurcolt szombathelyi zsidóság történetéből című kiállítás megnyitóján.

Rabbik köszöntik a zsidó újévet a Szombatnak küldött írásaikban. 2. 

Ezúttal Asher G. Ehrenfeld és Róna Tamás írásait olvashatják.

Asher G. Ehrenfeld: Fellépni az első lépcsőfokra

Az Új Év nemcsak egy dátum a naptárban, hanem egy olyan nap, amelyen elhatározzuk, … Tovább »

Rabbik köszöntik a zsidó újévet a Szombatnak küldött írásaikban. Sana tova u metuka – legyen az elkövetkező év jó és édes!

Sáná Tová 5776! Fritz Zsuzsa, a Bálint Ház igazgatójának írása a most vasárnap beköszöntő Rosh Hashanah, a zsidó újév kapcsán.

A Bálint Ház teljes csapata boldog, szép, kerek és optimista Új Évet kíván mindenkinek!

Hernádi Judit a Mindent Éváról bemutatójáról

Noha a Németország felé igyekvő menekülteket Európában egyetlen ország hatóságai sem akarják üldözni vagy megölni (már Törökországban sem fenyegeti őket komoly veszély), a médiában mégis rendkívül gyakran társul hozzájuk a Holokauszt képzete.

A müncheni befogadó-állomásról … Tovább »

Ukrán nacionalisták szétverték azokat a sátrakat, amiket haszid zsidók állítottak Umanban, a Ros Hásáná alkalmából ezrével érkező zarándokoknak. A rendőrség nem avatkozott közbe, hatalmas a kár.

Az Iszlám Állam egyik ügynöke azt állítja, hogy a rettegett szervezet a menekülthullámmal eddig négyezer dzsihádistát juttatott be Európa különböző országaiba.
Az Iszlám Állam harcosainak embercsempésze megerősítette: a titkos akció eddig teljes siker. „Várják csak ki … Tovább »

Két kerület példaértékű összefogásának eredményeként, Erzsébetváros után a XIII. kerületben is megnyílt „A pesti gettó emlékezete” című kiállítás, mely a Klauzál tér után most az Újlipótvárosi Klub-Galériában látható.

“1984-ben egy családi Mikulás-esten 1944-es újságcikkek hullanak ki egy borítékból, az utódok megismerik a nagyapa történetét, aki a vészkorszak idején Élő Gyula néven bujkált Erdélyben…”

Kilencvenéves a nagykőrösi zsidó hitközség zsinagógája. Illusztris vendégekkel méltatták a jubileumot.