Találatok ‘Nemes László’
Összesen 311 találat (41 - 60) : Nemes László.
Zsidóság a balatonfüredi fürdőn a 19. században
1837 júliusában több balatonfüredi zsidó fürdővendég, köztük Lőw Lipót (1811–1875) rabbi tette szóvá a Panaszok, javitások s szépitések javaslatoknak jegyzőkönyvében,[1] hogy tágasabb étkezőhelyre lenne szükségük. A panaszos bejegyzést így vezették fel: „Háladdatos érzelemmel … Tovább »
A néma város megszólal
Én még elcsíptem és érzékeltem azt a csendet, azt az összeszorított szájú némaságot, ami Tapolca megcsappant lakosságú utcáinak jellemzője lehetett 1945 őszén, az első olyan szüreten, mikor a még zsidó tulajdonosok által irányított metszés gyümölcsei a Tapolca körüli hegyoldalak … Tovább »
Lehet jó zsidó, aki jó magyar?
Marczali Henrik (Marcali, 1856 – Budapest, 1940) magyar történetíró, egyetemi tanár, a professzionális történetkutatás, történetírás és történészképzés megalapítója zsidó vallású magyar állampolgár volt, amelybe Heinrich Morgenstern néven 1856. április 3-án Marcali rabbijának … Tovább »
Titkok és hazugságok 6.
Egy emlékem Magyar Bálint akkori oktatási miniszterhez kötődik. Irodájában, a bejárati ajtóval szemben lógott egy festmény, amely ükapját, a nemesi származású Szemere Bertalan miniszterelnököt ábrázolta. A kép alsó sarkába egy fotó volt betűzve, rajta Bálint édesanyja sárga … Tovább »
Cannes: a zsűri nagydíját kapta az auschwitzi lágerparancsnok idilli családi életét bemutató film
A Cannes-i Filmfesztiválon a zsűri nagydíját kapta a The Zone of Interest , Jonathan Glazer rendhagyó holokausztfilmje, amely egy náci tiszt családjának hétköznapi életén keresztül ábrázolja a Holokauszt történetét.
A rendező megköszönte a színészeinek, hogy segítettek … Tovább »
Az auschwitzi parancsnok hétköznapjai Cannes kritikusainak kiemelt figyelmében
Az auschwitzi haláltábor parancsnokának, Rudolf Hössnek és családjának mindennapjairól szóló The Zone of Interest (Érdekvédelmi terület) című film, a brit Jonathan Glazer rendezése győzte meg leginkább a 76. cannes-i fesztiválon a hivatalos program versenyében eddig bemutatott alkotások … Tovább »
Tisztújítás előtt a BZSH – két elnökjelölttel beszélhettünk
2023. március 9-én arról számoltunk be, hogy a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) négy év után, tisztújításra kerít sort. Mindkét szervezet elnököt, elöljáróságot és vezetőséget választ, miután lezajlottak a helyi, … Tovább »
Duray Miklós – szlovákiai magyar politikus zsidó gyökerekkel
Duray Miklós halálhíre persze eljutott Amerikába is, és meglepett, amikor azt olvastam, hogy a losonci zsinagógában búcsúztatták. Annyiban persze érthető ez, hogy Duray, a szlovákiai magyar politikus, író és egyetemi tanár Losoncon született.
Ahogy olvastam, a „közösségi … Tovább »
A homályban maradás ösztöne
Hajdú Farkas-Zoltán -né című könyvsorozatának gerince egy budapesti ócskapiacon felbukkanó családi levéltár darabjainak időrendi bemutatása: 1876-tól 1970-ig. A Csíkszeredában született és 1987-ben Németországba emigrált író, műfordító köteteinek többsége nem tiszta fikció, … Tovább »
Miért is ne?
Dubb László Majdnem csodák című könyve válaszkeresés. Olyan kérdésekre, ami ma már (sajnos) sok embert nem érdekel. A válaszkísérletek ennek ellenére jókedvre derítik azokat, akik szeretik az enyhén groteszk hangulatú – szórakoztató-fantasztikus – rövid prózát, amely különben … Tovább »
Kolozsvár városa zsidó napokat ünnepel, a Mi Hazánk gyűlöletet terjeszt Erdélyben
A rendezvénysorozat megnyitóján első alkalommal tekinthette meg a szélesebb közönség is a felújított kolozsvári neológ zsinagógát. Amint Schwartz Róbert, a kolozsvári zsidó hitközség elnöke fogalmazott, az esemény ezért avatóünnepségnek is tekinthető.
Csoma Botond, … Tovább »
Párhuzamos sorsok
“A Neoplanta, avagy az Ígéret Földje című regényemben a Dunát multikulturális tömegsírnak neveztem.”
január 2. szombat
Az Emlékezz örökké Valira című önéletrajzi regényében Tišma* saját életéről vall. A könyv egyik fontos mondata a zsidósors jellemző ellentmondásával … Tovább »
Barros Basto kapitány, a portugál Dreyfus
A portugál hadsereg kapitánya szinte ismeretlen az ország határain túl. Barros Basto irodalmár is volt, de fontos közösségszervező tevékenységet is végzett: igyekezett az évszázadokkal korábban erővel katolikus hitre kényszerített portugál zsidók leszármazottait – akiket Converso-nak … Tovább »
„Nem én foglalkozom a Holokauszttal, a Holokauszt foglalkozik velem”
Benda Iván fotográfussal beszélget Sós Csaba
Önt Jeruzsálem fotográfusának nevezik.
Büszke vagyok erre, mert Jeruzsálem a kedvenc témám. Mondhatnám azt is, amikor Jeruzsálemben vagyok, úgy érzem otthon vagyok. 2019-ben jártam ott utoljára, a Covid járvány a kezdete … Tovább »
A kolozsvári Zsidó Közkórház
“Ő nem ment [Szász]Régenbe, mert nem volt ott senkije. Kolozsváron maradt, mert ott voltak valami rokonaink, akik el voltak bujtatva a zsidó kórház pincéjében, és túlélte a háborút az egész család.”
Grün László visszaemlékezése (Centropa)
Kolozsváron … Tovább »
Rögeszme és miazma
Ma van a kommunizmus áldozatainak emléknapja. Ebből az alkalomból közöljük Nyerges András hosszabb lélegzetű tanulmányának első részét – a folytatást további négy napon át olvashatják az érdeklődők.
Mottó:
Itt van, teszem azt, ez a zsidózás. Én édes Hazám, itt … Tovább »
Névmagyarosítás az élclapokban, a 19. század utolsó negyedében
„A mai névváltoztatások rengetegében már eltéved az ember” – jelentette ki a Borsszem Jankó (BJ) című kormánypárti, liberális élclap (1882. febr. 26. 10.) szerzője, mutatva valószínűleg egy városi, budapesti olvasó általános benyomásait, megfigyelését a 19. század utolsó … Tovább »
A MÁSIK szerepében
Könyv a körmendi zsidóság történetéről
Szántóné Balázs Edit három évvel ezelőtt csatlakozott a Kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete csapatához, egy olyan közösséghez, amelyben Miszlivetz Ferenc vezetésével számos diszciplína és művészeti ág mintegy három tucat … Tovább »
Horthyné zsidó felmenői – fake news az 1930-as évekből
Majd egy évszázada kering a legenda, hogy Horthy Miklós felesége zsidó származású lett volna. A szóbeszédnek – amely az 1930-as években, elsősorban a magyar szélsőjobboldal köreiben volt népszerű – semmilyen bizonyítható alapja nincs, ennek ellenére az amerikai sajtó egy része … Tovább »

