A múzeummá alakított Páva utcai zsinagógában kiállítás nyílt a szélsőjobboldal kedvenc jelképeiről. Nehéz rendet vágni, mi és mikor kínos, mettől hagyományőrzés a turul, honnantól náci az árpádsáv. A kiállításból kiderül, hogy milyen formákban bukkantak fel a vitatott jelképek a 13. századtól 2009-ig. A tárlat fő üzenete szerint minden ikon sokféleképpen magyarázható, de a nyilas gyilkosságok auráját már nem lehet lemosni róluk.
 

Gőzerővel folyik az antiszemita szervezetek elleni álharc: miután Bácsfi Dianát és a Vér és Becsület Egyesületet elsöpörte a demokrácia, most a Magyar Gárdán a sor. Eközben a parlamenti pártok és a mindenkori kormányok a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségével (Mazsihisz) együttműködve keményen dolgoznak a mintegy százezer zsidó identitású magyar világi érdek-képviseleti szervezeteinek kialakulása ellen, amelynek egyetlen eredménye lehet: a teljes asszimiláció.

„Vannak pillanatok, amikor az egész ország irodalmi és művészeti életének itt van a központja” – véli Hegedüs Géza. A helyszín Nagyvárad, az ország pedig az első világháború előtti, „békeidős” Magyarország. Milyen is volt a Körös-parti Párizsnak nevezett, a gonoszkodók által Pece-parti Párizsnak titulált város a XX. század első éveiben?
 

Az utóbbi hetekben kezdek lassan leszokni a kuruc.infó-ról. Egyrészt alighanem azért, mert szerelmes vagyok, és ez elfoglal, másrészt pedig azért, mert egyre többet jár a fejemben Szép Ernő zseniális kispublicisztikája, amit majd később idézek.

Megjelent egy levél Morvai Krisztinától (Tisztelt Élet és Irodalom Szerkesztősége!, Élet és Irodalom, november 14.). Paradoxon: foglalkozni vele fölösleges, nem foglalkozni tisztességtelen. Ki akarna leszállni ebbe a gonosz, kanálisszagú alvilágba?

Egy éve a zsidó közösség hivatalos vezetői visszautasították az államfő szokásos év végi meghívását. Ez a markáns lépés nem aratott osztatlan sikert zsidó körökön belül sem. Néhányan, zsidó fiatalok – hogy a helyzetet mentsük – kóser flódnit küldtünk Sólyom Lászlónak. A tradicionális zsidó sütemény nemcsak civil gesztus volt, hanem beszédes jelzés is, ami akkor úgy tűnt, értő fülekre talál a Sándor-palotában, és azon kívül is.

A Vértesaljai Református Egyházmegye bírósági tanácsa Kápolnásnyéken zárt tárgyaláson kezdte meg ifjabb Hegedűs Loránt református lelkész ügyének tárgyalását csütörtökön. 

Egy homályos képpel indul, és egy éles képpel ér véget a Türelem című kisjátékfilm. Mindkettőn erdőt látni. Az első képből kiválik egy nőalak, pedánsan nyakig gombolt, világos blúzban, és belép egy épületbe. Semmi mást nem látunk, csak őt. Sejtéseink sem igen lehetnek, hol dolgozik és mi a munkája.

A második világháborúban mintegy 2500 zsidó embert megmentett Ocskay László egykori magyar királyi százados emlékére avatnak kőpadot csütörtökön Budapesten, a Városligetben.

A második zsidótörvény története ismert, számos történeti feldolgozás olvasható róla. Anélkül, hogy részletekbe bocsátkoznék, szükséges megjegyezni: ez a Teleki Pál közreműködésével készült törvény (preambulumát maga a politikus írta) folytatta a magyar zsidóság numerus clausus-szal megkezdett, az 1938-as első zsidótörvénnyel folytatódó kirekesztését a magyar közéletből, a kulturális és gazdasági színtérről. 

 A tordasi iskola új igazgatója augusztus 1-jétől Kosaras Péter Ákos. Ő az a történelemtanár, aki tavaly egy internetes portálon SS-egyenruhában pózolt. Könyvét egy szélsőjobbos kiadó jelentette meg. A helyi képviselő-testület most mégis alkalmasnak találta a Sajnovics János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Oktatási Intézmény vezetésére. Pályázatában azt írta: az iskola jó hírnevét szeretné öregbíteni.
 
 

Forrás: Origó 2008. május 31. Azt a történelemtanárt választották meg a tordasi iskola igazgatójává, akiről tavaly felkerült egy kép az internetre, melyen SS-egyenruhában látható. Kosaras Péter Ákos akkor hiába védekezett azzal, hogy csak egy történelmi játék miatt öltözött … Tovább »

Forrás: Beszélő 2008. május 7. Az antiszemitizmus a hülyék szocializmusa – szól August Bebel aforizmája. Szálasi Ferenc újrafelfedezett naplója fényesen igazolja a fenti állítást, egyben megvilágítja a „nemzetvezető” gondolkodásának tekervényeit. A korábbi Szálasi-kép revízióra … Tovább »

Forrás: Múlt-Kor 2008. január 22. Fonyó Gergely Ocskay László századosról, az elfeledett második világháborúbeli zsidómentőről szóló dokumentumfilmjét január 23-án, szerdán mutatják be a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban – tájékoztatott az alkotás producere. Az „Ocskay … Tovább »

2008. január 17. / EMIH Az utóbbi hetekben egyre nagyobb vihart kavar a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos törvénymódosítás, amelyet a Parlament nagy többségben elfogadott. Az új törvény lehetővé tenné, hogy egy kisebbséghez tartozó személyek polgári pert indítsanak olyan személyek … Tovább »

Különös technikával védekezik Csoóri Patrubány Miklós vádjai ellen Forrás: Hírszerző 2007. október 25. Valószínűleg nem állja meg a helyét Csoóri Sándor Magyar Nemzet-beli védekezése a Kádár-rendszer mellett hitet tevő, 1957-ben keletkezett nyílt levéllel kapcsolatban – … Tovább »

2007. július 26. Döbbenten tapasztalom, hogy mihelyt politikai színezetű ideológia kifejtéséről van szó, ennek terjesztője annyi szakmai torzítást, képtelenséget és hazugságot tehet közzé, amennyit csak akar – az érintett szakma tagjai ezeket még véletlenül sem korrigálják. Mintha … Tovább »

2007. július 2. Egyre több jel mutat arra, hogy az Izrael-ellenesség köntösében megjelenő új antiszemitizmus Európán belül Nagy-Britanniában talál a legtöbb támogatóra. Annak ellenére, hogy a most leköszönő Tony Blair osztja Washington Izraellel kapcsolatos politikáját, számos … Tovább »

2007. június 18. A Lauder Javne Iskola gyermekei Balla Margit rendezésében-díszleteivel-filmbejátszásaival és lelkesítésével bemutatták a Kolibri Színházban Simon Tamás (1935. dec. 2. –1956. márc. 26.) Don Juan című verses drámáját.           A Szamovár eszpresszó … Tovább »

„Nem bántam volna valami konok kis botrányt”
Závada Pállal beszélget Szántó T. Gábor

Sokan és sokat beszélnek a múltfel­dolgozás szükségességéről. Szüle­tett egy könyv, amely megteszi, amit lehet. Závada Pál A fényképész utókora című regénye írói számve­tés … Tovább »