A szélsőjobboldalhoz tartozókról alkotott kép megváltozott Németországban: a borotvált fejet és a fémbetétes csizmát felváltotta a hosszú, zilált haj, a horogkereszttel díszített ruhakivágás és a drótkeretes napszemüveg mögül kipillantó, tágra nyílt kék szem. 

„A szürrealizmus a gondolkodás diktátuma az értelem ellenőrzése nélkül, és túl minden esztétikai vagy optikai kérdésen. Azaz: az álmok, sejtelmek, látomások világát fölébe helyezi a valóságnak, hisz az álom mindenhatóságában, a freudi lélekelemzésnek abban a tételében, … Tovább »

Horthy Miklós kormányzása alatt nem esett bántódása a muraközi zsidóknak, a németekkel szorosabban együttműködő Szálasi azonban kiszolgáltatta őket a hitleri eszméknek. Ezt Vladimir Kalsan muzeológus mondta a muraközi zsidóság történetét bemutató kiállítás megnyitóján.
 

Komoróczy Géza: A zsidók története Magyarországon című, két kötetes opus magnuma a zsidók magyarországi történelmének közel ezer évét próbálja áttekinteni. A magyar társadalomban, a polgári nemzetben sok száz éve van félreismerhetetlen zsidó komponens. Ezt a kettősséget írja le a könyv: a zsidók nemzetköziségét és részüket a magyar társadalomban. Részletet közlünk a kötetből.

Szombat, a 21. század magyar-zsidó folyóirata

Czifrik Balázs: Emlékezetközösség
Az emlékezetközösség fogalmát sokfelől lehet értelmezni: Trianon felől, a Holokauszt felől, és persze a Rákosi-diktatúra felől. Van miből válogatni. Nálunk, a Kárpát-medencében külön érdekesség, … Tovább »

Magyarországnak nincs szüksége embermentő intézkedésekre. Éberségre azonban igen. A napokban kaptam egy elektronikus levelet egy ilyen e-mail címről: “mindenzsidolognifog”. 

A 42-es terv

A varsói gettó több mint két éve, 1940 októbere óta zárt terület. Rendeleti erőszakkal összezsúfolt mintegy fél millió lakosából már csak kb. hatvanezren élnek a járvány, az éhínség és a nyári nagy deportálások miatt. A megmaradtak kétharmada engedéllyel rendelkező … Tovább »

Hatvanhét éve szabadult fel a pesti gettó, a II. Világháború kétarcú
fővárosi torzszülöttje. A gettólét rengeteg halottat követelt, ám több
mint 70 000 ember menekült ott át – ha embertelen körülmények között is –
egy újabb életbe.

Martonyi János külügyminiszter úgy fogalmazott, “a vészkorszak idején a
magyar állam megmérettetett, és könnyűnek találtatott”. “Nem tudta
megvédeni állampolgárait”, elpusztításukhoz – igaz, megszállás alatt –
segítséget nyújtott, s hozzátette: ez az egész nemzet tragédiája.

Szokatlan hírrel került tavaly a Hugo Boss ruhagyár a világsajtó
címoldalára. A nemzetközi hírű német divatház ezúttal nem valamilyen új
öltönyfazonnal, hanem a háború előtti működésének eddig homályban maradt
részleteivel keltett figyelmet.
 

Színház – Kényszer szülte profilbővítés a Bethlen téren
Ismét feltűnik Budapest életében egy régi-új színháznév, a Bethlen Téri
Színház: ez az eredeti helyén nyílik meg újra, viszont nem egészen az
eredeti névvel, mert a háború előtt nem „színháznak”, hanem „színpadnak”
nevezte magát

Van-e valóságalapja az antiszemitizmus általa vázolt koncepciójának,
vagy a szerző önsorsrontóan – az 1930-as évek zsidóellenes szellemétől
befolyásolva – bírálja a zsidóságot? Mennyiben lehet érvényes Tábor Béla
kritikája a mai (magyar) zsidóságra? Mennyiben
változtatja meg a holokauszt és a zsidó állam megalakulása az általa
felvázolt gondolati kereteket?

A neokonzervatív Welt napilap szerint sem a baloldaliak, sem a
konzervatívok, sem a liberálisok nem igazi demokraták Magyarországon.

A bécsi Der Standard írása szerint Orbán “önkényuralmi rendszert” épít
ki Magyarországon, majd a szerző párhuzamot vont Vlagyimir Putyin orosz,
Hugo Chávez venezuelai elnök, Recep Tayyip Erdogan török kormányfő és
Orbán Viktor hatalomgyakorlási módja között, mondván, mindegyik esetben
olyan berendezkedésről van szó, amely “már nem demokrácia, de még nem is
teljesen diktatúra”. 

“Valószínűleg nem a zsidókkal szemben ellenérzéseket táplálók aránya növekedett meg hirtelen, hanem azoké, akik a felmérés során vállalják zsidóellenes érzületeiket. A változás mögött sejthetően a »Jobbik-hatás« áll, azaz az antiszemita nyelv legitimmé vált a közbeszédben.”

Ortodox zsidók jeruzsálemi nagygyűlésén a résztvevők egy része a náci
haláltáborok egyenruháját idéző fekete-fehér csíkos ruhában vonult fel,
így akarván tiltakozni az ellen, hogy az izraeli társadalom szekuláris
többsége „üldözi” őket.

A felmérések szerint Magyarországon a lakosság aránylag nagy csoportja
szélsőségesen előítéletes. Különösen a választások éveiben nő a
zsidósághoz negatív érzelmeket társító antiszemiták száma.

Tóth – Balogh II, Laborcz, Kirádi, Szűcs Sándor, Balogh I, Suhai,
Szusza, Zsengellér, Sárdi, Várnai… Emlékszik még valaki erre a csapatra?
Ők hódították el az első helyet 1945-ben a “Budapest” bajnokságnak
nevezett vetélkedőn, majd az 1945-46-os országos ill. az 1946-47. évi
Nemzeti Bajnokságon.

Interjúnkban Moti keren egyarán beszél Régiónk kutúrális gazdagságáró, saját zsidó múltjáról és cége stratégiáiról

1.
Kabátomat már a kezemben tartottam, de hirtelen elfogott a bizonytalanság:
„Menjek ma tanítani, vagy ne menjek?”
Szörnyű idő van, nyirkos és hideg. A tanítványom messze lakik, csaknem fél mérföldnyire. És amúgy is, minek ez az egész? Hogy egy fiú fejébe töltögessem a héber … Tovább »