Békeidőben még sohasem érte ilyen kihívás Izraelt – így értékelte több
kommentár az elmúlt napokban kibontakozó közel-keleti eseményeket. A
kairói izraeli nagykövetség elleni támadás, Törökország fenyegető
fellépése és a palesztin államról szóló ENSZ-szavazás körüli kampány
„diplomáciai cunamiként” csaphat le a zsidó államra, véli egy Izraelbe
akkreditált európai diplomata.

Huszonkét iraki síita zarándokot mészároltak le feltehetően szunnita
radikális iszlamista fegyveresek hétfő este a nyugat-iraki el-Anbár
tartományban – közölte a rendőrség.

A budapesti amerikai követségi Wikileaks-en kiszivárogtatott táviratai
arról panaszkodnak, hogy nincs „összefogás” zsidók és cigányok között a
Jobbik ellenében, hiszen mind a két csoport nagyon megosztott. 

Az Egyesült Államokat 2001-ben ért terrorcselekmények legendák és
összeesküvés-elméletek ezreit ihlették az elmúlt tíz évben. Cikkünkben
ezekből szemlézünk, megmutatjuk, miért alakulnak ki e teóriák, milyen
veszélyeik vannak, és hogyan érdemes ellenük küzdeni – már ha egyáltalán
lehet.

Az örök magyar határpör folytatódik. A kavicsot a pocsolyába ezúttal Kertész Ákos író dobta be, aki szerint a magyar nép „genetikailag alattvaló”, „röfög és zabálja a moslékot, és nem akar tudni róla, hogy le fogják szúrni”. Kertész kemény írására meg is jött a reakció jobbról, akik ismét magyargyűlöletet és Landeszmann rabbit kiáltottak. Nincs új a nap alatt, csak ugyanaz a dühödt és szomorú frusztráció balról-jobbról.

2013 őszére elkészül Münchenben a Barna Ház (korábban Palais Barlow)
helyén épülő NS-Dokumentációs Központ – a nemzeti szocializmusra
emlékeztető és oktató intézmény, amelynek kijelölt vezetője Irmtrud
Wojak történész. Wojak tudományos pályáját teljes egészében a Holokauszt
kutatásának szentelte.

Mind a palesztin, mind az izraeli társadalmat a saját fennmaradásukat
veszélyeztető belső konfliktusok sújtják. Így, amíg a felek egymással
harcolnak és kölcsönösen okolják egymást a kialakult helyzetért, nem
kell ezekkel a belső problémákkal szembenézniük. Ezért – a jelek szerint
– akár harmadik intifádával, akár nélküle, a palesztin-izraeli
konfliktus tovább folytatódik.

Uri Asaf költő és festő héber műfordítóként sem ismeretlen a Szombat olvasói előtt. Másfél évvel ezelőtt, vers-, próza- és lapunk internetes honlapján olvasható midrásfordításai után, nem kevesebbre szánta el magát, mint a Zohár magyarítására, ami – ha minden igaz – az … Tovább »

György Péter: Apám helyett. Magvető Kiadó. 2011. 3490 forint.

Az utóbbi években számos, szülőkről, elsősorban apákról szóló visszaemlékezés látott napvilágot magyarul, s ezek között kitüntetett helyet foglalnak el azok, ahol – a szülőhöz való viszony … Tovább »

A pécsi zsidóság közelmúltját érintő áttekintéstől semmiképpen sem várható tárgyilagosság és távolságtartás, amennyiben ez a visszapillantás teljességgel személyes jellegű lesz. Arról szeretnék elsősorban beszámolni – mesélni -, amit gyermekfejjel láttam, hallottam és … Tovább »

A mintegy 150 éves török uralom (1543-1686) Pécs városképét és népességét jórészt balkáni jellegűvé alakította, a középkorban kialakult utca és térszerkezetet azonban alapvetően nem változtatta meg. A várost a 17. század végétől többször elpusztították keresztény seregek. … Tovább »

Háy János író már elöljáróban leszögezte, hogy a
népi irodalommal szellemében sem, poétikájában pedig végképp nem érez
semmiféle közösséget, költészete számára nem mondjuk Nagy László, hanem
az avantgárd és a huszadik századi angol-amerikai líra jelentett
folytatható tradíciót. 

Szombat, a 21. század magyar-zsidó folyóirata
 

Megjelent a Szombat szeptemberi száma
 

Pécs, múlt, jelen:

Schweitzer Gábor, Stark András, Vörös István

Vörös István: Pécs belváros török és zsidó emlékei

Pécs városképének tartósan törökös … Tovább »

Az iráni elnök szerint Izraelnek nem lesz helye a közel-keleti térségben a palesztin állam megalakítása után. 

„Másfél órát álltam sorba a dedikálásra várók között, egyik kezemben Gyurcsány könyve, másikban a CD a városgazdálkodási javaslatommal. Mikor sorra kerültem, megmondtam, hogy két éve sikertelenül próbálom eljutatni hozzá az anyagot, mert a tanácsadói féltékenyen őrzik őt. Nevetett, de pár nap múlva fogadtak. Később az egész elakadt a pénzügyminisztériumban – Keller László levelét őrzöm, aki hosszasan bizonygatja, hogy ami másutt igen, Magyarországon miért nem működik.” 

Újra Pozsonyi Piknik Újlipótvárosban. Balkon-koncert Pozsonyi úti erkélyeken és borárverés is várja az érdeklődőket a Pozsonyi úton.

A lázadók az egész fővárost elfoglalták, Moammer el-Kadhafi
főhadiszállásának kivételével – jelentette hétfőre virradóra az
al-Dzsazíra. Az utcán tömeg ünnepli a vezér bukását. Kadhafi az
al-Arabiya tévé szerint a Tripoli keleti részében lévő Tajura-Cardiac
kórházban van; azt egyelőre nem tudni, hogy ott kezelik vagy oda
menekült. A diktátor két fiát már elfogták. Lapértesülés szerint a
magyar ügyvivő jól van. 

„1949-50-ben jártunk el a templomba. Egy este hazajött a papám, és azt mondta jiddisül a mamámnak: képzeld, elveszik a zsinagógát. Kezdődtek az antiszemita – „cionistának” – mondott szovjet orvosperek, beszélték, hogy minden zsidót ki fognak telepíteni innen Kárpátaljáról is Birobidzsánba, az úgynevezett zsidó autonóm köztársaságba, a keleti határvidékre.”

A brutális csepeli sorozatgyilkosság az utolsó csapás lehet a fővárosban
élő hajléktalanokra. A budapesti városvezetők többsége elhatározta,
hogy hadba száll ellenük. Ehhez nem is kell jobboldalinak lenni. 

Szerintem egy nő sokkal empatikusabb és jobb válságkezelő. Bár a gender
közgazdaságtan szerint ebben nincs különbség, én mégis úgy látom, hogy
optimistábbak és válságtűrőbbek vagyunk.