Egy bécsi magyar lány meséli…

Egyetlen zsidó tanuló vagyok a Goethe nevét viselő bécsi 14. számú reálgimnázium hatodik osztályában. Nevem Szigetvári Éva, tizenöt éves vagyok. Már harmadik éve koptatom a bécsi utcaköveket, szüleim tartós kiküldetése okán kerültem … Tovább »

Emlékszel?

Már Breslau, a mai Wroclaw körül folytak a harcok. A túlnyomó többségükben csontvázzá éheztetett emberek, ha volt még annyi erejük, hogy felemeljék fejüket, éjszakánként látták a sorozatvetők éles fénycsóváit, amint csíkokra szabdalják a mennybolt sötét kárpitját. … Tovább »

Emlékek 1944 teléről

Ha a budapesti utcák, terek, házak mesélni tudnának, olyan történeteket hallanánk, amelyek a legvakmerőbb írói fantáziát is felülmúlnák. Talán jobb, is, ha mi, a későbbi korban születettek csak az áruval zsúfolt üzletek kirakatait látjuk, a gyerekzsivajtól … Tovább »

EMLÉKEZÉS

A múlt év októberében – fiataljai kezdeményezésére – a nyugat-németországi Allendorf városa találkozót rendezett az egykor itt működő (Buchenwaldhoz tartozó) koncentrációs tábor kétszáz magyar származású női foglya részére. Ezen a többnapos rendezvényen ismerkedtem … Tovább »

Napjainkban még a szélsőjobboldali, nyíltan zsidózó sajtótermékek (Hunnia, Szent Korona) szerkesztői is óvakodnak a nyilaskeresztesek rehabilitálásától. Szálasi Ferenc majd’ hat hónapos rémuralma, az a tény, hogy feltétel nélkül, az utolsó utáni pillanatig kiszolgálta a nácikat, … Tovább »

(Részletek egy hosszabb tanulmányból)

A Szegedi Új Nemzedékben már a német megszállást követő napokban megsokszorozódott a zsidókkal foglalkozó cikkek száma. A rendeletek nyomán pedig még élesebbé váltak a zsidóellenes kirohanások. Április 1-jén a lap örömmel nyugtázta, … Tovább »

Az újvidéki sakkolimpián a magyar női csapat (a három Polgár-lány és Mádl Ildikó) aranyérmet szerzett, immáron másodszor a sakkolimpiák történetében. A Nemzeti Sport, híven az elmúlt majd egy évtized hagyományaihoz, az olimpia idején rosszindulatú kárörömmel figyelte a Polgár-lányok … Tovább »

A véletlen adta kezembe – antikvárium polcáról emeltem le – a Modern Könyvtár Gömöri Jenő által szerkesztett értékes füzetsorozatának egyik, 1912-ben megjelent példányát, amely a 104-105. számot viseli. Ebben láttak napvilágot a rendkívül termékeny és sokoldalú – de ma már alig-alig … Tovább »

Egy zsidó politikus a dualizmus korában

Nagy és bonyolult gazdasági-társadalmi folyamatok nemcsak az általuk érintett tömegek és az általában a nagy mennyiségek szintjén és léptékében vizsgálhatók. Nemegyszer annál jobban (vagy legalábbis nem rosszabbul, de mindenképpen más … Tovább »

avagy mit ér, ha történész a hadügyér?

Nyomban el kell oszlatnom egy félreértést: súlyosan téved, aki azt hiszi, hogy bármi bajom van a nagy királlyal. Ellenkezőleg: régi tisztelője vagyok Hunyadi Mátyásnak, a törökverő Hunyadi János fiának, aki a középkor végén néhány … Tovább »

Beszélgetés Márványi Péterrel

JANUÁR KÖZEPÉTŐL KEZDVE négy héten át óránként hallhattuk tudósításait a rádióban és a tévében. Magyar újságíró Jeruzsálemben? Szabad ilyen veszélynek kitenni egy tudósítót? A rádióban azt sem tudták, mikor jön haza. Találkozásunkkor … Tovább »

Dr. Feldmájer Péter portréja

Ha a nevét hallom, először mindig ugyanaz a kép villan elém. MIOK-közgyűlés a nyolcvanas évek végén. Csokornyakkendő, elegáns öltöny, díszes kipa, egyszóval ünnepélyes öltözet, aminek némiképpen ellentmond a kócos frizura s a lebegő vörös … Tovább »

Hagyd a népedet elpusztulni:

könyörülj rajta, Istenem.

Süllyedjen el a vesszőkosár,

hagyd a kőtáblát üresen.

Száradjanak le húrjai

hárfáiknak az ágakon.

Ének ne csalja szenvedésbe,

nyelje el őket Babilon.

Ne váljon többé szét a tenger.

Ég eledelt … Tovább »

Beszélgetés Mezei Andrással

A politika szembefordíthatott országokat egymással, rokonokat igazán, véglegesen nem szakíthatott el egymástól. A rendszerváltás óta pedig felértékelődött ez a népi diplomácia. Építeni lehetett a kölcsönös barátkozásra, turisták, barátok, költők … Tovább »

A Popper Péter pszichológussal készített szép interjú (Szombat, 1991/1.) indított arra, hogy elgondoljam: definiálható-e a zsidóság mint lelkiállapot? Könnyedén elvethető-e az etnikai, nemzeti, nemzetiségi, vallási, kulturális meghatározottság elsőbbsége, a helyébe igazabb, találóbb … Tovább »

Ajánlhat-e valamit a tudomány az antiszemitizmus ellen? Alapvetően újat, az eddiginél sokkal jobbat nem. De azért a tudományos megközelítés és a tudományos tapasztalat segíthet e kérdés elemzésében, és az elméleti tisztázásnak gyakorlati haszna is lehet.

Előítélet

A tudományban … Tovább »

Meditáció másságról és megértésről Szentágothai János professzorral

Pár héttel a Keresztény-Zsidó Társaság megalakulása után került sor erre a beszélgetésre Szentágothai János professzorral – valójában meditációra, melynek e sorok följegyzője leginkább hallgatója volt … Tovább »

IZRAEL NEMZETI ÜNNEPE egyúttal a zsidóság ünnepe is, a vallásos, a nemzeti érzésű és az asszimiláns zsidóké egyaránt. Úgy érzem, hogy Izrael puszta léte és az a tudat, hogy van egy olyan ország, amely szükség esetén minden zsidót hajlandó befogadni, növeli minden zsidó önérzetét … Tovább »

 Régi igazság, amit banalitása ellenére Petőfi Sándor versbe szedett, hogy a tervek csak egy valamire jók, arra, hogy füstbe menjenek. Körülbelül esztendeje, hogy az egyesület felemás közgyűlése után megválasztott vezetőség felkérésére Kovács Dénes szerkesztőtársammal kézbe … Tovább »

1991. március 24-én, vasárnap, Magyarországon első ízben megtartják a zsidó kultúra napját a Marcibányi téri Művelődési Központban.

A délelőtt 10 órakor kezdődő és az éjszakába nyúló előadássorozat keretében változatos műsorban gyönyörködhet a közönség. Lesz hóra-táncház, … Tovább »