Az  Orbán-kormánynak nem az inkompetens ellenzéktől kell tartania, hanem sokkal inkább saját  politikusaitól. A fiatal és arrogáns magyar kormánypolitikusok külföldi szereplése nemcsak károkat okoz a fideszeseknek, de pökhendi kijelentéseikkel, trükközéseikkel már sikerült elérniük, … Tovább »

Mások mellett elsőként tiltakoztunk itt, a Szombat hasábjain, hogy Tormay Cécile utcát kapjon. Elértük célunkat.
Ki se helyezik az új utcanév-táblát, így csak “papíron” és úgy is csupán két hétig létezik Tormay Cecile-ről elnevezett közterület Budapesten – értesült a Népszava.

A … Tovább »

ZSVK közgyűlés és elnökbuktatási kísérletek a Mazsihiszben

Egy kutatócsoport szisztematikusan gyűjti a pártállami időszak zsidó ügyekkel kapcsolatos dokumentumait. Már azt, ami megmaradt belőlük.

Nagy mérkőzésre számíthat a Jobbik abban a perben, melyet a párt indított egy nemzetközileg is jegyzett holokauszt-szakértővel szemben, aki egy nyilatkozatában tavaly lenácizta őket. Karsai László tudományos kutatásokkal akarja igazolni, hogy a Jobbik náci jegyeket mutat, viszont jogászok … Tovább »

Az ügyről az AFP is beszámolt.

Az Aranycsapat 12. tagjaként emlegetik, sportrajongók családtagként szeretik, hiszen évtizedekig lakások állandó vendége volt – a hangja mindenképpen. Elmúlt kilencven éves, de még mindig sportosan vezet, mindennap több újságot olvas, feleségével moziba jár, s készül a londoni olimpiára, ahol újra mikrofont ragad. Május 25-én a FIFA egyik legrangosabb díját, a nemzetközi szövetség érdemrendjét kapta meg Budapesten.  

Andrew Baker rabbi, az EBESZ elnök antiszemitizmus elleni küzdelemmel megbízott képviselőjének jelentése Magyarországról, 2012. március 21-23.
 

A Jobbik szónoka április 3-án a Parlamentben szükségesnek tartotta, hogy pészah és húsvét ünnepét megelőzően, s néhány nappal a Holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapja előtt a tiszaeszlári Solymosi Eszterre és a zsidókkal szembeni vérvádra emlékeztessen.

Állami léte talán legnehezebb időszakát éli Izrael. A mindent felülíró, második holokauszt rémképét előrevetítő iráni atomfenyegetettség mellett “hagyományos” problémái, a palesztin kérdés és a nemzetközi megítélés romlása is egyre súlyosabban nehezedik Tel-Avivra. Tavaly ősz óta a pártok sorozatos tisztújítási eredményei is azt mutatják, hogy az ideológiai hovatartozást felülírják a biztonsági kérdések.

Az Amerikai Népszava adta hírül, hogy Kertész Ákos író Kanadába távozott, és a hatóságoktól menekültstátuszt kért. Az író közleménye szerint az ellene indított hecckampány során fizikai fenyegetés is érte, s „nem számíthatott arra, hogy Magyarországon védelemben részesül”.

Magyarországnak nincs szüksége embermentő intézkedésekre. Éberségre azonban igen. A napokban kaptam egy elektronikus levelet egy ilyen e-mail címről: “mindenzsidolognifog”. 

A matematikusok csendes emberek, megszokták, hogy csak egymást értik, örültek annak,
hogy jött valaki a köreiken kívülről, aki bemutatta, hogy a matematika
fontos, a magyar matematika világszínvonalú. Olyan sok jót mondtak
rólam, hogy el se hittem. Teljesen szokatlan volt. (Czeziel Endre)

Garas Dezső művészete aranykort idéz. Sándor Pál rendező, igaz társa
tudná legjobban megrajzolni a Kossuth-díjas művész portréját. A közönség
szeretete vette körül. Az ironikus, kicsit borús hang mindig az
emberért, a jobbért szólt bátran, és mindig vállalva tévedéseit. Erről
szól ez a kis történet.

Az egyiptomi tábornoki kar felgyorsította a folyamatban levő,
háromlépcsős parlamenti választásokat, miáltal az országnak már február
utolsó hetében kormánya lehet. Alig tagadható, hogy a döntésben súlya
volt azoknak a véres összecsapásoknak is, amelyek karácsony előtt és
után a brutális biztonsági erők és a katonai kormányzás lezárását
követelő tüntetők között lezajlottak.

Több ezer demonstráló vonult utcára tegnap este egy Jeruzsálem melletti
településen, ahol korábban ultraortodox zsidók csaptak össze
rendőrökkel, írta tegnap a Haaretz izraeli lap. A tüntetést jogi
aktivisták szervezték, akik a demokráciáért és nemek közti egyenlőségért
küzdenek.

Az 1990 utáni történetírásban is a Horthy-rendszer kapcsán a korszak
antidemokratikus, autoriter, félparlamentáris jellegét szokás döntően
hangsúlyozni. Mintha elfelejtődnék az, hogy a rezsim negyedszázada nem
csupán ezért nem tartozik a magyar história fényes lapjai közé, hanem
azért sem, mert rendkívüli társadalmi igazságtalanság…