Összesen 148 találat (21 - 40) : Németh Ferenc.
Elindult az elhagyatott zsidó temetők hosszabb távra tervezett rekonstrukciós programja a magyar állam támogatásával. Első körben 400 millió forintot oszthatott szét a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány 50 pályázónak, akik közül időközben 5 visszalépett. A többiek … Tovább »
Borgula András a Gólem Színház új premierjéről, a Kiválasztottakról, melyben hirtelen eltűnnek a zsidók…
Újabb zs-kategóriás abszurd paródia, önfeledt zsidózás zenei aláfestéssel? Zsidók nélkül, mert ők most ugyebár eltűntek?
Gondoltam, érdekes lenne az a helyzet, … Tovább »
Zsidókérdés 1917 – “Zsidókérdés” 2017
Száz éve, 1917-ben jelent meg a nevezetes zsidókérdés vita a Huszadik Század című folyóirat hasábjain. Ebből az alkalomból a Szombat az alábbi körkérdést intézte a magyar szellemi élet több mint hatvan képviselőjéhez.
Száz … Tovább »
„Üdvözöljük az Amerikai Egyesült Államok elnökének döntését, amely Izrael fővárosaként ismeri el Jeruzsálemet. Reményeink szerint minél több állam – beleértve Magyarországot is – követni fogja az amerikai példát” – írja online petíciójában Gerő … Tovább »
Üdvözöljük az Amerikai Egyesült Államok elnökének döntését, amely Izrael fővárosaként ismeri el Jeruzsálemet.
Úgy gondoljuk, hogy ez az elismerés garantálja a különféle – zsidó, keresztény, muszlim – vallási hitekhez tartozó emberek számára a szakrális helyek tiszteletét … Tovább »
Városrész lakók nélkül – pár éven belül ilyenné válhat a budapesti bulinegyed.
Délután négy-öt körül már kezdenek szállingózni a turisták. A nagyüzem este tíz-tizenegy körül indul, szinte megrohamozzák a környéket az emberek, hajnali kettőig-háromig nagy a zaj, … Tovább »
“A nagymama azt mondja, itt van eltemetve az a lány is, aki a szomszéd házban lakott,
mindjárt a nagymamáék mellett. Ott lőtték le a Liszt Ferenc téren, amikor egyszer kenyeret
hozott valahonnan. Napokig ott feküdt temetetlenül, a kenyeret sem vette el mellőle senki.
Letakarták egy barna … Tovább »
Minikonferenciát szervezett Magyarország tel-avivi nagykövetsége azzal a céllal, hogy elősegítse az új izraeli gyógyszerek magyarországi klinikai vizsgálatait.
A külképviseleten megszervezett, “Magyarországon találja meg EU-partnerét!” című fórumon az izraeli egészségipar … Tovább »
Részlet az idei könyvhétre megjelenő, A felperzselt ország című kötetből.
Megdöbbenéssel figyeljük mind a Soros Alapítványt, mind pedig Soros György személyét az utóbbi időben ért nemtelen támadásokat
Életének 86. évében, 2016. május 11-én elhunyt Réz Pál Széchenyi-díjas irodalomtörténész, műfordító, szerkesztő. “Hangos memoárja” – életútinterjúja, melyet Parti Nagy Lajos készített vele, nemrég látott napvilágot. Ennek részletével búcsúzunk tőle.
85. születésnapjára tisztelgett a legendás irodalmi szerkesztő, a Holmi folyóirat alapító főszerkesztőjének munkássága előtt a Magvető Kiadó. Réz Pál és Parti Nagy Lajos beszélgetőkönyve, a Bokáig pezsgőben nemcsak egyszerű élet- és pályarajz, hanem sok anekdotával fűszerezett beszámoló a kortársakról – írókról, költőkről, pályatársakról és barátokról. Szereplői Déry Tibor, Németh László, Illyés Gyula, Tamási Áron, Szabó Lőrinc, Juhász Ferenc, Csurka István, Petri György, Weöres Sándor és sokan mások, akikkel Réz Pál együtt élte át a magyar irodalom egyik aranykorát.
– Nyíltan fölvállaljuk: nem értünk egyet az emléktáblával – bocsátja előre Németh Zsolt, a siófoki roma nemzetiségi önkormányzat elnöke, a rendhagyó történelemóra ötletgazdája; filmvetítés és történészi előadás Horthyról, mielőtt a siófoki képviselő-testület e hónap végén döntene: legyen-e Horthy-emléktábla a Thanhoffer-villa falán, mely 1919-ben Horthy Miklós főhadiszállása volt.
A Magyar Nemzet által közölt információ, mely szerint Petrás Mária nem lépett fel a Magyar Sziget rendezvényein, végül nem bizonyult helytállónak: egy alapos facebook felhasználó utána járt és megtalálta a Magyar Sziget 2003. augusztus 13-i programját, ahol a fellépők között … Tovább »
Szabadság?! – Szabadságértelmezések szabadon egy éjszakán át
Mit tudhatunk meg magunkról és magyarságunkról…
„Zsidónak lenni”, a magyar (és nemzetközi) társadalmi életre vonatkozólag legbonyolultabb, legmeghatározatlanabb, akár kívülről értik valakire, akár az illető önmeghatározásáról szól.
Az ügyészség úgy döntött, nem indít nyomozást ellene holokauszttagadásért, pedig Németh György szerint tényleg nem volt roma holokauszt Magyarországon. A szociológus-közgazdász a Mandinernek elmondja: „Európa utolsó etnonacionalizmusa” épül a szemünk láttára; a cigányság „foglyul ejtette önmagát”; és szerinte nem igaz, hogy a többségi társadalom okozza a cigányság problémáit. Németh úgy látja: „ha az akadémiai szférában lennék, vagy bekényszerültem volna a sorba vagy átvágták volna a torkom”.
A Jelenkor márciusi számát a lap által rendezett, Az emlékezés feladata című konferencián elhangzott beszélgetés részletével ajánljuk. Németh Gábort, Szántó T. Gábort és Ungváry Rudolfot György Péter kérdezte.
“Magyarországon nem volt cigány holokauszt, elég sok országban volt. Voltak cigányokkal szembeni atrocitások, de nem volt.”- ez volt az a mondat, ami miatt több civil szervezet is feljelentést tett a jobboldali lapokba publikáló Németh György ellen. A közgazdász-szociológus egy konferencián fejtegette az idézett elméletét február közepén.
A Petőfi Irodalmi Múzeum a Holokauszt emlékév keretében november 25-én kedden nyitja meg “a törés a szavakban van” – Holokauszt-emlékezet és irodalom című kiállítását, november 28-29-én pedig Trauma – Holocaust – Literature címmel rendeznek nemzetközi tudományos konferenciát.