Az 1.8 milliárdos örökjáradékkal kapcsolatos sakkjátszmában a Mazsihisz újabb lépésre szánta el magát. A korábbinál nagyvonalúbb ajánlatot tett Köves Slomónak, az EMIH vezető rabbijának. Levele tartalmát a Mazsihisz mindjárt nyilvánosságra is hozta honlapján. Eszerint „az első évben 150 millió forintnyi forrást bocsátana az EMIH rendelkezésére, amelyet a későbbiek során évenként emelne”.

Martonyi János külügyminiszter szerint a több tízezer honfitársunkat megmentő Raoul Wallenberg egykori svéd diplomata emléke az egyik legfontosabb kapocs, amely összeköti Magyarországot és Svédországot.

Martonyi János külügyminiszter úgy fogalmazott, “a vészkorszak idején a
magyar állam megmérettetett, és könnyűnek találtatott”. “Nem tudta
megvédeni állampolgárait”, elpusztításukhoz – igaz, megszállás alatt –
segítséget nyújtott, s hozzátette: ez az egész nemzet tragédiája.

Rendkívül éles hangú levélben kifogásolták a Mazsihisz vezetői az állami
örökjáradék tervezett újraosztását. Ne gondoljuk, hogy egyedi esetről
van szó: Németországban és Csehországban is elfajuló vitákhoz vezetett,
amikor újonnan fellépő zsidó közösségek az állami támogatás megosztását
igényelték

Megszületett a megállapodás a holokauszt túlélőinek juttatandó támogatás
kifizetéséről; a kifizetések január első felében megkezdődhetnek –
közölte Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kedden.

December 14-én ismét leültek tárgyalni a zsidó felekezetek, valamint
az állam képviselői, hogy áttekintsék az állami örökjáradék
újraosztásának kérdéseit. A tárgyalásokat Gál András Levente államtitkár
szorgalmazta, hogy kibillentse a holtpontról a folyamatot.
 

Cardin szenátor, aki személyesen nem vett részt a bizottság múlt pénteki
meghallgatásán, utólag nyilatkozatot csatoltatott a meghallgatás
jegyzőkönyvéhez. A testület társelnöke felszólított a helsinki folyamat
emberi dimenziójáról 1989-ben megtartott koppenhágai konferencián
elfogadott, az antiszemitizmust elítélő dokumentum rendelkezéseinek
végrehajtására. 

Gál András Levente előkészítő egyeztetést kezdeményezett az örökjáradék
kifizetésének rendjéről a zsidó közösségek képviselőinek részvételével
tartott csütörtöki tanácskozáson.
 

A Claims Conference tárgyalásai a német kormánnyal újabb eredményre
vezettek: mintegy 16 ezer Holokauszt-túlélő, akik eddig kimaradtak a
kárpótlásból, most esélyt kaphatnak erre.
 

Gál András Levente kormánybiztos előkészítő egyeztetést kezdeményezett
az örökjáradék kifizetésének rendjéről a zsidó közösségek képviselőinek
részvételével tartott csütörtöki tanácskozáson.

Néhány fiatalabb rabbi olyan közösséget épített föl, amelyre erkölcsileg és némileg már anyagilag is támaszkodhatnak. Függésük a központtól csökkent, a civil kurázsi ezzel párhuzamosan nőtt, hasonlóképpen a fiatalabb nemzedék elégedetlensége a hitközségi állapotokkal.  A sajtóban történt nemzedékváltás mellett ez áll a temetői botrány hátterében.

Átadták a magyarországi zsidókért idei díjait Manninger Jenőnek, a Zalai
Megyei Közgyűlés fideszes elnökének és Suchman Tamásnak, a
Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (MAZSÖK) felügyelőbizottsága
elnökének vasárnap Budapesten. A szintén idei kitüntetett Rosinger
Oszkár, a Karcagi Zsidó Hitközség nyugalmazott elnöke nevében
unokaöccse, Csillag Dávid vette át a díjat, míg Dávid Moskovits rabbi
későbbi időpontban veszi át az elismerést.

A Mazsihisz elnökével, Feldmájer Péterrel és a szervezet ügyvezető
igazgatójával, Zoltai Gusztávval folytatott megbeszélést Mesterházy
Attila pártelnök-frakcióvezető és Steiner Pál országgyűlési képviselő –
tájékoztatta az MTI-t kedden az MSZP.

Két nap alatt tucatnyi magyar politikussal és egyházi vezetővel tárgyalt
a világ reformzsidóságának két csúcsvezetője Stephen Fuchs rabbi, a
World Union for Progressive Judaism (WUPJ) elnöke és Leslie Bergman, a
szervezet európai vezetője.

A Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség a 2012. január 1-én életbelépő
új egyházi törvény ellenére továbbra is hitközségnek, vagyis vallási
szervezetnek és nem egyesületnek tekinti magát, és bízik benne, hogy a
Parlament döntése alapján jövőre is egyházi státuszban tud majd működni.
 

Évi bő másfél milliárd forintos állami járulékot kellene a kormány
szerint elosztaniuk maguk között a zsidó egyházaknak. A pénzt egy
1999-es, állammal kötött szerződés alapján most a Mazsihisz kapja, de az
új egyházi törvény nyomán a közigazgatási tárca hajlik arra, hogy a
többi zsidó egyház is kapjon belőle.

2011. szeptember 23-25 közt rendezte meg a Debreceni Zsidó Hitközség a
XII. Magyarországi és Határontúli Hitközségek és Szervezetek
találkozóját, melyen a résztvevőkön túl számos közéleti és politikai
vezető személyiség jelent meg.

A „Kertész Ákos-ügy”, a zsidóság és a Holokauszt oktatása, a Mazsök kuratóriuma, valamint az állam által fizetett örökjáradék esetleges újraosztása szerepelt a szeptember 22-i zsidó kerekasztal napirendjén. 

Új kuratórium (és felügyelőbizottság) áll a Magyarországi Zsidó Örökség
Közalapítvány (Mazsök élén) – legkésőbb ez év szeptemberétől. A
kétharmad részben kicserélődött testület a honi zsidó politikában
felborult erőviszonyokról tanúskodik.

Demonstratív „istentiszteleten” tiltakozott az új egyháztörvény ellen
ifjabb Hegedűs Lóránt. A Jobbik-közeli református lelkész a zsidókat és a
Hit Gyülekezetét ostorozta, de saját egyházi vezetőinek, a parlamenti
képviselőnek és az árulóknak is üzent vasárnapi prédikációjában: Isten
tüzes ítélete, kiátkozás és feljelentés is szóba került a Hazatérés
templomában