Kiállított Múlt – Befogadó Jelen?

A Csillagos Házak és Toronyi Zsuzsanna, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár igazgatója kapta idén a Hanukatalizátor-díjat – közölte a Bálint Ház csütörtökön az MTI-vel.

Aki gyűlöletet kelt, az arra számíthat, hogy a magyar jogrendszer nem hagyja annyiban tettét – jelentette ki Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Zsidó Közösségi Kerekasztal szerdai ülése után újságíróknak.

1915 augusztusában, amikor éppen zajlott az I. világháború, nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt a Magyar Zsidó Múzeum. Jelenlegi helyén, a Dohány utcai zsinagóga mellett már 83 éve működik. A múltról és a jövőről, a hagyományról és a megújulás együttéléséről beszélgettünk Toronyi Zsuzsa igazgatóval.

A magyar tudományos és gazdasági életben komoly sikereket elért zsidó származású tudósoknak, feltalálóknak állít emléket a budapesti Közlekedési Múzeum szerdától látható Sorsok és találmányok című kiállítása.

1989-ben nemcsak az emlékezet szabadult fel, hanem az ellenséges érzület is.

Az államszocializmussal szembeni egyszerűsítő vélemények közös hibája, hogy mindazt, ami 1989 előtt volt, szokás rossznak tartani, és ami ellen az 1945 utáni politika fellépett, azt utólag sokan hajlamosak … Tovább »

Szegeden – ahogy ez számos magyar zsidó közösségben történt – a deportálásból vagy munkaszolgálatból visszatért zsidók maguk állítottak emlékművet elpusztított testvéreiknek.

Rendhagyó kiállítás nyílt a Klauzál téren

A Magyar Zsidó Levéltár 2014. december 14. vasárnap, 10:00 órától a budapesti Goldmark teremben tartja “A zsidók helytörténete Magyarországon – kutatás – és kiállítás-módszertani” konferenciát.

Kovács Mónikával a Holokauszt oktatásáról beszélget Gadó János

A magyarországi holokauszt természetrajzát mutatja be angolul írt naplójában Mádi Mária egykori keresztény orvos, aki zsidó barátnőjét és annak unokaöccsét bujtatta saját lakásán a vészkorszak napjaiban Budapesten – erről írt honlapján a The Washington Post annak kapcsán, hogy e naplót tavaly ajándékozták a washingtoni Holokauszt Múzeumnak.

A Barcsay család náznánfalvi birtokán lakott a 18. századi Erdély második legnagyobb zsidó közössége. Zsinagógát fából építettek 1747–ben. A kívülről egyszerű, pajtaszerű zsinagóga belső falain gazdagon festett imaszövegek voltak.

Az államigazgatás segítségét kéri a Radnóti november 26-i rendezvényén dr. Mezey Barna, az ELTE rektora, dr. Molnár Katalin az iskola igazgatója és Zoboki Gábor építész, egykori diák.

A Néprajzi Múzeum előhívja azt a képet, ami megismerhető a Holokauszt előtti vidéki zsidó kultúrából.

A Vince Kiadó 2014. november 18-án 16 órakor a Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi-termében (1088 Budapest, Múzeum körút. 14-16.) mutatja be a Jalsovszky Katalin, Tomsics Emőke és Toronyi Zsuzsanna szerkesztette kötetet.

Az egykori kisvárdai zsinagógában koncertezett a Budapesti Fesztiválzenekar

André Kertész volt idén a sztárja a világ egyik legjelentősebb fotóvásárának, a Paris Photónak: a magyar származású fotóművész aukcióra bocsátott munkái több mint 165 ezer euróért (50 millió forintért) találtak gazdára.

André Kertész (1894-1985) 99 fotóját … Tovább »

Megemlékezni mártírjainkról – rendkívül fontos feladat, és az évszázadok során a zsidóságnak sajnálatosan sok lehetősége volt ennek mikéntjét meghatározni. A holokausztra való megemlékezés azonban nagyon összetett kérdés, amit több szempontból, sok oldalról lehet megközelíteni. Az alábbiakban a – teljesség igénye nélkül – felvázolok néhányat a felmerülő szempontok közül, amikkel betekintést nyerhet az olvasó a témával kapcsolatos háláchikus kérdésekbe.

 – konferencia az ELTE új emlékművéről

Kétnapos konferenciát tartott az ELTE Bevésett nevek címmel. Az esemény a holokauszt- és második világháborús emlékmű pénteki fölavatása köré épült. Néhány előadásba André Goodfriend is belehallgatott. Tolmácsot nem kért.

„Nemzedékek … Tovább »