A holokauszt idején Magyarországon folytatott embermentő tevékenységéről ismert Raoul Wallenberg példája sok esetben a mai diplomáciai tevékenység számára is irányadó lehet – emelte ki a témáról Wallenberg születésének 100. évfordulója alkalmából szervezett emlékév keretében Brüsszelben tartott konferencia egyik fő következtetését Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára, a tanácskozás fő előadója.

Jogerősen nyilvántartásba vette a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) új kuratóriumát a Fővárosi Ítélőtábla; az új kuratóriumban a magyarországi és a nemzetközi zsidószervezetek jelöltjei, valamint a tudomány és a közélet kiemelkedő személyiségei mellett a kormányt két tag képviseli – közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) kedden.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) feljelentést tett a Heves Megyei Főügyészségen azt állítva, hogy egy hangfelvétel szerint az egri önkormányzat zsidósága miatt nem engedte fellépni a városban Székhelyi József színművészt.

Könyvfesztivál alatt/után élvezettel merülhet a könyvtengerbe a kíváncsi olvasó. A zsidók története Magyarországon kötelezően beszerzendő kötetein túl ajánljuk az MTA Judaisztika Kutatócsoport új kiadványait; a Múlt és Jövő új Heller Ágnes-kötetét; Szücs Teri tanulmányait az Auschwitz-elbeszélés lehetőségéről a magyar irodalomban; a világhírű Arnon Grunberg frissen fordított regényét; valamint egy politikával és repüléssel foglalkozó magyar thrillert.

Konrád György nyitotta meg május 2-án Rajk László Hiányzó sors – Auschwitzi falak című kiállítását, mely május 31-ig látható a 2B Galériában.

Szabó Károly, a “bőrkabátos ember”

A „Klauzál tér” Klára, egy koravén kamaszlány története, aki nemrég költözött a pesti zsidónegyedbe. A környékbeli gyerekek kiközösítése és folytonos megalázása miatt Klára egy tizenhárom éves zsidó lány szellemével kezd el barátkozni. A két kamaszlány szexuális felhangoktól sem mentes, olykor brutalitásba forduló barátságot köt. Aztán Klára fejébe veszi, hogy bosszút áll kínzóin…

A Jobbik erkölcsrendészei, úgy látszik, szemet hunynak báró Tormay Cécile nemzetes asszony szexuális beállítottsága felett. Mindegy nekik, férfit vagy nőt szeretett, csak zsidózzon. Most nem zeng a „Mocskos buzi!”, meg az árpádsávosok hasonló dörgedelmei.

Orbán Viktor és Julio Iglesias is a jelöltek között volt

Február 16-án – illő módon Brüsszelben, az Európa Parlament épületében – tartotta alakuló ülését az Európai Zsidó Parlament. Most már csak az a kérdés, hogy az Interneten megválasztott 120 képviselőt ki delegálta, … Tovább »

A hamisítás mibenlétét és problémáit kutatja Umberto Eco legújabb, a 19. század nagy összeesküvéseit megidéző regényében; A prágai temetőt a XIX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra jelentette meg magyarul az Európa Kiadó.

A tervek szerint mintegy két hónap múlva elektronikus formában megjelenhet Szálasi Ferenc nyilas miniszterelnök naplósorozatának első két kötete – közölte Karsai László, a Szegedi Tudományegyetem tanára pénteken az MTI-vel.Szálasi naplósorozatának első két kötete a Magyar Országos Levéltár online folyóiratában, az archivnet.hu-ban, Reflektor a sötétben II. címmel jelenhet meg – mondta a történész.

Raoul Wallenberg valójában magyar hős volt, mert 1944-ben magyarokat mentett meg Budapesten – mondta az MTI-nek Washingtonban Kati Marton abból az alkalomból, hogy Magyarországon is megjelent a 100 éve született diplomatáról írt könyve.

A huszadik század borzalmai után különösen fontos, hogy újra és újra felmutassuk azokat a pontokat, amelyek összekapcsolnak minket zsidó honfitársainkkal – mondta „A magyarországi zsidóság az 1848-49. évi forradalomban és szabadságharcban” című tudományos konferencia megnyitóján Hende Csaba honvédelmi miniszter április 20-án, Budapesten.

„A végidők terve úgy szólt, hogy bennünket, védetteket vagy a Dunába, vagy a gettóba visznek, ahol aztán jön a végső leszámolás és beteljesülés, a nagy hullahegyépítés a Klauzál téren.
Már minket is levezényeltek a ház elé többórás sorban állásra, míg eldöntik, hogy … Tovább »

„…tapasztalataimra, írói termékeimre a »nemzet« nem tart igényt: e fejlemények fényében tehát semmiféle szolidaritást nem tudok kialakítani magamban az úgynevezett »magyarsággal«, azaz nincs magyar identitásom, nem érzek, s nem gondolkodom együtt a kétségbeesett magyar ideológiával. S ez azért szomorú, mert az antiszemita prekoncepciót igazolja végül” – írja Kertész Imre: Mentés másként című, nemrég megjelent könyvében.

Április 15-én, a Holokauszt áldozatainak emléknapja előestéjén rendezték meg a magyarországi Élet Menetét Budapesten. A rendezvényen Gordon Gábor, az Élet Menete alapítvány elnöke, Horváth János, a Parlament korelnöke (Fidesz-KDNP), Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi, valamint Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek is felszólalt, akinek beszédét az alábbiakban közöljük.

A magyar kormány garantálja a kisebbségek, beleértve a zsidók biztonságát – fogalmazott a miniszterelnök. Köves Slomó cikke a vérvádról a Magyar Nemzet másnapi számában jelent meg. Köves rabbi aznap feljelentette a Jobbikot, délután találkozott Orbán Viktorral. Kérdés: a feljelentés nyomán lesz-e végre elmarasztaló ítélet?

Dr. Köves Slomó: A vérvád négy tanulsága
 Rabbi vagyok, és Magyarország polgára. Írásomnak a tanulsága szándékom szerint túlmutat közösségünk határain. Ugyanis ami pár napja a magyar Országgyűlésben történt, az a magyar nemzet egésze ellen volt merénylet. 70 éve nem hallott uszítás hangzott el a parlamentben, a legsötétebb idők hangja ez, amiről generációk hitték, hogy nem hangzik fel soha többé a törvényhozók között.  A vérvád felemlítése talán nekünk zsidóknak fájt igazán, de a veszély, egy betegség szimptómája nem rólunk, hanem Magyarország egészéről szólt.

A nemzetközi sajtó nagy terjedelemben közölt kommentáló írásokat kedden Günter Grass Nobel-díjas író Izraelt bíráló verse kapcsán.
A londoni The Times a német író verse által kavart indulatokról azt írta: a politikusoknak tartózkodniuk kellene irodalmi alkotások bírálatától, és a demokratikus államoknak óvakodniuk kellene attól, hogy bírálóik előtt lezárják határaikat. Az izraeli hatóságoknak azonban ezúttal van mentségük az általuk alkalmazott eljárásra, és minden joguk megvan arra is, hogy felháborodjanak Grass megjegyzésein – tette hozzá az újság. A tekintélyes konzervatív brit napilap szerkesztőségi kommentárja szerint Grassnak megérdemelt helye van a tizenhárom német ajkú irodalmi Nobel-díjas sorában. A német író ugyanakkor már a múltban is mondott “gyújtó hangvételű képtelenségeket” politikai ügyekben, például amikor az 1980-as években a NATO európai rakétatelepítését a nácik wannsee-i konferenciájához hasonlította.

A Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) nyílik csütörtökön délelőtt az Örkény István emlékév: az író-drámaíró századik születésnapjáról az ország több kulturális intézményében megemlékeznek. Örkény István születésének 100. évfordulóján, ma este fél hatkor Esterházy Péter író és Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes nyitja meg a Mi mennyi? – Örkény István százéves című kiállítást a Petőfi Irodalmi Múzeumban.