A már hagyományos izraeli turné, koncert a Zsidó Nyári Fesztiválon,
zeneszerzés színdarabhoz, a 200. Menyasszonytánc-előadás – csak néhány
címszó Jávori Ferenc, a Budapest Klezmer Band vezetőjének nyár végi
hétköznapjaiból. A zenész-zeneszerző épp egy stúdiófelvételről érkezett
az interjúra. INTERJÚ

„1949-50-ben jártunk el a templomba. Egy este hazajött a papám, és azt mondta jiddisül a mamámnak: képzeld, elveszik a zsinagógát. Kezdődtek az antiszemita – „cionistának” – mondott szovjet orvosperek, beszélték, hogy minden zsidót ki fognak telepíteni innen Kárpátaljáról is Birobidzsánba, az úgynevezett zsidó autonóm köztársaságba, a keleti határvidékre.”

Részt vesz a Fidesz a parlament nemzetbiztonsági bizottságának
rendkívüli ülésén, amelyet a Magyar Sziget nevű rendezvényen
elhangzottak miatt hív össze a testület szocialista elnöke. 

A brutális csepeli sorozatgyilkosság az utolsó csapás lehet a fővárosban
élő hajléktalanokra. A budapesti városvezetők többsége elhatározta,
hogy hadba száll ellenük. Ehhez nem is kell jobboldalinak lenni. 

A világ egyik legbefolyásosabb embere a hvg.hu-nak adott exkluzív
interjúban mindaddig ideges piaci légkört, viharokat vár a részvény- és
devizapiacokon, amíg nem érkezik megnyugtató válasz Angela Merkeltől és a
többi kulcspolitikustól, hogy miként látnak hozzá az egészen közeli
jövőben az eurózóna erősítéséhez. Magyarország számára is van egy-két
tanácsa.

Szerintem egy nő sokkal empatikusabb és jobb válságkezelő. Bár a gender
közgazdaságtan szerint ebben nincs különbség, én mégis úgy látom, hogy
optimistábbak és válságtűrőbbek vagyunk.

A válság előtt főként külföldi beruházók hajtották végre a legnagyobb
ingatlanfejlesztéseket Budapesten, 2008 után viszont pánikszerűen
menekültek a piacról a spanyolok, az izraeliek és az írek. Mi maradt
utánuk? Félbehagyott projektek, félkész lakóparkok, tetemes tartozások.

A főváros hetedik kerületében megbújó romkocsmákról, Budapest gazdag
történelméről és építészeti kincseiről írt a Lonely Planet
útikönyvsorozat egyik szerzője a BBC internetes oldalán. 

A Kossuth- és állami díjas földrajztudós, hírszerző tiszteletére a
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) budapesti
székházában avattak emléktáblát kedden. 

Végső soron ez az üzenet. Hogy van a pokolból út visszafelé. Azt a
feladatot tűztem magam elé, hogy ezt az igazi históriát meghatottság,
szentimentális felhangok nélkül próbáljam megírni

Pénztörténet, forráskutatás, hunok és Árpádok az egyik oldalon.
Don-kanyar, zsidótörvények és nemzeti összeomlás a másikon. Hóman
Bálintot nem mint történészt, hanem mint politikai vezetőt állították
népbíróság elé. Ítéletet is az utóbbi felett mondtak

A Helsinki Bizottság álláspontja szerint az ügyészségnek ki kell
vizsgálnia az eseményeket, a közjogi méltóságoktól pedig elvárható az
uszító kijelentések elítélése.
 

Méltatlan szövegkörnyezetben, a Jobbik képviselőjének szájából hangzott
el a Szim Salom zsidó közösség neve legutóbb a magyar parlamentben, az
egyházi törvény vitájában. A Szim Salomot egyelőre nem ismerték el
hivatalos egyházként, ám ettől még él és gyarapszik. De vajon milyen ez a
közösség, és miben különbözik a többi zsidó felekezettől?

A „jidan” anélkül szerepel a nagy román értelmező szótárban, hogy
definíciója utalna arra, a szó mélyen sértő a zsidókra nézvést.

A fiatalokból álló, zsidó kulturális rendezvényeket szervező Marom
Egyesület idén harmadik alkalommal rendezte meg multikulturális
fesztiválját augusztus 4 és 6 között a Bánki-tónál.
 

Kutatás-fejlesztési együttműködésről, a kritikus infrastruktúrák
védelmének informatikai hátteréről és energetikai kérdésekről tárgyalt
július végén Izraelben Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter –
olvasható a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) honlapján hétfőn
megjelent közleményben.

Kulturális diplomáciáért díjjal tünteti ki a Sziget fesztivál nulladik
napján fellépő Klezmatics együttest Eleni Tsakopoulos Kounalakis
amerikai nagykövet. Az ünnepi eseményre a zenekar fellépését követően
kerül sor.

A norvég merénylő 1516 oldalas manifesztumtumában szereplő ideológiák is
rámutattak arra, hogy az elmúlt időszakban a gazdasági válság hatására
egyaránt megerősödő kelet-európai és nyugati radikális pártok között
milyen jelentős eltérések vannak. Nyugaton a radikálisoknak törést
jelentett a második világháború, és a jobboldali radikalizmus új utakat
keresett önmaga meghatározásához, addig Közép-Európában a rendszerváltás
után ezek a mozgalmak a harmincas-negyvenes évek retorikájához és
szimbólumrendszeréhez nyúlnak vissza.

Az MSZP és az LMP nem tud haszonra szert tenni a Fidesz
támogatottságának tavaly novembere óta tartó lassú, de folyamatos
erodálódásából, amelynek során közel egymillió szavazót veszített. A
szocialisták olyan mértékű hitelvesztést szenvedtek el, hogy azt a
Fidesz teljesítménye sem tudja feledtetni, az LMP-nek pedig a
beágyazottsága hiányzik. A Jobbik viszont duzzad az önbizalomtól.

A Jerusalem Post két cikket is szentelt Magyarországnak: az egyikben a Magyar Hírlapban megjelenő antiszemita véleményekről írnak, a másik cikk pedig Képíró Sándor perével foglalkozik.