A beregszászi magyar főiskola konferenciát szervezett a kárpátaljai deportálások hetvenedik évfordulójára, melynek vendége voltam.

Angela Merkel mindig pragmatikusan viszonyult Orbán Viktorhoz, ezért aligha várható, hogy nyíltan bírálja őt hétfői budapesti útján

– így vélekedik Thorsten Benner, a berlini székhelyű Global Public Policy Institute társigazgatója, aki a látogatás politikai hátteréről, várható … Tovább »

Császár-királyunk, I. Ferenc József 1889. március 4-i rendeletében jelölte ki Abbáziát a birodalom első adriai klimatikus gyógyhelyének, ahová áradtak a Monarchia kékvérűi és nagypolgárai, sőt a külföldi nagyérdemű is.

Interjú Fischer Ádámmal

Interjú Szegő Györggyel, a Műcsarnok igazgatójával

Szegő György neve ismerősen cseng azok előtt, akik a legendás kaposvári Marat/Sade előadás díszlettervezőjeként, művészetkritikusként ismerték meg, ahogy azok előtt is, akik a zsidó kultúra kedvelőiként olvasták írásait, … Tovább »

A New York-i Magyar Kulturális Intézet felkérésére a Grammy-díjas zenész, Frank London projektzenekart csinált amerikai és magyar zenészekből a holokauszt-emlékév alkalmából. Az emlékév véget ért, a zenekar azonban Pesten van, és lehet remélni, hogy nem utoljára látjuk.

– … Tovább »

Bernhard-Henri Lévy francia filozófus és író beszéde az ENSZ Közgyűlésen

A magyar zsidóság első világháborús áldozatvállalásának komoly szerepe van abban, hogy Magyarország újra és újra képes talpra állni, hogy “nemzetünkből nem veszik ki az életerő” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Budapesten, a Kozma utcai zsidó temető első világháborús hősi parcellájának felújítása alkalmából tartott megemlékezésen. Az alábbiakban az elhangzott beszédet közöljük.

 Történelem, politika, sajtó, irodalom (1993–2013)

Heisler András válaszcikke Bodnár Dániel írására.

Patrick Modiano irodalmi Nobel-díjas életének és műveinek vészkorszakkal és zsidóságával kapcsolatos egyes motívumairól 2014. novemberi számunkban írtunk. Az alábbiakban a díj átvételekor mondott beszédének részleteit közöljük.

Kapedli és kokárda
A Szombat körkérdése a 21. századi magyar-zsidó identitásról.

Holder József, a három nyelven verselő költő emlékének

A legutóbbi párizsi gyilkosságokra utalva arról beszélt, hogy “a demokrácia nem tudja megvédeni magát”.

Leváltotta extranszvesztita, exkatolikus, evangélikusnak készülő ügyvezetőjét a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) rendkívüli közgyűlése. A kormány beépített embere a bukott egyházfi? Mit szól mindehhez a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke? A 168 óra interjúja.

Cristina Fernández de Kirchner argentin elnök csütörtökön délelőtt a Twitterre feltett üzenetében kétségét fejezte ki, hogy öngyilkos lett volna az őt megvádoló ügyész. Alberto Nismant, a Buenos Aires-i zsidó központ elleni 1994-es bombamerénylet ügyészét vasárnap találták halva lakásában. A múlt szerdán állt elő a váddal, hogy az elnök és környezete akadályozta a vizsgálatot és mentességet kínált a bűntény iráni eltervezőinek olajszállítások fejében.

Van egy ember, akinek az a foglalkozása, mániája, hogy híreket szolgáltat. Sokak szerint – és ezt időnként ő maga is osztja – időnként elviselhetetlenül pimasz, időnként rámenős, de szerinte ez is az újságíró lét alapja. Pedig nem is annak indult. Interjú Breuer Péterrel a Breuerpress-ről, hírekről, zsidókról.

A hivatalos franciaországi iszlám intézményrendszer szervezetlen és nem képes gátat vetni a radikalizmusnak.

 Elmaradt séták Belgrádban

Nagybátyám*, Raoul Wallenberg, több tízezer zsidót mentett meg Magyarországon. 1945. január 17-én az oroszok elfogták, és napokon belül egy moszkvai KGB börtönbe került. Valószínűleg nem múlt el egy nap se anélkül, hogy családunk ne gondolt volna rá. Minden tőlünk telhetőt megtettünk, … Tovább »