Találatok ‘Litera’
Összesen 270 találat (41 - 60) : Litera.
„Emlék-mozaikok Máramarosszigetről” – a tel-avivi Máramarossziget folyóirat
A Máramarossziget (Marmoros-sziget) 1959 és 1974 között Tel-Avivban időszakosan megjelenő, háromnyelvű (magyar, héber, jiddis) periodika. A Máramarossziget Reich Jehosua kezdeményezésére került először kiadásra, aki a Szigetről és környékéről származó zsidóságot összefogó … Tovább »
Végső búcsút vettek Klein Lászlótól
Hétfőn, Szentendrén, a Sztaravodai úti köztemetőben búcsúztak családtagjai, barátai, tisztelői Klein Lászlótól, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar könyvtárának munkatársától, kutatójától, aki életének 47. évében hunyt el.
Klein László 1974. augusztus 31-én … Tovább »
Testvére után egy héttel elhunyt Kálmán C. György irodalomtörténész
Vasárnap hajnalban meghalt Kálmán C. György egyetemi tanár, irodalomtörténész, kritikus, publicista. A család közlése szerint szívprobléma okozta halálát.
Kálmán C. György tragikus módon alig egy hete jelentette be a facebook-on testvére, Kálmán László nyelvész halálát.
Kálmán … Tovább »
Danse Macabre – a holokauszt művészete
A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár 2021. július 14. és augusztus 17. között Szemtanúk címmel kiállítást rendezett a ferencvárosi 2B Galériában. A Ráday utca 47. szám alatt működő kortárs művészeti galériát a 2B testvérek, azaz Böröcz László és András alapították. … Tovább »
Antiszemita szerző milliókat érő kézirata tartja lázban a francia irodalmi életet
Louis-Ferdinand Céline nemrég előbukkant 6000 oldalnyi kézirata rajongói és bírálói körében egyaránt vihart kavart. A hagyaték fölötti vita az egykor a nácikkal kollaboráló szerző utóéletének is fölfogható. A kéziratok rejtélyes történetét a Haaretz összegezte.
Az … Tovább »
Meghalt Kántor Péter költő
Életének 72. évében, 2021. július 21-én, szerdán meghalt Kántor Péter, Babérkoszorú- és József Attila-díjas költő, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja, közölte a hírt kiadója, a Magvető.
“Kántor Péter 1949. november 5-én született Budapesten. A Radnóti … Tovább »
Élenjáró migránsok – A zsidó siker régi magyarázatai (IV)
A törpe és közvetítő kisebbségek gazdaságtana
A két elmélet lényege
A zsidók és nem zsidók közti egyenlőtlenségek társadalmi magyarázatai rendre abból indulnak ki, hogy az egyenlőtlenségek azért alakultak ki, mert valamilyen történelmi feltételek mellett megszületett … Tovább »
Elhunyt Fabó Kinga
Költő volt. Halk szavú, mégis határozott – legalábbis költészetében. Törékeny és erős, szuverén hangú lírikus.
Nem kérdeztük, amikor verset kértünk tőle, vagy ő ajánlotta közlésre írásait a ’90-es évek elején, hogyan kapcsolódik a zsidósághoz. Evidencia volt, hogy … Tovább »
Nem skanzen
“A hivatalos irodalompolitika (milyen dermesztő kifejezés!) számára, a végtelen leegyszerűsítésnek köszönhetően, és a homályosan körvonalazott hazafias nevelés ködképe okozta fókusztorzulás hatására – az egyetemes magyar irodalom határon túli kínálata és kánonja is még inkább … Tovább »
Egyház, hitközség, közösség, község? Válaszok és kérdések[1]
Biró Tamás Zsidó egyház? című vitaindító írásában azt a kérdést járja körül, hogy ha a Mazsihisz egyházként van nyilvántartva a mai magyar jogrendszerben, szükségszerű-e az, hogy a „papság” irányítása alatt álljon. Schweitzer Gábor válaszában (Zsidó hitközség vagy … Tovább »
“Ráléptél apádra” – Louise Glück irodalmi Nobel-díjas három verse
Az 1943-ban New Yorkban született amerikai költő apai ágon Magyarországról, anyai ágon Oroszországból kivándorolt zsidó család leszármazottja. Bár kifejezetten kerülte azokat a témákat, amelyek alapján a kritika amerikai zsidó költőként skatulyázhatta volna be, családi öröksége … Tovább »
Többablakos tekintet
Hosszú ideig úgy lehetett érzékelni, hogy a zsidóság és a vészkorszak témái nehezen, és kevesek számára válnak a magyar irodalomban megközelíthetővé. Az utóbbi évtizedben mintha változni látszana a helyzet. A történelmi múlt miatt továbbra is súlyos témák ezek, de mintha … Tovább »
Abszurd antológia – Szép versek 1944
A Szép versek 1944 gondolatkísérletként indult: Zoltán Gábor elképzelte, milyen is lenne a Magvető híres antológiasorozata 1944-ben. A tökéletes képtelenség állapotától hosszú út vezetett addig, amíg elkészült ez az abszurd antológia. Zoltán Gáborral Tóth-Czifra Júlia … Tovább »
Amerikára várva. Egy emigráció-történet
A Waiting for America. A story of emigration (Amerikára várva. Egy emigráció-történet) Maxim D. Shrayer, a Boston College orosz és angol irodalom, valamint zsidó tanulmányok professzorának első, önéletrajzi ihletésű regénye.[1]
A Waiting for America retrospektív narratív struktúrájából … Tovább »
Káin és Ábel hangszerei – Egy költői mítoszértelmezés nyomában
“Vajon a jel, amely arra szolgált, hogy Káint ne ölhessék meg, nem azt jelenti-e, hogy őt soha nem semmisítik meg?” (V. Aptowitzer: Kain un Abel in der Agada, den Apokryphen, der hellenistischen, christlichen und mohammedanischen Literatur)
“Ez az értelmezés azért csábító, mert Káin halhatatlanságát … Tovább »
A nácik által elrabolt könyvek sorsa a háború után
Emberek és könyvek a Soá idején V. – A náci rendszer bukása után az irdatlan mennyiségű elrabolt könyv sorsáról három elosztó helyen döntöttek: az amerikaiak a Frankfurt am Main melletti Offenbachban, a britek Tanzenbergben, a szovjetek pedig egy Berlin melletti pályaudvaron. A … Tovább »
Náci „könyvgyűjtemények” nyomában
Emberek és könyvek a Soá idején IV. – Ebben a részben bemutatjuk az RSHA Központi Könyvtár „gyűjteményét”, és beszámolunk a könyvtárak, a levéltárak és archívumok kifosztásában vezető szerepet játszó náci rablószervezetek működéséről.
Az RSHA ((Reichssicherheitshauptamt: … Tovább »
Koronavírus, mint a Holokauszt-halál halála
„…a legtökéletesebb, ami nincsen kiszolgáltatva az élet véletlenjeinek. Ez a halál.” (Földényi F. László: Az eleven halál terei)
Izraelben a koronavírus első áldozata egy magyar származású holokauszt-túlélő férfi volt. Amikor olvastuk a hírt, úgy nemcsak egy információközléssel … Tovább »
Emberek és könyvek – a Soá idején II.
Theresienstadt – egy nagy könyvtár a semmiből
Sorozatunk első részében, a vilnai gettókönyvtár és az ottani könyvmentés vázlatos történetét tekintettük át. Most a theresienstadti lágerkönyvtár történetéről szólunk, – egy könyvtártörténeti kuriózumról, amely … Tovább »

