Összesen 43 találat (21 - 40) : Laczó Ferenc.
Korántsem Magyarország az egyetlen ország, ahol a nacionalista politikai elit nem tud megbirkózni a Holokauszt emlékével. Románia, Ukrajna, Litvánia e téren talán még rosszabb helyzetben vannak, mint Magyarország, mert ezekben az országokban egyáltalán nincs állami Holokauszt múzeum.
Reagálás Laczó Ferenc írására
„Végül is ezt a könyvet Magyarországon kellett volna megírni. Csak fájlalhatjuk, hogy mind ez idáig nem írtuk meg” – írta Ránki György 1982-ben az Élet és Irodalom hasábjain Randolph Braham monumentális holokauszt monográfiájáról.[1] … Tovább »
Több mint egy évtizede jelent meg Gyáni Gábor „Helyünk a holokauszt történetírásában” című, komoly vitát kiváltó írása (Kommentár, 2008/3), melynek lapjain a neves történész a magyar kutatások módszertani gyengeségeire, továbbá nemzetközi jelenlétének meglepően alacsony … Tovább »
Magyarország 1944-es német megszállását a szövetségesek provokálták ki, nem érdekelte őket az üldözöttek sorsa – állította Borhi László történész az Indexen megjelent cikkében. Az írás éles kritikákat váltott ki, bírálói szerint Borhi túldimenzionálja egy titkos amerikai … Tovább »
Gellért Ádám is beszállt a Borhi László történész indította vitába az Indexen a szövetségesek és a magyar kormány titkos tárgyalásairól és a magyar kiugrási kísérletről a II. világháború idején. Borhi azt állította, hogy a szövetségesek nem mérték fel a német megszállás … Tovább »
Borhi László, a bloomingtoni Indiana Egyetem docense nemrégiben megjelent cikkében azt az állítást fogalmazta meg, hogy „A szövetségesek provokálták ki a német megszállást, nem törődve a magyar zsidókkal”. A vita folytatódott az Index.hu-n, ezúttal Ungváry Krisztián történész … Tovább »
Az 1944-es német megszállás évfordulóján Borhi László, az Indiana Egyetem kutatója arról írt az Indexen, hogy az angolszász nagyhatalmaknak is komoly felelőssége volt az ország megszállásában, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia csak hitegetett a kiugrás lehetőségével, … Tovább »
Megjelent a januári Szombat! Keresse a jobb könyvesboltokban és a nagyobb újságos standokon, vagy válassza a könnyebb megoldást:
Fizessen elő a Szombatra! Ha most előfizet a nyomtatott lapra, ajándékokat nyerhet.
Vagy olvassa digitálisan!
A Szombat megvásárolható a Relay … Tovább »
Laczó Ferenc interjúkötetében a vészkorszakkal kapcsolatos német múltfeldolgozásról kérdezett német történészeket. E kötet előszavát olvashatják az alábbiakban.
A mai napig elterjedt vélekedés, hogy a holokausztról a háború után mind a zsidóság, mind a társadalom hallgatott. A Ludas Matyi korabeli, mai szemmel nézve néhol megdöbbentő őszinteségű karikatúrái azonban azt mutatják, hogy akkoriban sokkal inkább tabuk nélkül beszéltek minderről. … Tovább »
“A Bertelsmann úgy gondolta, hogy a múltat immár semmiképpen sem lehet letagadni, így a múlttal való önkritikus szembenézés szellemében kutatóbizottságot hoznak létre.”
Beszélgetés Norbert Frei történésszel
A 21. század első évtizede során többet között a Bertelsmann … Tovább »
Laczó Ferenc: „Magyar zsidó gondolkodás a Horthy-korban” alcímmel megjelent könyve azokat a reakciókat veszi számba, amelyekkel a hazai zsidó közvélemény a polgárosult nyugatias kultúrát elutasító, elzárkózó, múltba néző, autark rendszer által teremtett környezetben létezni próbált.
Dan Stone-nal, a Londoni egyetem történészprofesszorával, holokausztkutatóval beszélget Laczó Ferenc.
Felemás emlékév: Gadó János, Heisler András, Wekerle Szabolcs.
Holokauszt és irodalom: Jean Améry, Esztergályos Károly, Márton László (Párizs). Kövér György Tiszaeszlárról, Vanessa Lapa filmrendező Himmler naplójáról az ágy alatt.
Laczó Ferenc monográfiája a Horthy-kor reprezentatív magyar zsidó értelmiségi kiadványainak elemzését kínálja. A kötet a korszak magyar zsidó történelemértelmezéseinek és politikai platformjainak, hagyományképeinek és identitásopcióinak, apológiáinak és önkritikáinak részletes feltárására vállalkozik. Különös figyelemben részesíti a még a 2. világháború éveiben is megjelenő, gyakorlatilag egészen az 1944-es katasztrófáig publikálásra kerülő magyar zsidó kiadványokat, bemutatva, hogy a radikalizálódó antiszemitizmusra és a szükségletek kielégítésének fokozatos ellehetetlenülésére milyen intellektuális válaszkísérletek születtek.
Laczó Ferenc
Tábor Béla már A zsidóság két útja legelső oldalán hangsúlyozza a történelmi pillanat kivételes jelentőségét. Az 1938-39 során írott és közvetlenül a második világháború kitörése előtt napvilágot látott jelentős mű in medias res felütése … Tovább »
Zsidóság – tradicionalitás és modernitás. Tisztelgő konferencia Karády Viktor 75. születésnapjára
Határtalan – Kárpátalja
Munkács, Ungvár, Beregszász…
Gadó János: A maradék maradéka
Csehszlovákia szétdarabolása után a magyar uralom tűnt a kisebbik rossznak az itteni zsidóság számára. Az alternatíva ugyanis a náci megszállás vagy a Tiso-féle … Tovább »
2011 FEBRUÁRI SZÁM
Vajda Károly–Vári György Minden demokrata menjen el szavazni!
Szegő Dóri: Littmann Pepi, a pléhkrisztus és a mexikói hercegnô
Gadó János – Rabbiképző: legenda és valóság
Ardai Péter–Bitter Brunó Palotanegyed: A negyedek negyede
Szántó T. Gábor: … Tovább »